A magyar gazdaság vártnál erőteljesebben bővül: a GDP a harmadik negyedévben a statisztikai hivatal részletes adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,8 százalékkal nőtt. A növekedéshez döntően a mezőgazdaság, valamint az állami megrendelések által segített építőipar és az exportra termelő autószektor járult hozzá. A beszerzésimenedzser-index egyértelműen az 50 pont feletti − azaz bővülést jelző − tartományban jár (októberben 52,6 pont volt), és az ipari termelés októberi 3,1 százalékos éves bővülése is azt bizonyítja, hogy a növekedés megdöbbentően robusztus.
Magyarország nagy problémája azonban továbbra is az úgynevezett mérlegalkalmazkodás (deleveraging): a hitelek kényszerű leépítése, ami valamennyi beruházási és vásárlási döntést beárnyékolja. A magyar háztartások és cégek az elmúlt években masszív devizahitel-állományt építettek ki, döntően svájci frankban. Annak idején a devizahitelek olcsóbbak voltak, mint a forinthitelek. Ez azóta megfordult, aminek súlyos következményei lettek: a belső kereslet gyengélkedik, a lakossági fogyasztás a 2005-ös szinttől reálértékben 7 százalékkal marad el. A kiskereskedelmi forgalom volumene szeptemberben az általános javulás ellenére is csupán 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A következő évben valamivel erőteljesebb belső keresletre számítunk; a GDP prognózisunk szerint 2014-ben nagyjából 1,3 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbit.
A Magyar Nemzeti Bank expanzív maradt, a monetáris tanács novemberben 3,2 százalékra csökkentette az irányadó rátát, ez volt zsinórban a 16. kamatvágás. Az infláció negyvenéves mélypont környékén jár, döntően az olajár csökkenésének és egyszeri kormányzati intézkedéseknek köszönhetően; a maginfláció ugyanakkor kissé emelkedett. 2013-ra 2 százalék körüli inflációt valószínűsítünk. A folyó fizetési mérleg 1,9 százalékos GDP-arányos többlete ellensúlyozni képes a kockázatvállalási hajlandóság esetleges mérséklődését és a Fed kötvényvásárlási programja kivezetésével valószínűleg együtt járó tőkekiáramlást, az alapkamat így várhatóan tovább csökken. Az év végére 3,0 százalékos szinttel számolunk, 2014 elején a ráta akár 2,5 százalékra is csökkenhet.
Az MNB időközben elindította növekedési hitelprogramját, amely a középosztály felemelését célozza. Az első körben, nyáron meghirdetett 750 milliárd forint után októbertől 2000 milliárd forinttal bővül a keret. Az összesen nagyjából 9 milliárd eurós keretösszegből kedvezményes hiteleket nyújtanak (amelyek kamatát 2,5 százalékban maximálták). A program ez idáig sikeres volt. A vállalkozások forinthitel-állománya szeptemberben 11,3 százalékkal nőtt, miközben a devizahitelek állománya 5,8 százalékkal csökkent. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy egyáltalán van-e annyi projekt, amennyit a programból finanszírozni lehetne. Emiatt lehetséges, hogy az MNB 2014-ben meg fogja emelni a kamatplafont.
A politikában egy dolog van napirenden: az áprilisi választás. Mostanáig minden arra utal, hogy a kormányrúd Orbán Viktor miniszterelnök kezében marad. Az egyik vezető téma a devizahitelek problémája. A teljes vállalati hitelállomány 17,2 százaléka, a háztartások hitelállományának pedig 18 százaléka volt problémás − ezek veszélyesen magas értékek. Ezért jelentette be novemberben a kormány, hogy kibővíti azok körét, akik bejelentkezhetnek az árfolyamgátba: a lehetőség immár azok előtt is nyitva áll, akik már több mint három hónapja nem képesek fizetni a törlesztőrészleteket és/vagy több mint 20 millió forintnyi tartozásuk van. A kilakoltatási tilalmat ezzel párhuzamosan meghosszabbították.
A 2014-es év egyik központi témája a devizahitelesek terheinek csökkentése lesz. A program, amelynek célja, hogy a "mérlegalkalmazkodásnak" véget vessen, a magyarországi bankok számára komoly problémát jelent. A devizahitelek (jelenleg átlagosan 8 százalékos) kamatait jelentősen csökkenteniük kell, vagy a hiteleket egy az egyben forintra kell váltaniuk. A költségeket valószínűleg a bankoknak kell állniuk. A bankszektor egésze számára ez a GDP 1−3 százalékára rúgó veszteséget jelenthet, ami a hitelezés összeomlásával fenyeget és súlyos konjunkturális kockázatot jelent. A részleteket mindazonáltal még nem ismerjük, a híreket a politikai retorika uralja. Miután a versenyhivatal az ország legnagyobb bankjaira kartellezés − a hitelkiváltó hitelek összehangolt korlátozása − miatt jelentős büntetést rótt ki, Orbán Viktor kijelentette: szeretné, ha a magyarországi bankszektor legalább fele nemzeti kézbe kerülne. A 2014-es választásokig a magyar gazdaság számára továbbra is a politika jelenti a legnagyobb kockázatot.
Wolf-Fabian Hungerland, a Berenberg Bank elemzője
Szerző:
