A több mint 24 ezer fős Hatvan városa egyben a kistérség központja is. A régió kedvező földrajzi fekvése, a szakképzett munkaerő, valamint az önkormányzatok hosszú távú befektetésre ösztönző politikája az utóbbi években számos külföldi vállalatot vonzott a térségbe. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta a megyén belül ezen a környéken a legkisebb. Bár az 1990-es évekig a mezőgazdasági szektor dominált, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet következtében – M3-as autópálya, vasúti fővonal – napjainkban a hatvani ipari parkba betelepült elektronikai és könnyűipari cégek a legnagyobb foglalkoztatók a térségben. A város 1998-ban kapta meg az ipari park címet az Újhatvanban fekvő területre. Azóta a mintegy 2300 munkahelyet biztosító ipari park betelt és az önkormányzat újabb területeket keres zöldmezős beruházásokhoz. A beruházók számára előnyös, hogy a város szakközépiskolái alkalmazkodtak az elmúlt évek munkaerő-piaci igényeihez, és ennek megfelelően képzett szakembereket bocsátanak ki. A kistérség déli részén még ma is a mezőgazdaság dominál, amelynek termékei közül leginkább a csányi és a horti görögdinnye ismert. Hatvan régen a térség élelmiszer-ipari központja volt, mára ezen ágazat cégei közül a két legjelentősebb vállalat, az Aranyfácán 1934 Konzervgyár és a Mátra Cukor Rt. üzeme maradt fenn. A Hatvany-Deutsch család által 1889-ben alapított cukorgyárat 1991-ben privatizálták: az Eridania Béghin-Say francia-olasz cégcsoport kezébe került. Újabb adásvétel révén 2003-tól már a német Nordzucker AG tulajdonába került, így a cég a szerencsi és a szolnoki után immár a harmadik vállalatot szerezte meg Magyarországon. A Mátra Cukor a hatvani gyárában leállította a gyártást, az logisztikai központként működik tovább. A másik élelmiszer-ipari vállalat az Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft., amely 2001-ben került a Józsa Center 2001 Kft. tulajdonába. Jelenleg mintegy 180 főt foglalkoztat. A tulajdonosváltás révén sikerült visszaszereznie elvesztett nyugat-európai piacait is. A város infrastrukturális helyzete jó. A csaknem kilencezres lakásállomány villamosenergia- és ivóvíz-ellátottsága százszázalékos, a gázellátás mintegy 90 százalékos, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése viszont nem éri el a 40 százalékot. A csatornázottság hiánya leginkább a családi házas területen okoz problémát a korszerűtlen derítők miatt, amelyek jelentősen szennyezik a talajvizet. A csatornahálózat bővítésével a szennyvíztisztító telep korszerűsítését is végre kell hajtani. Ez utóbbi költségei becslések szerint meghaladják az egymilliárd forintot. A csatornázás fejlesztését a görbe-éri bányató környékére is ki akarják terjeszteni, ugyanis az önkormányzat sport- és szabadidő-funkciót ellátó beruházásokat kíván ösztönözni a területen. A terület kiválóan alkalmas horgászatra, vízisportra és fürdőhely kialakítására. Viszont a rossz közműellátottság miatt nem elég vonzó a beruházók számára. Az autópályadíj bevezetésével megnőtt a 30-as számú út mentén lévő települések átmenő forgalma. A probléma kiküszöbölésére megkezdték a Hatvant elkerülő út megépítését. Az első ütem PHARE-támogatásból valósult meg. A további szakasz építését – amelynek várható költsége hárommilliárd forint – központi költségvetési forrásból fedezik. A várost idegenforgalmi szempontból az átutazó turizmus jellemzi. A turisztikai vonzerő növelését segíti a Grassalkovich-kastély felújítása. Ennek megfelelően a vendéglátó-ipari kapacitás fejlesztése is megvalósulhatna. Megfelelő fejlesztés után szintén turisztikai célpont lehet a hatvani strandfürdő, amelynek üzemeltetője, az Aqua-Tama Kft. a főépület felújításán kívül szálláshelyek, vendéglátó-ipari egységek és sportpálya kialakítását is tervezi.