Hároméves működést követően napra két éve zárt be a budapesti Aranymúzeum, amelyet alapítója Zelnik István egykor a főváros egyik turisztikai nevezetességének szánt. Számításai azonban a gazdaságos működésről, majd később gazdag befektetőkről nem váltak be, sőt az elmúlt időben az épület eladásáról szóló tárgyalások is zátonyra futottak.
Egyik vevőjelölt - köztük állítólag a kínai és a kazah állam - sem tette le ugyanis a vételárat, sem olyan befektető nem jelentkezett aki tovább működtette volna a kelet-ázsiai műtárgyakat bemutató kiállítást. A hitelező Raiffeisen Bank pedig a jelek szerint megelégelte az időhúzást, és felszámolást kezdeményezett a múzeumot működtető Magyar Indokína Társaság Kft. ellen.
Nagy tervek - szerény eredmények
A november negyedikén induló árverésen a felszámoló TG Vagyonfelügyelő és Felszámoló Kft. 2,5 milliárd forint irányáron hirdette meg az Aranymúzeumnak otthont adó egykori Rausch-villát. Az Andrássy úti épületet Zelnik István egykori egyetemi társától Kovács Gábor ismert műgyűjtőtől vásárolta meg - már múzeummá alakítva. Ide költöztette be délkelet-ázsiai tárgyakból álló magángyűjteményét.
A több ezer tárgyból álló álló kollekció - így elsősorban is az aranymaszkok - értékét és származását kételyek és kritikák érték, de az alapító bízott abban, hogy a gyűjteményből készített vándorkiállítás Budapest után a világ nagyvárosaiban is bemutatható. Ugyanis a kollekcióról készült albumok és kiállítások révén gondolta ismertté és elismertté tenni a délkelet-ázsiai tárgyakból álló magángyűjteményt . E tervekből azonban gyakorlatilag csak az általa irányított kambodzsai régészeti feltárásokat és a múzeum kiállításait bemutató albumok jelentek meg.
Kormányzati hátszéllel
Pedig Zelnik hosszú időn át kormányzati segítséggel vagy legalábbis hátszéllel szőtte terveit. Ha hivatalosan nem is biztosították támogatásukról az egykori diplomata-műgyűjtőt, és pénzt sem kapott a múzeum fejlesztésére de ígéretekben nem volt hiány. Szőcs Géza államtitkárként többször kiállt Zelnik mellett. Utódát - az azóta szintén menesztett - L. Simon Lászlót azonban már nem sikerült meggyőznie a gyűjtemény fontosságáról.
Ennek ellenére Zelnik még másfél-két évvel ezelőtt is arról beszélt, hogy megvásárol két, szintén az Andrássy úton levő villát, s ezekben egy Zsolnay- és egy Herendi- kollekciót mutat majd be saját gyűjteményéből. Sőt az is felvetette, hogy svájci kapcsolatainak felhasználásával, a Seuso-kincsek még nem Magyarországon levő darabjait is megvásárolja és a magyar állam rendelkezésére bocsátja.
Költözés előtt
A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (IMO) végzett, majd diplomataként is aktív Zelnik gyűjteményének alapjait még a múlt század hetvenes éveiben Vietnamban vetette meg, majd az Európa Tanács magyar missziójánál Strasbourgban dolgozott. Ezt követően a kilencvenes években Brüsszelben és Kelet-Ázsiában cégein keresztül üzletelt.
Az Aranymúzeumot működtető Zelnik-cég, a Magyar Indokína Társaság Kft. felszámolását idén májusban rendelte el a bíróság, az árverési hirdetmény azonban csak most látott napvilágot. Az Andrássy úti, szépen felújított Rausch-villa 2,5 milliárd forintos kikiáltási áron indul. Ajánlatokat november 20-ig vár a felszámoló.
