Iraki hírek támogathatják a Molt

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Úgy tűnik, újra megpróbálnak megegyezni az iraki központi kormányzat képviselői és a kurd regionális vezetők az olajkitermelés bevételeinek szabályozásában. A hétvégén Maszúd Barzáni, a kurdisztáni autonóm tartomány elnöke Bagdadban tárgyalt Núri al-Máliki iraki miniszterelnökkel − tudósított az MTI −, a tárgyalások eredményéről egyelőre nem érkezett jelentés.

A Mol Nyrt. számára fontos kérdésről van szó, hiszen a jelenlegi 110 ezer hordó/nap csoportszintű kitermeléshez képest a társaság várakozása szerint az iraki kitermelés a tetőpontján elérheti az 55−62 ezer hordó/nap mennyiséget. Jelenleg viszont nincs megfelelő szállítókapacitás, vagyis a kitermelt olaj eljuttatása a világpiacra nem megoldott. A megengedőbb, a külföldi olajtársaságok számára magasabb profithányadot biztosító kurd, és a szigorúbb, az olajcégeknek a kitermelt olaj profitjából csak 2 százalékos szolgáltatási díjat meghagyó központi kormányzat közötti megegyezés azért is fontos lenne, mert ezt követően lehetőség lenne egy Kurdisztánból Törökországba vezető olajvezeték megépítésére, míg megállapodás híján egy ekkora beruházást senki sem kockáztatna meg.

Molnak a kitermelésre kell ráfeküdni

A kurdisztáni olaj eladására három út képzelhető el. A belföldi értékesítés, az iraki fővezetékre való rácsatlakozás, és egy új, Törökország felé menő vezeték építése − mondta Szentirmai Péter, a KBC Securities részvényelemzője. A belföldi eladás a legkevésbé megoldható, mivel a kurd felhasználás alacsony, a térség két finomítóját már meglévő mezőkről látják el olajjal, ráadásul itt az árak is alacsonyabbak, mint az export esetében. A leggyorsabb megoldást a már meglévő iraki gerincvezetékbe való betáplálás jelentené, ami már létező gyakorlat, viszont tavaly a Kurdisztánból betáplált olaj ellenértékének csak egy kisebb részét kapta meg a kurd kormányzat, ami feszültségekhez vezetett. Ebben megoldást hozhatna a két fél közötti megállapodás. A megegyezés ugyancsak kedvezhetne egy új, észak felé menő vezeték kiépítésének, amit jelenleg a nagy politikai kockázat miatti bizonytalanságok közepette a kurdok vélhetően nem vállalnának be és az is kérdés, hogy a törökök támogatnák-e ezt a politikailag nagyon kényes megoldást − tette hozzá az elemző.

A Mol számára azért is gyújtópont lehet, ha jó hírek jönnek Kurdisztánból, mivel a magyarországi kitermelés az INA felhozatalával együtt csökken, az ígéretes orosz és kazah mezőktől pedig csak évek múlva várható érdemi növekedés. Az olajtársaság finomítói tevékenységétől nem várható áttörés, így a profit a jelenlegi magas olajárak mellett a kitermelésből származhatna. Ezt a Mol olyan mezők felvásárlásával oldhatná meg, amelyek már működnek vagy gyorsan termelésbe lehet állítani őket.

Az elmúlt negyedév kedvezőtlen fejleménye volt a Brent/Ural spread szűkülése, sőt negatívba fordulása. Az OPEC legfrissebb jelentése szerint a tavaszi karbantartás után újrainduló mediterrán finomítóknak beszerzési nehézségeik támadtak, miután Oroszország a fekete-tengeri exportútvonal helyett a balti és a távol-keleti kivitelre helyezte a hangsúlyt. Az Ural típusú olajat feldolgozó finomítók így csak magasabb áron tudják beszerezni az alapanyagot, ami érződik a Mol beszerzési áraiban is. Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője úgy véli, ebben az urálihoz hasonló karakterű iráni olaj importjának kiesése játszott fontos szerepet. A Brent/Ural különbség májusban havi átlagban négyéves mélypontra esett és a kedvezőtlen folyamat azóta is tart, a múlt hét végére már 30 centtel drágább lett az Ural típus, mint a Brent. Ez a Mol szempontjából azért negatív hír, mivel eladási árait a Brent jegyzéseihez méri, alapanyagként viszont nagyrészt Ural olajat használ fel.

Marad a magas ár

A KBC elemzője úgy véli, a folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a spread nem is fog visszatérni a 2008-as szintekre, a Brent iránti kereslet az európai gazdaság gyengesége, az amerikai palaolaj-forradalom és az ottani vezetéképítések következtében csökken, miközben az orosz olaj kínálata a térség számára szűkül, vagyis az ára magasan maradhat.

A Mol részvényének megítélését az egyiptomi helyzet is befolyásolhatja. Az ország fizetési nehézségeiről érkező hírek ugyanis feléleszthetik azokat a spekulációkat, hogy a Mol mintegy másfél százalékos részvénycsomagjával rendelkező és bevételeit főként Egyiptomból és Kurdisztánból szerző Dana Gasnak ismét likviditási problémái keletkezhetnek és egy ilyen helyzetben újra Mol-részvények eladásával jutna pénzhez.

Az esetleges kedvező kurdisztáni hírek ugyanakkor ezeket a negatív tényezőket felülírhatnák, mivel − Szentirmai értékelése szerint − a Mol árfolyamába jelenleg nincs beárazva a kurd projekt kedvező kimenetele. A Concorde elemzője szerint külön kurd hírek nélkül is jóval följebb lenne a Mol-részvények helye, még a jövő évre vonatkozó 95 dolláros Brent-prognózis mellett is, miközben jelenleg kedvezőbb, 107 dolláros szinten áll az olaj jegyzése. Vágó 17 és 18 ezer forint közötti Mol-árfolyamot látna jelenleg reálisnak.