A dolgozó fiatalok többsége is a saját bérének emelkedésére számít a K&H ifjúsági index szerint. A több mint tíz éve minden negyedévben elkészülő kutatás legfrissebb, harmadik negyedéves eredményei szerint az állással rendelkező 19–29 éves fiatalok kevesebb mint egyharmada semleges állásponton van, azaz 27 százalékos azok aránya, akik szerint nem fog emelkedni a bérük. Az igazán pesszimisták, a jövedelmük visszaesésére számítók aránya mindössze 5 százalék. Az érintettek több mint kétharmada, 68 százaléka arra számít, hogy a következő egy évben emelkedni fog a fizetése: a korcsoport ötöde, 21 százaléka egyenesen az inflációt meghaladó növekedést vár, míg 47 százalékuk úgy véli, hogy a pénzromlás ütemétől elmaradó béremelést kap.
A friss adatok lényegében megfelelnek a felmérés hosszú távú eredményeinek, 2016 óta alig volt példa arra, hogy 50 százalék alatt lett volna a fizetésemelésre számítók aránya. Az is látszik a korábbi adatokból és az azóta kialakult trendekből, hogy a 2013 második negyedévével kezdődő felméréssorozat első két évében jellemzően nem érte el a 20 százalékot azok aránya, akik az inflációt meghaladó fizetésemelkedésre, és elmaradt a 30 százaléktól azoké, akik legalább a pénzromlástól elmaradó béremelésre számítottak.
Az ezt követő évektől kezdve mostanáig 20 százalék körül alakul a nagyon optimisták aránya, időnként kiugró 24–27 százalékos adattal. Az óvatos bizakodók súlya 2016 utolsó negyedéve óta pedig meghaladja a 40 százalékot, sőt nem ritka, hogy jóval 50 százalék felett alakul.
Az infláció bekavar
Az összkép szerint tehát a fiatalok többsége számít magasabb bérre a jövőben, de a fizetések inflációval korrigált alakulását, azaz a reálbéreket tekintve már jóval árnyaltabb a helyzet. Ebből a szemszögből ugyanis az látszik, hogy 79 százalékuk nem számol reálbér-emelkedéssel, vagyis nem fog erősödni a vásárlóereje.
A hivatalos adatok szerint egyébként a fiatalok elmaradnak az országos átlagtól. Az idei első fél évben ugyanis a 20–29 éves korosztályhoz tartozók nettó bére átlagosan majdnem 8 százalékkal, közel 422 ezer forintra nőtt. Az inflációt is figyelembe véve reálkeresetük közel 3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi hasonló időszak adatához képest, ugyanakkor elmarad az összes foglalkoztatott 4 százalékot meghaladó reálbér-emelkedésétől.