Annak ellenére, hogy az Erste több mint 10 százalékos pénzforgalmi piaci részesedésükhöz képest a visszaélési arányuk stabilan alacsony, az idei első negyedévben 3,95 százalék, míg az április-június közötti időszakban is mindössze 4,3 százalék. A pénzintézet az elmúlt egy évben 7,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg azzal, hogy az ügyfelei ellen irányuló pénzügyi támadások, csalárd tranzakciók 90 százalékát ki tudta szűrni.

Itthon már-már hagyományosan magasabb a kártyás visszaélések száma. A napi átutalási limit tavaly szeptemberi bevezetése is szerepet játszhatott ebben, hiszen ezzel egy időben a bűnözők az átutalás helyett ismét a bankkártyákat vették célkeresztbe – ez már a statisztikában is látszik, az elmúlt 9 hónap statisztikájában nőtt a kártyaadatokkal elkövetett visszaélések száma és az elszenvedett károk összértéke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.

2025 második negyedévében 6232 átutalásos csalás volt, míg kártyásból 41 625, ez közel hétszeres különbséget jelent a két típus között. Ebből az Erste részesedése mindössze 249, illetve 5080 darab volt, ami lényegesen elmarad a bank méretéhez képest a piaci átlagtól. A pénzintézet tapasztalatai szerint egyébként az átutalásos csalások esetszámának jellemző növekedése közben továbbra is csökkenést mutatnak a saját statisztikájuk (az előző negyedévről 11 százalékos volt a visszaesés június végéig), a kártyás átveréseknél azonban 60 százalékos ugrás látszik az első negyedévről a másodikra.

Annak ellenére, hogy itthon gyakoribbak a bankkártyás csalások, értékben még mindig az átutalásos visszaélések vezetnek.

Így próbálkoznak most a bűnözők

A csalók rendre új módszerekkel próbálkoznak, legújabban befektetési tanácsadónak, rendőrnek, sőt, a KiberPajzs munkatársának adják ki magukat. Az utóbbi időben mindinkább a pszichológiai manipuláció eszközével próbálkoznak, arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy saját maga indítson kifizetést. Mik a leggyakoribb módszerek most?

A befektetési csalás: amikor kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb összegek „befektetésére” veszik rá az áldozatot. Irreálisan magas hozamot ígérnek nagyon rövid idő alatt. Általában magánszemély számlájára kell a befektetni kívánt összeget átutalniuk az áldozatoknak. Gyakran mondják az áldozatnak, hazudja azt, hogy ez tervezett utazáshoz kapcsolódón utal külföldre, például Ciprusra. Fontos, hogy egy cég sosem fogja arra kérni az ügyfelet, hogy egy magánszemély számlájára utalja át, sem a bankfióki dolgozó, sem a személyes bróker esetében. Ha mégis megtörtént a baj, a bankkal való kommunikáció során mindig legyünk őszinték, és mondjuk el, hogy mi történt pontosan – ez megkönnyítheti a pénzünk visszaszerzését.

Továbbra is sok a telefonos visszaélés: míg korábban főleg a bankok, jelenleg inkább a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a rendőrség és a KiberPajzs nevében telefonálnak a csalók, akik arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy a „támadás alatt lévő” számlájáról egy „biztonságos” bankszámlára utalja át a pénzét. A bűnözők gyakran már arra is felkészítik az áldozatot, mit mondjon a bank munkatársának, ha az a gyanús tranzakció felől érdeklődik. A telefonos, jegybank vagy a rendőrség nevével visszaélő csalásoknál elhitetik az ügyféllel, hogy bankjánál valaki összejátszik a bűnözőkkel, benne a bankszámlája elleni támadásban, ezért ne mondja el a pénzintézet munkatársának, hogy a „rendőrség” utasítására utalta el a pénzét.

Marketplace-csalások: továbbra is örökzöldnek tekinthető, hogy az ügyfél terméket akar vásárolni egy online piactéren (leggyakrabban a Facebook Marketplace-en), átutalja annak ellenértékét, de ezt követően az eladó elérhetetlenné válik, a terméket pedig nem kapja meg az ügyfél.

