Kamatdöntő ülést tartott csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB). Ahogy az várható volt, a jegybank 2,15 százalékon tartotta az alapkamatot és 2 százalékon a betéti rátát. Az indoklás szerint az infláció jelenleg a 2 százalékos középtávú cél körül tartózkodik, a Kormányzótanács inflációs kilátásokról való értékelése pedig lényegében változatlan.
A sajtótájékoztató hamarosan kezdődik, ezt az Economx is követi, az előzetesek szerint arra érdemes figyelni, bejelenti-e az EKB elnöke a kamatcsökkentési ciklus végét, vagy marad az eddigi kommunikáció: kivárás, adatvezérelt üzemmód. A jegybankelnök kommentálhatja az európai kötvényhozamok emelkedését is.
Elemzők az EKB makrogazdasági prognózisának felülvizsgálatára is számítottak, mert az idei GDP és a jövő évi inflációs várakozás is eltért a piaci konszenzushoz képest.
Az EKB új szakértői prognózisa azonban a júniusban jelzetthez hasonló képet mutat az inflációról. E szerint 2025-ben átlagosan 2,1 százalékos, 2026-ban 1,7 százalékos, 2027-ben pedig 1,9 százalékos infláció várható (itt volt változtatás: 2 százalékról).
A gazdasági növekedés várható alakulását viszont fölfelé módosítotték: idénre már 1,2 százalékos euróövezeti növekedést prognosztizálnak, felfelé módosítva a júniusban várt 0,9 százalékot. A 2026-os új növekedési prognózis 1 százalék, a 2027-es pedig 1,3 maradt.
Megérkezett a válasz a kamatcsökkentési ciklus kérdésére is:
a Kormányzótanács adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követ. A kamatdöntései azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeli az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. Nem kötelezi el magát előre egy bizonyos kamatpálya mellett.
Délután az euró erősödik a dollárral szemben, de ennek nem a kamatdöntés a magyarázata, hanem a percekkel ezelőtt élesített amerikai inflációs adatsor. Ami alapján a tengerentúlon már 3 kamatvágást vár a piac a Fedtől 2025-re. Ez a várakozás gyengíti a dollárt az erodálódó kamatelőny miatt.
Elkezdődött Christine Lagarge elnök tájékoztatója, szokás szerint a döntés és a közlemény megismétlésével.
Lagarde részletesebb értékelést ad a gazdasági aktivitásról. Rámutatott az idei év eddigi időszakában tapasztalt belföldi kereslet alakulására, amelynek első negyedévi erőteljesebb növekedése a kereskedelmi aggodalmak miatt előrehozott megrendeléseknek köszönhető. Az első félévben az eurozóna gazdasága 0,7 százalékkal nőtt.
Az elnök szerint a munkaerőpiac továbbra is támogatónak számít, még ha vannak bizonyos jelei a gyengülésnek. A munkaerőpiac támogatni fogja a fogyasztói kiadásokat, a beruházásokat pedig az infrastruktúra- és a védelmi kiadások fogják támasztani, teszi hozzá Lagarde. A vámok hatása visszavetést fog okozni, de ez el fog múlni. Tehát összességében elég pozitív a helyzet.
A gazdasági kockázatokat illetően nincs változás. Lagarde kiemelte, döntő fontosságú lenne sürgősen előrelépni az euróövezet gazdaságának megerősítésében, itt nem történt előrelépés, annak ellenére, hogy már egy éve, hogy Mario Draghi bemutatta erre vonatkozó javaslatait.
Érkezett kérdés a francia politikai válságról is, Lagarde nem fog egyes országokról nyilatkozni, de általánosságban bízik abban, hogy a döntéshozók tudják, mennyire fontos a bizonytalanság csökkentése és a fiskális szabályok tiszteletben tartása.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!