Az informatikai költségek rendkívül magasak a bankszektorban, ráadásul ezen díjak jelentős részét még mindig a fenntartásra fordítják a pénzintézetek. Ennek ellenére optimistának tűnik. Miért?

Azért vagyok optimista, mert a technológiai fejlődés előtt nem lehet bezárni az ajtót. Az agentic AI megjelenése – amelyet a 2022 óta ismert ChatGPT is jól szimbolizál – mérhetetlen lehetőségeket nyitott meg. Én ezt egy olyan változásnak gondolom, ami gyökeresen át fogja formálni a világunkat, úgy mint a könyvnyomtatás vagy a villamos energia. Ha visszatekintünk az elmúlt ezer év technológiai innovációira, mindegyik alapvetően alakította át a világot. A bankszektor mint bizalmi alapon működő iparág, érthetően óvatos, és időre van szüksége ahhoz, hogy mérlegelje, mely területeken érdemes ezeket az új technológiákat alkalmazni.

15 évvel ezelőtt a globális bankszektor IT-költése 357 milliárd dollár volt, ma ez az összeg 600–650 milliárd dollár körül mozog. A költések mindössze 10 százaléka irányul valódi innovációra, 20 százalék fejlesztésekre, míg 70 százalék az örökölt rendszerek fenntartását szolgálja.

Egy digitális bank, mint a Gránit, ebben előnyben van?

Azt gondolom, hogy igen. Egy újonnan létrejött digitális bank, amelynek teljes működése digitális technológiára épül, sokkal természetesebben és könnyebben tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Mi eleve úgy alakítottuk ki az IT-architektúránkat, hogy az ügyfélfelületeken gyorsan tudjunk új, akár több technológián alapuló innovációkat bevezetni.

Ez az út persze mások számára is lehetőség. A különböző nemzetközi felmérések egyértelműen azt jelzik, hogy valamennyi bank foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az MIT 2025-ös felmérése szerint, globálisan a pénzintézetek 16 százaléka már élesben használja az agentic AI-on alapuló megoldásokat, jellemzően jelenleg még a call center és a marketing területén. De azt gondolom, hogy ennél sokkal szélesebb alkalmazási lehetőség áll rendelkezésre. A Gránit Bank már most is sok mindenre használja az AI-t, és azon dolgozunk, hogy még több és több területen vezessük be.

Ha más bankok is elindulnak ezen az úton, hogyan tudja a Gránit Bank megtartani az előnyét – azt, hogy teljesen digitális?

Én a versenyben hiszek. Meggyőződésem, hogy minél több új megoldás jelenik meg a piacon, az annál jobb teljesítményre ösztönöz mindenkit. Ez így volt az elmúlt 15 évben, és szerintem így lesz a későbbiekben is.

A versenytől nem kell félni, a verseny inspiráló. Arra készteti a szereplőket, hogy folyamatosan fejlődjenek, ehhez természetesen azonos versenyfeltételekre van szükség. Mások azt mondják rólunk, hogy egy-két évvel a többiek előtt járunk a technológiai innovációban. Ennek kulcsa a stratégiában, a Gránit Bankos kultúrában és munkatársak szakértelmében rejlik.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója

És mi a helyzet a külföldi fintech-szereplőkkel?

Ők is a versenytársaink, folyamatosan elemezzük, értékeljük a piaci szereplők értékajánlatait, vizsgáljuk az ügyfeleink reakcióit, és olyan fejlesztéseket vezetünk be, amelyről meggyőződésünk, hogy értéket teremtünk.

Úgy gondolom, ha a felhasználói élményt (UX) nézzük, a Gránit Bank elől van a szolgáltatás színvonalában, a költségek tekintetében is kompetitív az ajánlatunk idehaza és Romániában is.

