A januári rendkívüli hideg miatt sok háztartás hirtelen a magasabb fogyasztási sávba csúszott volna át, ami jelentős rezsiszámla-emelkedést hozott volna – különösen érzékenyen, nem sokkal a választások előtt. Erre válaszul hirdette meg a kormány az úgynevezett „rezsistopot”: egy egyszeri, mennyiségi kedvezményt a gáz- és áramfogyasztásra. Holoda Attila szerint azonban ez inkább tűzoltás, mint hosszú távú megoldás, és nem minden fogyasztónál jelent valódi segítséget. A beszélgetésben azt is tisztázzuk, mennyire számít rendkívülinek ez a fogyasztásnövekedés, és egy felkészült ország hogyan kezeli az ilyen helyzeteket.
Az Európai Unió 2027-től megszüntetné az orosz földgázimportot, amit a magyar kormány az ellátás biztonságát veszélyeztető lépésként értékel. Holoda Attila ezzel szemben azt mondja: Magyarország földgáz-összeköttetései lehetővé tennék a pótlást, ráadásul az orosz gáz ára is a holland tőzsdei árakat követi, vagyis nem olcsóbb. Szóba kerül a Mol–NIS felvásárlás is, amely stratégiai jelentőségű lépés ugyan, de a hazai benzin- és dízelárakat ettől nem fogja lejjebb vinni a jövőben.
Szó lesz még az adásban arról, hogy:
- Valóban összeomlana az orosz gáz nélkül a magyar rezsicsökkentés?
- Miért félünk egy 2027-es döntéstől, ha az alternatívák már ma is léteznek?
- Szociális intézkedés volt a rendkívüli rezsistop, vagy inkább politikai üzenet?
- Ki fizeti meg hosszú távon az energiáról szóló rossz döntések árát?
