Továbbra is az a jellemző, hogy egy tíz elemből álló startup befektetési portfólió, hogy a cégeknek mintegy fele néhány év múlva megszűnik, s 1-2 cég lesz az, amely a teljes befektetett tőkét visszahozza – mondta Langmár Péter, a STRT Holding befektetési igazgatója volt a Bázispont podcast adásában. A bukási arány viszonylag nagy, mégis megéri felvállalni a kockázatot, hiszen van akkora upside a végül sikeres cégekben, hogy a hozam/rizikó arány mégis vállalható, de csak ha portfólió szemlélettel elemezzük a kockázatokat.
Hogy lesz valaki kockázati tőkebefektető? Erre a kérdésre Langmár Péter elmondta, angyalbefektetőnek lenni megfelelő rizikóvállalást, iparági szaktudást igényel és bízik benne, hogy minél több piaci szemléletű, valós problémákat megoldani kívánó vállalkozás indul Magyarországon.
A startup piac itthon messze nincs csúcsformában, a beérkező tőkebefektetések jelentős visszaesést mutattak az elmúlt években. A szakértő szerint globális visszarendeződést látunk, de kétségtelen tény, hogy Magyarország egyébként is sereghajtó, nagyon kevés nálunk nominálisan is és egy főre vetítve is a kockázati-tőke kihelyezés.
Miről volt még szó az adásban?
- Miért jó most mégis kockázati-tőke befektetőnek lenni?
- Mennyire jó most a kínálat, mennyire ígéretesek most a startupok?
- Mekkora részesedéshez juthatnak a befektetők a startupokban?
- Lehet 10 év alatt a nulláról egy globálisan jelenlévő céget felépíteni?
- Milyen struktúrában a legoptimálisabb az állami szerepvállalás?
- Hogyan választ egy kockázati-tőke befektető az induló fázisban lévő startupok közül?
- Miként viselik a befektetők, ha a startupok megszámolhatatlanul égetik a pénzt?