Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három csapást is elszenvedett a múlt héten a nemzetközi műtárgypiac - és valószínűleg ezen a héten is éri még egy-kettő -, a főszereplők még sincsenek kétségbe esve. Aki hajlamos a dolgok pozitív oldalát nézni, az azt hangsúlyozza, hogy végre helyükre kerülnek az utóbbi években elszabadult árak. A novemberi nagy New York-i árverések mutatják majd meg, elérte-e már a műtárgypiacot és ha igen, mennyire a globális válság - hangoztatták már jó ideje a piac szereplői, illetve elemzői. Az már az első hét után is elmondható, hogy összeomlásról nincs szó, de a két világelső aukciósház nem úszta meg a nehézségeket. A kéthetes árveréssorozatot megnyitó Sotheby\'s múlt hétfői impresszionista és modern árverése összességében a vártnál soványabb eredménnyel zárult: születtek látványos eredmények, életműrekordok, ám a visszamaradások, az előzetes becslések és az összleütés aránya messze nem lett olyan fényes, mint amihez a boom idején hozzászoktak. A jutalékkal együtt közel 224 millió dolláros összbevétel az alsó becslések kétharmadát sem érte el, ráadásul ebből csaknem 100 millió dollárt három kép hozott a konyhára, miközben a 70 tételből csak 45-öt sikerült értékesíteni. A Kazimir Malevics Szuprematista kompozíciójáért kifizetett több mint 60 millió dollár így is olyan rekord, amelyet ebben a szezonban már aligha múlnak felül, és aukciós életműcsúcsnak számít a Munch Vámpírjáért adott 38,16 millió, illetve a Degas Pihenő táncosnőjéért adott több mint 37 millió dollár is (Napi, 2008. november 4.). Durvábban alakult a Christie\'s két november 5-i Modern Art aukciója, amely két nagy amerikai kollekció hagyatéki árverése volt. A visszamaradási arány összesítve nem lett vészes, hiszen az 58 tételből 41 gazdára talált, a jutalékkal együtt 47,03 millió dollár összbevétel azonban mélyen alatta maradt a 102,39-149,42 millió dolláros összesített becsértéksávnak. Piaci vélemények szerint viszont ez nem is volt olyan rossz eredmény, figyelembe véve, hogy ma már nem lehet akármit, akármennyiért eladni. A tételeket még akkor árazta be a ház, amikor özönlöttek a piacra az újsütetű műgyűjtők, akik szinte mindent megvettek, ha ismert névről volt szó, függetlenül az alkotás kvalitásától és többnyire az árától is. Most viszont kiderült, hogy csak becsértéken alul lehet eladni egy átlagos Cézanne-akvarellt vagy Toulouse-Lautrec-rajzot, az erősen túlértékelt műveket pedig még úgy sem. Nem talált gazdára egy befejezetlen lányportré Edouard Manet-tól, 12-18 milliós becsléssel, és nem érkezett ajánlat Mark Rothko 20-30 millióra tartott No. 43 (Mauve) című művére sem (pedig Rothkóért az utóbbi szezonokban ölre mentek a vevők). A kiemelkedő, valamiért különleges munkák azért itt is megtalálták vevőjüket: egy korai Seurat-szénrajzért simán megadtak 1,08 millió dollárt, ami világrekord a pointilizmus megteremtőjének grafikái esetében. Hasonlóan borúsan alakult másnap este a Christie\'s nagy őszi impresszionista és modern árverése is. A ház francia tulajdonosa, a luxusipari milliárdos Francois Pinault a Bloomberg beszámolója szerint a helyszínen nézte végig, ahogy a kalapács alá kerülő 82 tételből 36 visszamarad, s kialakul a 146,7 millió dollár összbevétel, szemben az előzetes becslések 240,7 milliós alsó határával. A bánatos eredményben az is közrejátszhatott - mutattak rá sajtókommentárok -, hogy itt is sok volt az élvonalbeli művészek - akár Matisse vagy Monet - másod-harmadvonalbeli munkáiból, ezeket pedig most nem lehet értékesíteni. Az aukciót vezető Christopher Burge, a Christie\'s tiszteletbeli amerikai elnöke így is viszonylag elégedetten nyilatkozott: még mindig jó sok pénz van a műtárgypiacon - idézte a The New York Times -, de új, alacsonyabb árszinttel kell majd szembenéznünk. Ez már most is igaz volt: a nagy reklámot kapó Picasso, a Két alak a jutalékkal együtt lépte éppen hogy túl 18 milliós alsó becsértékét és Kandinszkij ritka expresszionista tájképe se sokkal hagyta el a 15 milliós alsó becslést, amikor 16,8 milliót fizetett érte valaki. Mindezek fényében nagy sikernek számít, hogy a kubista Juan Gris sokszor kiállított Könyv, pipa és poharak című képe 20,8 millió dollárért kelt el 12,5-18,5 milliós becslés után vagy hogy egy papírra vetett vegyes technikájú Schiele 700 ezer-1 milliós becslés után igazi licitharcban 1,59 millióért talált gazdára. Akinek most van pénze és szeme, az igen jó fogásokat csinálhat - hangsúlyozták mind az aukciósházak, mind a műkereskedők, nyilván nem minden önérdek nélkül. A próbálkozásokat mindenesetre ezen a héten lehet folytatni: a Sotheby\'s holnap, a Christie\'s egy nappal később tartja New York-i kortárs árverését. Húzóneveik Yves Kleintől Lucian Freudon át Francis Baconig tavaly ilyenkor még minden régi és új gyűjtőt vad költekezésre csábíthattak volna - idén azonban már jó előre azzal vigasztalják magukat az érintettek, hogy a kortárs szegmensben aztán igazán volatilisek az árak.
