A tárcavezető, a kedden késő este kezdődött, de csak szerdára virradó éjszaka befejeződő, csaknem háromórás vitában úgy fogalmazott, "jókor, jót és jó áron" vásároltak, hiszen az energetikai vállalat részvényei a nemzeti vagyont gyarapítják, emellett csökkentik Magyarország és a régió energiafüggőségét, továbbá megoldják a "magyar-orosz kapcsolatokat terhelő helyzetet", illetve megerősítik a Mol stratégiai vállalat jellégét.
Hangsúlyozta: a tranzakciót nem lehet egyszerű adásvételként kezelni, az ugyanis jelentős lépést jelent a nemzeti érdek megjelenítésében az egyik legfontosabb stratégiai ágazatnak számító energetikai területen.
Fellegi Tamás kiemelte, hogy az orosz féllel kötött megállapodás nem tartalmaz üzleti titkokat. "Ez a pénz tehát nem veszett el, és nem is költöttük luxusberuházásra. Pénzt cseréltünk tulajdonra", ami a későbbiekben osztalék formájában hozhat hasznot a költségvetés számára - fűzte hozzá.
Kitért továbbá arra is, hogy az Európai Unió statisztikai módszertana alapján az IMF-hitelből történt, állami részvényvásárlás nem növeli a költségvetési hiányt, a megállapodás pedig csak akkor válik érvényessé, ha azt az Országgyűlés is megszavazza.
A magyar állam részvényenként 22 400 forintos átlagáron vásárolhatja meg a Mol részvényeit, ami összesen mintegy 500 milliárd forintos kiadást jelent.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!