Egyre többen látják be, hogy a rendszeres megtakarítás nemcsak a váratlan kiadások fedezésére szolgál, hanem hosszú távon megteremti a nagyobb célok – például tanulmányok, lakásvásárlás vagy a zavartalan nyugdíjas évek – anyagi hátterét is. Magyarországon a bankbetét, vagy megtakarítási számla régóta közkedvelt választás, hiszen egyszerűen kezelhető és jól ismert eszköz. Ugyanakkor a betétek mellett egyre népszerűbb az állampapír is a lakossági befektetések piacán: ma már sokan ismerik, értik és választják ezt a megtakarítási formát, mert vonzó hozam, adómentesség és állami garancia jellemzi.
Miért érdemes állampapírba fektetni?
Az állampapírok számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek vonzóvá teszik őket a megtakarítóknak, írja cikkében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Kamatfeltételeik sok esetben versenyképesek, sőt bizonyos konstrukciók magasabb hozamot kínálnak, mint más, hagyományos megtakarítási formák. A kínálat rendkívül széles: elérhetők rövid, közép és hosszú lejáratú papírok, valamint kamatozást tekintve fix, vagy változó kamatot biztosító konstrukciók is. Az inflációkövető kamatozás például a pénz vásárlóerejének megőrzését segíti. Az állampapír befektetések rugalmasan kezelhetők, mivel akár lejárat előtt is visszaválthatók a Magyar Államkincstárnál vagy más forgalmazóknál.
A belépési küszöb alacsony, akár egy forintos címlettel is elindítható a befektetés. Adózási szempontból is kedvezőek: a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok kamatjövedelme mentes a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulás alól, így a teljes kamatösszeg megfizetését garantálja az állam.
Bankbetét vagy állampapír?
A bankbetét, vagy lekötött betét és az állampapír között a kamatozásban és a mögöttes garanciában rejlik a legfőbb különbség. Bankbetét esetén a megtakarítás a választott pénzintézetnél kerül elhelyezésre, és a visszafizetést is az adott kereskedelmi bank biztosítja. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő összegig vállal garanciát a betétekre, arra az esetre, ha a bank fizetésképtelenné válna. Az állampapír esetében az állam az, amely összegtől függetlenül vállalja a tőke és a kamatok megfizetését. A betétek kamatozása jellemzően fix, szemben az állampapíroknál elérhető változatosabb, célokhoz igazítható konstrukciókkal.
A banki lekötés feltörése többnyire a teljes kamat elvesztését jelenti, ezzel szemben az állampapírok esetén az időarányos kamat teljes mértékben megilleti az ügyfelet. A lejárat előtti visszaváltás esetén az adott állampapír visszavásárlási árfolyama kerül figyelembe vételre, ez a lakossági állampapírok esetében – forgalmazótól függően – általában 98-99 százalékos árfolyamot jelent. Adózási szempontból a bankbetétek kamata után személyi jövedelemadó és adott esetben szociális hozzájárulási adó is fizetendő, ami csökkenti a nettó hozamot. A 2019. június 1-jét követően vásárolt Magyar Állampapír viszont kamatadó-mentes.