A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Elemzők szerint lehet hatása annak, hogy meghosszabbodik az árfolyamgát belépési határideje. Jelenleg 20 százalék körüli a részvétel, aminek érezhető felfutása javítaná az OTP eszközminőségét. Ugyanakkor látványos felfutás egyelőre − a kedvező devizapiaci környezet miatt − nem látszik, így a pozitív hatások is inkább marginálisak.

Nagyjából kioltják egymást az árfolyamgát belépési határideje meghosszabbításának pozitív és negatív hatásai − számolja Miró József, az Erste részvényelemzője. A részvételi arányt Miró szerint elsősorban a külpiaci hangulat változékonysága határozza meg, vagyis hogy mennyire volatilis a mozgás a forint−frank árfolyamban. Az utóbbi időben nyugodt volt a hangulat, sőt Miró előrejelzése szerint a frank gyengülni fog a kitolt időhorizonton, ami a háztartások esetében a törlesztőrészletek lassú apadását eredményezheti. Ezzel kevésbé lesznek kényszerítve a programban való részvételre. A gyér hajlandóságra utalhat az is, hogy lassul a hitelportfólió romlásának üteme, mert érezhetően csökken a nyomás a háztartásokon.

Valamit javíthat ugyan a részvételi arányon a plusz három hónap, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az árfolyamgátrendszernek költségei is vannak a bank számára: a havi törlesztések esetében a 180 forint feletti kamattörlesztésen elszenvedett veszteségrész felét a banknak le kell nyelnie, míg a tőkerészen elszenvedett veszteség gyűjtőszámlára kerül. Miró szerint tehát jelentős eredményhatással nem érdemes számolni, már csak azért sem, mert a participációt nehéz megbecsülni. Felfutás egyértelműen abban az esetben következne be, ha elromlana a külpiaci hangulat, és a forint kezdene el rohamosan gyengülni.

Kép: Napi Gazdaság, Katona Vanda

Miró egyébként arra számít, hogy a nem teljesítők aránya a hitelportfólión belül nem romlik tovább, a jelenlegi 19-20 százalék körüli szinten elérte csúcsát, a jövő év pedig akár fordulatot is hozhat. Nagy kérdés, hogy ennek mi lesz a hatása a céltartalékolásra. Mivel a fedezettség magas (a magyar hiteleken 80 százalékos, csoportszinten is 78), meglepő, hogy a harmadik negyedévben még nőtt is a ráta, pedig a bank akár csökkenthette volna a tartalékait. Jelenleg annyi a céltartalék, hogy akár egy nagyobb hitelfelszámolás esetén is nyereség keletkezne a lefedezett hiteleken − véli a szakember.

A Concorde-nál is az OTP hitelminőségének javulásával számolnak jövőre, igaz, más okból. Kemény Gábor, a brókercég elemzője szerint ebben jelentős szerepet játszik az árfolyamgát. A kockázatos adósokat a bank igyekszik rávenni a programban való részvételre, hiszen a fix árfolyamon való teljesítés törlesztőrészletük mérséklődését jelenti. A részvételi arány eddig a vártnál alacsonyabb (valamivel több mint 20 százalék), a leginkább rászorulók nagy része viszont már valószínűleg igénybe vette az árfolyamgátat. A jelentkezési határidő három hónappal tervezett kitolása ezért várhatóan már csak marginális pozitív hatást gyakorolna az OTP eszközminőségére.

Kép: Napi grafikonok

Érdekes kérdés, hogy hogyan érdemes mérni az eszközminőség javulását. Bár a Concorde-nál az előttünk álló negyedévekben még a nem teljesítő hitelek (NPL-ek) arányának növekedésével számolnak, ha eredményváltozásra akarunk becslést adni a hitelportfólió minőségének változása alapján, akkor sokkal jobb mutató a kockázati költségek alakulása. A nem teljesítő hitelek állománya ugyanis a bankoknál folyamatosan nő, konjunktúra idején viszont a hitelállomány növekedése gyorsabb, ami az NPL-ráta csökkenésével járhat. A hitelnövekedés változásától függően tehát az NPL-ráta különböző értékeket vehet fel.

Ezen kívül egyes bankoknál a mutatót az is befolyásolja, hogy eladják rossz hiteleiket, ennek mértékét pedig nehéz megbecsülni. Fontos kérdés, hogy milyen áron történik a rossz minőségű eszközöknek az eladása. Ha a bank által becsültnél jobb áron, akkor az azt jelenti, hogy a nem teljesítő hitelek túl voltak fedezve, vagyis csökkenthetők a tartalékok az eladás után. Ha viszont túl drágán értékesítik a nem teljesítő hiteleket, akkor nem volt megfelelő a fedezettség sem, vagyis akár még növelni is szükséges a tartalékokat.

Jövőre tehát a kockázati költségek mintegy 18 százalékkal süllyedhetnek az OTP-nél − becsli a Concorde −, elsősorban az újonnan bedőlő hitelek számának várható csökkenése miatt. 2014-ben a céltartalékképzés további enyhe mérséklődése várható, ami a bank eredményére kedvezően hat majd.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!