Budapest VIII. kerülete sok tekintetben úgy és olyan helyzetben működik, működött eddig, ahogyan a magyarországi városok. Ami egy 77 ezres lélekszámú település dolgait illetően azt is jelenti, hogy van értelme Székesfehérvárral, Cegléddel, Gyöngyössel vagy Sárospatakkal is összevetni. 

A soproni múzeumok nyitvatartása már áldozatul esett az energiaáraknak, Miskolcon száz ember munkahelye már biztosan bánni fogja a helyzetet, mert bezárnak a fürdők, és továbbra sem tudni, hogy Kaposvár hogy, honnan és hogyan tudná a több mint 5 milliárd forinttal megnövekedő gáz- és villanyszámláját kifizetni. A rezsiemelés mindenkit érint, de hogyan kell ezt a kérdést városi szinten és méretben egyáltalán megérteni és felmérni?  – kérdeztük Pikó Andrást.

A kollégákkal is beszélve azt tudom most mondani, hogy ez a helyzet nem kigazdálkodható – mondta a polgármester, aki elmagyarázta, hogy milyen bevételeket, mire lehet költenie egy önkormányzatnak, és hogyan üt most vissza minden önkormányzatra az, hogy évek óta nem engedték meg számukra a szolgáltatási díjak emelését.

Nem lehet kigazdálkodni

Pikó András ismeretei szerint jelenleg minden önkormányzat így eleve kiélezett helyzetben – vagy a működő képessége határán – volt már akkor is, amikor az energiaárak elszálltak.

Amikor arról beszélünk, hogy megemelkedik 11-szeresére a rezsinek a díja, akkor ez azt jelenti, hogy az egyébként is hiányos működési költségvetésünkre rátevődik egy olyan kiadásom amit nem nagyon lehet kigazdálkodni, csak akkor ha trükközik – amit egyébként nem szabad –, de nyilván a kényszer ráviheti, vagy: a tartalékait éli föl

 – magyarázta a polgármester, aki az FKF-sztrájkon keresztül magyarázta el, hogy a lakossági rezsiszámlák hatásai hogyan kulminálódnak rendszerszintű problémává. [A podcast felvételét követően a fővárosi vezetés és a köztisztaságiak megegyeztek, a sztrájk pénteken véget ért.]

 

Az önkormányzatoktól 2010 óta feladatokat és bevételi forrásokat vonnak el, a kérdésem, hogy mindezen a rezsiemelés hol-hogyan változtatott? – kérdeztem a polgármestert, aki levezette, hogyan jutottak el az önkormányzatok a jelenlegi helyzetbe. Azt, hogy mi jön majd ezután, persze senki nem tudja biztosan, de Pikó András szerint: 

„Eddig volt egy zsarolás, hogy az önkormányzatoknál még meglévő fejlesztési pénzeket szivattyúzzuk ki, és arra fordítsuk, amire egyébként az államnak kellene fordítani. Hogy finanszírozzuk azt, amit ő sem tud finanszírozni. Utána az lesz, hogy kell legyen közvilágítás, de erre nekem nincsen pénzem. Ha te lekapcsolod, akkor vállald annak a következményeit” – magyarázta a polgármester.

Olyat szerinte nem lehet csinálni, hogy az önkormányzat bezár.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere arra az újságírói felvetésre, hogy lehetett volna előrelátóbb is – mivel a város már ajánlatot sem kap az energiaszektortól a villamosenergia, valamint a gáz beszerzésére kiírt pályázataira – azt mondta: aki a mostanra kialakult helyzetet februárban előre látta, az egy látnok.  

Meddig lehet és hogy lehet ma egy városnak a költségvetésében szabad mozgásteret biztosítani? Miből vesznek el, ha valamire jobban kell? Hogyan lehet így megtartani a munkaerőt az önkormányzat működőképességét szem előtt tartva? Mit lehet „kimozogni” szolidaritásból, közösségből, társadalmi munkából? Van olyan, hogy “ebből márpedig nem engedek”?

Mindezekre a kérdésekre is válaszolt Pikó András, de ezek megismeréséhez már el kell indítani a fenti videót.