dapest XXII. kerülete Budapest délnyugati részén, a Duna jobb partján helyezkedik el, területe 3426 ha, lakóinak száma kb. 60 ezer. Földrajzi elhelyezkedése – a Budai-hegység déli előterét alkotó Tétényi-fennsíkon és a Dunáig lefutó lejtőin terül el – a múltban meghatározta mezőgazdasági jelentőségét, mert elhelyezkedése és löszös talajtakarója alkalmassá tette a szőlőtermesztésre. A Tétényi-fennsík Kamaraerdő melletti része és a Háros-sziget természetvédelmi terület. A kerület Budafok, Budatétény, Nagytétény részekből áll, áthalad rajta a 6. számú főútvonal, az M0-s autóút és a régi balatoni országút. A kerületben a lakótelepek aránya alacsonyabb, mint a hasonló külső kerületekben, a lakosság 25-28 százaléka él a négy-, illetve tízemeletes panelházakban. Napjainkban a lakóparkok létesítése és a családi házak építése a legjellemzőbb. Nagytétény, Budafok és Budatétény újkori fejlődését a szőlőkultúrának és a kőfejtésnek köszönhette, létrehozva az egyedülálló pincerendszert. Az 1886-os filoxéra (szőlőgyökértetű)-járvány azonban megállította a fejlődést, mivel szinte kipusztította a teljes szőlőállományt. A vasútvonalak megépítése és az iparosodás, amely sörgyár, pezsgőgyárak, gyufagyár, sertéshizlalda képében köszöntött be, meghatározóvá vált a települések életében. A három település 1950 óta Budapest része. Sajnos az iparosodás mellékhatásai egyedülálló módon sújtották a kerületet. Hajrájához érkezett a budafoki gázmassza ártalmatlanítása és elszállítása, amely évtizedeken keresztül veszélyeztette a környezetet. A veszélyes anyagot a volt Óbudai Gázgyárból szállították az 1960-as évektől az 1980-as évek elejéig a kerületbe, azzal töltötték fel a budafoki barlanglakásokat és azok környékét, valamint javában folyik az egykori Metallochemia szintén szennyezett területének rekultivációja. A munkálatok végeztével megindulhat a városrész fejlődése. Az iparosodás, a történelem viharai, a lakótelep-építések ellenére a kerület túlnyomórészt kertvárosi jellegű és megőrizte az egykori települések jellegét. Budafok jelentős borászati centrummá fejlődött, olyannyira, hogy 1987-ben megkapta a „Szőlő és Bor Városa” nemzetközi elismerést. Budafokon alakult meg ebben az évben a Bacchus borlovagrend keretében a világ első pezsgőrendje, a Chevaliers Törley. A település ad helyt a Promontorium borlovagrendnek is. Itt működnek a hazai bor- és pezsgőgyártás és -palackozás nagyvállalatai: a Törley Pezsgőpincészet-cégcsoport, a Promontorbor Rt., valamint több kisebb borászati üzem.