A második legnagyobb kelet-közép-európai sörtermelő - amelyet éppen most vásárol fel a Heineken - a hideg időjárással és az általános gazdasági lassulással magyarázza visszaesést. A csoport árbevétele 8,5 százalékkal 221,8 millió euróra csökkent.
A holland Heineken május elején jelentette be, hogy 1,9 milliárd euró készpénzért (plusz adósságátvállalás) megveszi a BBAG-t és a saját térségbeli működését Brau Union AG név alatt egyesíti a BBAG-éval. A Brau Unionnak a közép-európai sörpiacon 29 százalékos részesedése lesz, a térség államai közül Ausztriában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában Szlovákiában, Macedóniában és Albániában piacvezető lesz, Horvátországban második, míg Csehországban megveti a lábát - írta az ügylet bejelentésekor a Napi Gazdaság.
A BBAG Magyarországon a Brau Union Hungária Rt. tulajdonosaként a martfűi és a soproni sörgyárat birtokolva eddig a piac valamivel több mint 26 százalékát uralta és ezzel a harmadik legnagyobb szereplő volt. A holland sörgyártó pedig a negyedik legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezett a komáromi Amstel-gyár révén.
A felvásárlás keretében a Heineken június 13-ig 769 millió eurót fizet a BBAG 68,7 százalékát birtokló GeBAG családi holdingcég egészéért, majd nyilvános ajánlatot tesz a BBAG többi törzsrészvényére. A Heineken a BBAG-ért részvényenként 124 eurót, a bejelentés előtti záróárhoz képest egyharmadnyi felárat kínált, így nem véletlen, hogy a bejelentés után az árfolyam 30 százalékkal, 119 euróra szaladt fel a bécsi tőzsdén.
A BÉT is intenzív áremelkedéssel reagált a hírre, miután a Brau közölte: ha a külföldi tranzakciósorozat sikerrel jár, akkor a Heineken nyilvános vételi ajánlatot tesz majd a magyar Brau közkézen forgó részvényeire is. A bejelentett megállapodás szerint első lépcsőben a Heineken ajánlatot tesz a GeBBAG (a BBAG fő tulajdonosa) részvényeseinek papírjaik megvásárlására. Ha sikerül legalább 75 százalékot összegyűjtenie június 13-ig, az ajánlat zárultáig a zárt társaságban, s a versenyhatóságok is jóváhagyják az akciót, akkor megtörténhet a két csoport söripari tevékenységének összevonása. A Heineken ezután irányító befolyást szerez a kinti BBAG-ben, s ezáltal az annak jelenleg 63 százalékos tulajdonában lévő Brau Union AG-ben. A tranzakció után a Heineken bejelentése szerint nyilvános vételi ajánlatot tesz majd a BBAG és a Brau Union AG részvényeire, s ekkor jöhet az ajánlat a magyar Brau Union Hungária Rt. közkézen lévő papírjaira is
Az uniós, a lengyel és a magyar versenyhatóságnak is jóvá kell még hagynia, hogy az osztrák Brau-csoportot felvásárolhassa a Heineken, mielőtt megszületne a nyilvános vételi ajánlat a Brau Union Hungária Rt. közkézen forgó részvényeire - mondta a NAPI Gazdaságnak Michael Dickstein, az osztrák BBAG szóvivője. Erre - ha az osztrák GEBBAG, BBAG és a Brau Union fő tulajdonosának részvényesei június 13-ig kellő számban döntenek papírjaik eladása mellett - az előzetes számítások szerint október környékén kerülhet sor. A lap május 22-i számának adott nyilatkozatában a szóvivő a magyar részvényeseknek kínálandó árral kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni. A Heineken magyarországi érdekeltségénél, az Amstel Sörgyár Rt.-nél sem kívánták a két társaság május 2-i bécsi sajtótájékoztatóján elhangzottakat kiegészíteni. A holland Heineken N.V.-nél is megerősítették, hogy az ajánlat várható időpontja október, a kínált ellenértékkel kapcsolatban nem szolgáltak információkkal.
Eközben a Budapesti Értéktőzsdén töretlenül menetel felfelé a Brau elsőbbségi részvényeinek ára, annak ellenére, hogy a papírokról időközben lekerült az 510 forintos osztalékszelvény. A felvásárlásra spekuláló befektetők a jelek szerint bíznak abban, hogy a Heineken magyarországi ajánlata során hasonló árazási mechanizmust alkalmaz, mint tette azt az osztrák BBAG és Brau Union AG részvényeseivel. Az ajánlat minimális árfolyama mindenesetre - a 180 napos tőzsdei átlagár alapján - jelenleg nem lehetne alacsonyabb számításaink szerint 6291 forintnál.
A Brau Union AG befolyása a magyar cégben jelenleg meghaladja a 90 százalékot, így az ajánlat hamar kiszorításba csúszhat át, itt viszont már a részvényenként 6930 forint körüli saját tőke lehet az irányadó.
Az egyenlő elbánásban reménykedő befektetők szemei előtt nyilván más értékek lebegnek. A Brau-csoportért kínált, adósságokkal együtt összesen 1,9 milliárd euró (BBAG-részvényenként 124 eurós, Brau Union AG-papíronként 127,27 eurós ajánlati árfolyam) alapján számolt mutatókat alkalmazva ugyanis a magyar Brau-részvényekre a jelenlegi árszintet jóval meghaladó értékek adódnának. Az ajánlat 37,9-es P/E mutatója a Napi számításai szerint 44 000, a többi mutató alapján számított ár is 21 400 és 41 000 forint közötti értékeket ad. Persze ekkora prémiumot - az egyenlő elbánás ideáján kívül - semmi nem indokol az ajánlat során, hacsak a Tpt. ármeghatározási mechanizmusa nem. Abban ugyanis a minimális ár a tőzsdei áron kívül lehet az ajánlattevő által a társaság részvényeiért az elmúlt 180 nap során fizetett legmagasabb ár is. Bár a Heineken a tervezett tranzakciósorozatban közvetlenül nem vesz az ajánlatig Brau Union Hungária Rt.-részvényeket, a BBAG Holding megvásárlásával közvetve mégis ezt teszi. A magyar tőzsde történetében még nem fordult elő, hogy az anyacég megvásárlása vont volna ajánlattételt maga után (az IEB-nél a fő tulajdonos 100 százalékos leányvállalatába történő apport váltotta ki az ajánlattételi kötelezettséget), a felügyeletnek így eddig példa nélküli szituációban kell majd döntenie arról, korrekt-e a részvényekért kínált ár.
A magyar Brau részvényeinek közkézhányada mindenesetre nem jelentős, a 674 000 darab elsőbbségi papírból 367 509 van a Brau Union AG tulajdonában, míg az 1 534 800 darab törzsrészvényből mindössze 17 126 van kisebbségi tulajdonosok kezén. Az alig 310 000 darab Brau értéke még 20 ezer forint feletti árfolyamon is alig haladja meg a 25 millió eurót, ez a Heineken-BBAG tranzakció értékének mintegy 1,3 százalékára rúg.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!