Régebben már 5-8 százalékos munkanélküliségnél is érzékenyen reagáltak az érdekképvisletek. Jelenleg ennél is magasabb a szakképzett munkaerő hiánya. Japánban nincsenek megijedve attól a munkaerőpiacon, hogy drasztikusan csökken a népességük: az apadó lélekszámot igyekeznek robotizációval megoldani.
A munkanélküliségi mutató abból a szempontból csalóka lehet, hogy csak azokat méri, akik keresnek munkát, de nem találnak. Emellett érdemes nézni a munkát nem kereső inaktív emberek számát is – hívta fel a figyelmet Kutasi Gábor egyetemi docens.
A schengeni csatlakozás óta a kelet-európai munkaerő megindult Nyugatra. A magyar munkaerő a 2010-es évek közepéig kifejezetten immobilis volt, amin a devizahitelezés változtatott. Honnan lehet bevonni munkaerőt a magyar munkaerőpiacra? Egyrészt ott vannak az inaktívak, másrészt a külföldön dolgozók.
A 15-65 közötti népcsoportban 1,6 milliónyi ember nem keres munkát. Ebből legalább félmillió ember 60 év feletti, ehhez még hozzáadódik 250 ezer 25 év alatti munkanélküli. A gazdaságpolitika irányítói szerint legalább félmillió többletmunkavállalóra lenne szükség Magyarországon.
- Miért hiányzik ennyi nő a hazai munkaerőpiacról?
- A GYED Extrának mekkora a hatása a nők munkavégzésére?
- Mi a különbség az amerikai, a francia és a magyar gyermeknevelés között?
- Miért fontos a részmunkaidő vállalati kultúrába illesztése?
Mindezekre a kérdésekre választ kapunk az Economx podcast adásából, a Big Picture-ből.