A Gránit Banknak két fontos sajátossága van az elmúlt 15 évben piacra lépett challenger bankokhoz képest: egyrészt a kezdetektől fogva komplex, széles termékválasztékot kínálunk, nem egyetlen piaci résre fókuszáltunk. Másrészt működésünk negyedik teljes évétől nyereségesek vagyunk, miközben a globális fintech-szereplők jellemzően 7–9 év után érik el ezt a szintet. Mindezeken túl a Gránit Bank növekedési üteme folyamatosan megelőzi a hazai piaci szektor átlagot, amelynek legfontosabb okai: a Gránit unikális üzleti modellje, a Bank csapata, akik azt szokták mondani, hogy a DNS-ünkben van a technológiai innováció.

Az ügyfelek részéről nincs igény a személyes ügyintézésre a digitális megoldások mellett? Mi a helyzet például a virtuális asszisztenssel?

Mi ezt a kettőt kombináljuk. Nálunk a videóbank tulajdonképpen személyes kiszolgálást jelent – csak a virtuális térben. Ha egy teljesen digitális folyamat közben az ügyfél szeretne valós személlyel beszélni, ezt videóbankon keresztül megteheti.

Jelenleg két fizikai fiókunk is van, de a mi ügyfeleink a videóbanki kiszolgálást preferálják. Úgy gondolom, a banküzem alapvetően bizalmi, személyes kapcsolatra épülő működés, és a digitális térben megvalósuló személyes kapcsolatot ugyanolyan értékű megoldásnak ítélik meg az ügyfelek, mintha fiókba kellene járniuk, ami hosszabb és költségesebb folyamat. Egyébként ezt a trendet igazolja az élet, az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint Európában több mint 80 ezer fiók zárt be, így az a tabu, hogy „bankolni csak fiókban lehet”, megdőlni látszik.

Teljes mértékben online elintézhetők a jelzáloghitelek (például az Otthon Start lakáskölcsön folyamata) is?

Minden online elintézhető, amit a jogszabályok lehetővé tesznek. Sajnos jelenleg a magyar szabályozás nem teszi lehetővé, hogy például a jelzáloghitel szerződéseket videóbankon keresztül kössünk meg. Ezen szerintem szükséges lenne változtatni, mert ez nemzetgazdasági szempontból is jelentőséggel bír, hiszen az ügyfélnek nem kellene utaznia, a banknak pedig olcsóbb lenne az ügyintézés. Tehát mindenki jól járna vele.

Vannak már olyan lakossági termékek, ahol ez ma is megengedett: ilyen például a munkáshitel vagy a babaváró hitel. Emellett teljesen digitális folyamatban, mobilalkalmazáson keresztül intézhető például az értékpapírszámla-nyitás, a MiFID-teszt kitöltése a befektetési ismeretekről, valamint a tőkepiaci tranzakciók lebonyolítása is.

Aranykor, válság, AI

Az elmúlt húsz év adatai alapján a globális bankszektor fejlődése három jól elkülöníthető korszakra bontható – mondta Hegedüs Éva a The CEE Forum eseményen tartott keynote-előadásában. A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója mindezt a P/BV-ráta alapján vázolta fel, amely egy vállalat részvényének árfolyamát viszonyítja a vállalat könyv szerinti értékéhez.Aranykor (2000–2008): gyors világgazdasági növekedés, a bankok agresszív terjeszkedése, laza szabályozás és erős befektetői optimizmus jellemezte a szektort. A digitalizáció – az internet és az okostelefonok terjedése – ekkor indult robbanásszerűen, a bankok értékeltsége csúcsra emelkedett.„Gyógyulás” (2008–2021): a pénzügyi válság után a banki értékeltség tartósan visszaesett. A szektor számára ez egy „gyógyulási időszak” volt: megerősödött a kockázatkezelés, felgyorsult a digitalizáció, megjelentek a fintech-szereplők, a koronavírus-járvány pedig végleg alapkövetelménnyé tette a digitális működést.AI-korszak (2022–): a mesterséges intelligencia megjelenése új növekedési pályát nyitott. Az agentic AI nemcsak az ügyfélélményt, hanem a hatékonyságot is javítja, ami hozzájárult a bankszektor értékeltségének emelkedéséhez – bár a válság előtti szintek még nem tértek vissza.