„A bűnözők egyre változatosabb módszerekkel próbálják kicsalni az ügyfelek pénzét, ezért fontos, hogy a banki tranzakciók monitorozása, az adathalász oldalak felkutatása és eltávolítása mellett a tájékoztatására, edukálásra is kiemelt figyelmet fordítsunk”

– mondta Kósa Anna, a bank compliance vezetője az Erste sajtótájékoztatóján.

Az Erste most saját csatornái és a média-együttműködések mellett vidéki nagyvárosokba szervezett előadásokon edukálja ügyfeleit a csalások megelőzése érdekében. A bank célja, hogy a környező, kisebb településekről is megszólítsa az ügyfeleket még a karácsonyi nagybevásárlások időszaka előtt. Pénzügyi edukációs programja legújabb elemével a pénzintézet elsősorban az idősebbeket szeretné elérni, mivel ők általában kevésbé tájékozottak ebben a témában, ugyanakkor a statisztikák szerint a leginkább érintettek a pénzügyi visszaélésekben, célpontjai a bűnözőknek.

Itt hatékonyabban állítják meg a csalókat

A hazai bankok egyre eredményesebben tudják azonosítani és megakadályozni azokat a próbálkozásokat, amikor a bűnözők akár a saját gépükről, akár távoli eléréssel, az ügyfél eszközéről férnek hozzá annak netbankjához – a szokatlan tranzakciók észlelésében és meggátolásában a pénzintézeteket július óta a GIRO Zrt. által működtetett központi visszaélésszűrő rendszer is segíti.

Az Erste ma már a csalások mintegy 90 százalékát ki tudja szűrni, a bank az elmúlt egy évben 7,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg. A pénzintézet – szerződött, külső partnere segítségével – a világhálót is igyekszik biztonságosabbá tenni. Csak az idei harmadik negyedévben 29, míg január óta összesen 172, az Erste nevéhez köthető adathalász oldalt távolítottak el ennek köszönhetően az internetről.

Itt felmerülhet a nagy techcégek felelőssége is, a Google és a Meta például jelenleg nem tesznek sokat azért, hogy ne legyen tele az internet adathalász weblapokkal. A politikai hirdetések korlátozásához hasonló szabályozás kellene a banki csalásokra vonatkozóan, hiszen nagyon gyakran használják a csalók ezeket a hirdetési formákat a gyanútlan ügyfelek becserkészésére.

Továbbá az Apple vagy Google például a tokenizáción szigoríthatna, ugyanis jelenleg a banki alkalmazásokon kívül is hozzáadhatjuk a bankkártyánkat például a telefonunkhoz, amit így a csalók a megszerzett kártyaadatokkal túl könnyen elkezdhetik költeni a pénzünket. Itt azonban Európai Uniós szabályozásra van szükség, enélkül ugyanis egy pénzintézet versenyhátrányba kerülne, ha ezt a lehetőséget megtiltaná az egyre népszerűbb fizetési szolgáltatóknak.

Már a cégek is célpontok?

A kibercsalásokban a vállalatok kevésbé érintettek itthon, Európa-szerte azonban már ez a módszer is elterjedt. Az utóbbi időszakban azonban ezek jellege is átalakult, a klasszikus adathalászat és hamis befektetési ajánlatok helyett ma már egyre gyakoribbak a látszólag hiteles, vállalati e-mail címről érkező üzenetek, amelyek például bankszámlaszám-változásról tájékoztatnak.

Ha eltérést észlelnek a cégnévben vagy az ügyfél adataiban, a tranzakciót automatikusan leállítják és jelzik a küldő banknak, hogy nem valós ügyfélről van szó.

A pénzmosás elleni fellépés a csalások megelőzésének egyik legfontosabb eszköze, hiszen a két terület szorosan összefonódik. „Nem lehet élesen elválasztani egymástól a csalás és a pénzmosás megelőzését” – mondta Kósa Anna.

Ennek megfelelően gyanú esetén a bankok zárolják a számlát, és a hatóságok felé kötelezően jelentenek. Ez a gyakorlat nemcsak az elkövetők azonosítását segíti, hanem a pénzügyi rendszer integritását is védi. Mindez különösen fontos most, amikor Magyarország az elmúlt két évben uniós szinten is lemaradást mutat a banki csalások elleni küzdelemben, ezért a pénzmosás-megelőzési intézkedések megerősítése kulcsfontosságú a biztonság helyreállításához.