A 17. században Hollandia a szorgos és puritán életmódot folytató polgárainak köszönhetően kiemelkedően fejlett országgá vált. Ekkoriban a cserekereskedelem és a mezőgazdaság volt a leginkább jellemző tevékenység. Ekkortájt jelentek meg a Kínából származó tulipánhagymák, amelyek rövid idő alatt igen népszerűvé és státuszszimbólummá váltak.
A tulipánlázat a végtelen kereslet váltotta ki, ami nagyon megnövelte az árakat. A tulipánláz végefelé gyakran megközelítette a 20 ezer guldent, ami mai értéken 1,2 millió dollárt érne, amiből ma luxuspalotát lehetne venni. A hollandok ezt úgy érzékelték akkoriban, hogy egy különleges hagyma vásárlásával egy egész élet jövedelme bebiztosítható. Megjelentek az ügyeskedők is, akik a házukat is eladták azért, hogy különleges tulipánhagymához juthassanak.
Egy kisebb hagyma, amely elfagyhatott télen, komoly kockázatot jelentett például egy ingatlanbefektetéshez képest. A 17. században az egyének pénzügyi tudatossága és tájékozottsága jóval alacsonyabb szintű volt, mint napjainkban. A hatalmas nyereségvágy sok embert eltántorított attól, hogy racionális döntéseket hozzon.
- Mit kellett adni cserébe 1636-ban egy nagyon keresett tulipánhagymáért a 2500 gulden mellett?
- A hagymák árának későbbi bezuhanása milyen hatással volt Hollandiára?
- Hogyan hatott a ráeszmélés a keresletre és a munkaerőpiacra?
- Meddig tartott a tulipánválság?
Mindezekre a kérdésekre választ ad az Economx gazdasági podcastje, a Krach.
Ebben az időszakban egy tulipánhagyma nagyjából fél guldenbe került, ami tetemes összeg. Egy átlagos holland munkavállaló havi keresete ekkoriban 24 gulden volt. A gazdag tőkések nagy értékű tulipánhagymákat adtak a dolgozóik kezébe. Minél több és különlegesebb hagyma telepítése volt a cél a kertekben – mesélte a Krach podcast vendége, Pásztor Szabolcs gazdasági elemző.