A látszat ellenére ugyanakkor Sebestyén Géza szerint nem volt kiemelkedő a magyar infláció, csak más volt a stratégiai ütemezése, mint az uniós országok többségében.
A kormány időt nyert azzal, hogy csak az energiaárak drámai elszabadulása után közel fél évvel engedte el a rezsiárakat,
ugyanakkor az ekkor tapasztalt drágulás, valamint az üzemanyag ársapkájának megszüntetése együtt okozott komoly inflációs nyomást.
Az inflációs nyomás Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan sem volt kicsi, ráadásul az előző évi aszály komoly élelmiszerár emelkedést okozott, és nagy volt hazánk import igénye is, amelyet a háborús területté vált Ukrajna – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem tudott kiszolgálni, így csak drágább alternatívák maradtak.
Sebestyén Géza arról beszélt, hogy 2022 szeptemberéig nem érezték meg érdemben az inflációs hatást a magyarok, akkor viszont az átlagfogyasztás felett fogyasztók komoly emelést tapasztaltak, illetve
a társadalom alapvetően is magasabb inflációt érzékel, mint amit a statisztika mutat,
hiszen jellemzően olyan termékek és szolgáltatások drágulnak, amiről nem lehet lemondani.
A Corvinus Egyetem docense szerint a hosszútávú gazdaságpolitika helyes irányát az támasztja alá többek között, hogy egyértelmű siker a magyar családtámogatás, ami amellett, hogy stratégiai fontosságú a kormány számára, de kézzelfogható gazdasági haszna is van, hiszen a most megszülető gyermekek fogják megtermelni szüleik generációjának a nyugdíját.
Éppen ezért jogtalan kritika, hogy kizárólag a gyermeket vállaló családok kapnak támogatást,
hiszen ez nem elvi kérdés, sokkal inkább gazdasági racionalitás. A családi pótlék emelése ugyanakkor véleménye szerint az elmúlt 13 évben bevezetett támogatások miatt indokolatlan, akár kivezethető is lenne.