Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkát terhelő adók csökkentése, a személyi jövedelemadó alsó sávjának kiszélesítése, bizonyos szja-kedvezmények eltörlése és a fogyasztást terhelő adók növelése - az az irányvonal, amit a miniszterelnök már a január 29-i parlamenti beszédében megfogalmazott - reagált az Indexen megjelent adócsomagra Pichler Ferenc, aki a portál által közölteket nem kívánta kommentálni.
Az Index szerint csaknem minden adó és járulék mozdul: összesen 6 százalékponttal csökken a munkáltatók járuléka, de két és félszeresére, 5100 forintra emelkedik a tételes egészségügyi hozzájárulás. Megszűnik a céges különadó, miközben 19 százalékra emelkedik, és szélesebb alapra helyezik a társasági nyereségadót. Szintén 19 százalék lesz az alsó személyijövedelemadó-kulcs, és 3 millió forintnál jön csak be a 38 százalékos felső kulcs.
A portál úgy tudja, hogy az adóváltozások két lépcsőben valósulnak meg. Az idei év második felétől a vállalkozások által befizetett tb-járulék 29 százalékról 25 százalékra csökken, de a kisebb terhet csak a minimálbér kétszereséig, azaz havi 143 ezer forintig lehet alkalmazni. Ennél magasabb bruttó bért továbbra is 29 százalékos tb-járulék terhel. Egy másik munkabérre rakodó járulék, a 3 százalékos munkaadói járulék is csökken, de az 1 százalékra zsugorodó mértéket ugyancsak azoknál lehet alkalmazni, akiknek bére nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Az Index szerint az szja-törvény az év közepétől változna, hogy pontosan hogyan, arra "két változat fut mind a mai napig".
Az egyik verzió szerint megszűnik a magánszemélyek 4 százalékos szolidaritási adója, s ezzel a 40 százalékos felső szja kulcs. Az alsó szja-kulcs a mai 18 százalékról 19 százalékra, a felső 36 százalékról 38 százalékra emelkedik, a sávhatár pedig a mai évi 1,7 millió forintról lényegesen kitolódna, 2,2 millió forintra. Vagyis amíg ma 1,7 millió forintos éves jövedelemig a bér 18 százalékát vonja el a kormány, 1,7 millió forintot meghaladó jövedelemnél pedig az 1,7 millió feletti rész 36 százalékát, addig júliustól már 2,2 millió forintos jövedelemhatárig 19 százalékot kellene befizetni az államkasszába, és csak a 2,2 millió forint feletti résznél lépne be a 38 százalékos kulcs. Ennek a változatnak a része még, hogy az egyes esetekben 10, máskor 20, megint más esetben 25 százalékkal adózó úgynevezett külön adózó jövedelmek (például osztalék, kamat, tőzsdei árfolyamnyereség, ingatlaneladásból származó jövedelem) után szintén a 19 százalékos adómérték lenne érvényben - a tőzsdei cégek osztalékára kivetett adón kívül, mert az maradna 10 százalék.
Az Index által közölt másik opció a mai állapothoz képest egyedül a sávhatárt tolná ki, az adómértékek nem változnának. A sávhatár ugyanúgy 2,2 millió forintig kerülne feljebb, ahogyan az első verzióban, tehát 2,2 millió forintos éves jövedelemig a bér 18 százalékát, az afeletti jövedelemrésznél pedig 36 százalékot kellene befizetni az adóhivatalnak. A bevételi oldalon az általános forgalmi adó és a jövedéki adó emelését tervezi a kormány: a normál 20 százalékos áfa-kulcs 23 százalékra, a jövedéki termékek (üzemanyag, cigaretta, alkohol) adókulcsa egyaránt 5-5 százalékkal emelkedik.
A tb-járulék csökkentésével párhuzamosan a jelenlegi havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás 5100 forintra emelkedik az Index szerint. Jövőre a munkáltatói tb-járulék 29 százalékról 25 százalékra és a munkaadói járulék 3-ról 1 százalékra való csökkentése általános lesz, nem lesz bérkorlát.
