Továbbra is keresik a megoldást Szerbiában arra, hogyan lehet 50 százalék alá tornászni a nemzeti olajvállalat – NIS – orosz tulajdonrészét. A többségi, gazpromos tulajdonrésszel azért van baj, mert emiatt Washington többszöri haladék után szankciós listára vette a NIS-t.

A büntetőintézkedések október 9-től élnek az olajvállalat ellen. Ami azonnal éreztette is a hatását, a tengeri kijárattal nem rendelkező Szerbia finomítóiba nem mer olajat szállítani az egyetlen kereskedelmi partner, a horvát Janaf. A NIS tulajdonában lévő kutakon pedig nem működnek az amerikai kártyatársaságok által kibocsátott bankkártyák, a NIS-sel pedig pénzügyi tranzakciók se bonyolíthatók le.

A kalkulációk szerint Szerbia november 25-én fogyhat ki a stratégiai készletekből, szóval az orosz tulajdonrész 50 százalék alá csökkentése egyre sürgősebb. A NIS két finomítót és 330 benzinkutat üzemeltet déli szomszédunkban. Ha a NIS kiesne az olajpiacról, akkor az országot csak import üzemanyagokkal lehetne ellátni, erre akár a Mol képes lenne, de csak akkor ha a magyar olajcég változatlanul hozzáfér az orosz szállításokhoz a Barátság vezetéken keresztül (az Adria csővezeték kapacitása a Mol szerint nem elegendő a pozsonyi és százhalombattai finomítók igényeinek kielégítéséhez).

A NIS-ben a fő részvényes a Gazpromnyeft 45 százalékkal, illetve közvetetten az övék további 11 százalék. A szerb állam részesedése 30 százalék, a maradék 14 százalékon alkalmazottak és kisbefektetők osztoznak. A kulcs pakett az orosz Intelligence-nél van, erre keres most gőzerővel vevőt mindenki. Hétfőn még úgy állt, hogy a legesélyesebb vevő a Mol, erről korábban az Economx is beszámolt, lapunknak itt nyilatkozott erről Pletser Tamás,  az Erste gáz- és olajipari elemzője. De szóba került maga a szerb állam is.  

Szerdán azonban jött a fordulat, a Magyar Szó arról számolt be, hogy Dusan Bajatovic, a Srbijagas igazgatója szerint a lehetséges új tulajdonosok közt arab, európai, amerikai vállalatok is szóba jöhetnek, de továbbra sem kizárt, hogy végül a Mollal vezetnek sikerre a tárgyalások.

Kérdés, hogy a Mol stratégiájába illeszkedne-e egy ilyen kisebbségi részesedés megszerzése.

Bajatovic szerint az lenne a legjobb, ha egy arab vállalat lépne be a tulajdonosi körbe (így az orosz befolyás 50 százalék alá csökkenne, amivel az amerikai szankció feloldhatóvá válik). 

Szintén szerdai történés, hogy a NIS új kérelmet nyújtott be az amerikai OFAC-hoz (Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala ), a zökkenőmentes működés biztosítása érdekében. Bajatovic továbbra sem tartja rossz lépésnek a NIS eladását az oroszokban (2008-ban történt), de szerinte az orosz tőkét el kell tüntetni a NIS-ből. Az OFAC a múlt héten 2026. február 13-ig engedélyezte a NIS tulajdonosi szerkezetének megváltoztatását. 

A Maszol.ro pedig arról írt szerdán, hogy egy görög cég vásárolná fel a Lukoil romániai benzinkúthálózatát. A Hellenic Petroleum tűnik befutónak, ugyanakkor kormányzati források szerint két másik komoly érdeklődő van, az egyik a Mol, a másik az amerikai Carlyle. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!