Új csúcson a vezető amerikai indexek, hatalmasat ralizott az arany, és a bitcoin is történelmi magasságokban. Egy ilyen eszközökből álló portfóliótól szép eredményeket lehet várni, mégis a forintban vezetett kimutatás csalódást okoz. Mi ennek az oka? Lényegében egy szóval összefoglalható: devizahatás.
Az idei évben 15 százalékot erősödött a magyar fizetőeszköz a dollárhoz képest, ami miatt alul teljesítők voltak a dollárban denominált eszközök. Ritka jelenség, amikor a forint esetében ekkora pozitív teljesítményről beszélhetünk, ezért az MBH Befektetési Bank elemzője végigvette mi áll a háttérben, és mik a dollár kilátásai a továbbiakban.
Mire jó még a dollár?
A dollár a világ vezető valutája – de ezt mindenki tudja. Azt talán viszont már kevesebben, hogy nem csak az USA-ban hivatalos fizetőeszköz, hanem több másik országban is. Emellett számos turisztikailag fontos célországban a dollárral fizetés széles körben elfogadott. Szintén nem mellékes, hogy a világ olajkereskedelmének közel 70 százalékát dollár alapon számolják el. A feltörekvő piacok országai gyakran amerikai dollárban adósodnak el.
Mit hoz az erős dollár?
- Amikor a dollár erősödik, akkor az amerikai áruk és szolgáltatások, valamint a dollárban denominált nyersanyagok drágábbá válnak más országok számára, ami sokszor ellátási nehézségeket és inflációt (áremelkedéseket) okoz a külföldi piacok számára.
- Az amerikaiak számára viszont olcsóbb lesz az import, mert 1 dollár vásárlóereje megnő, ez pedig általában segíti a készletek feltöltődését és hozzájárul a kínálati infláció mérséklődéséhez.
- A külföldi tőke beáramlás azonban megtorpan, mivel drágábbá válik a deviza átváltása. Ilyenkor a dollár alapú kockázatos eszközök kereslete csökken: ez történt 25 elején is.
A mostani eset más
Hiba lenne a dollár erejét túl gyorsan megítélni, például az euróval szembeni egyéves kurzus alapján. A pillanatképre tekintve ugyanis azt gondolhatnánk, hogy a zöldhasú már nagyon gyenge, az igazság azonban nem ilyen egyszerű.
Tankönyvi példa szerint a magasabb kamatszint vonzóbbá teszi az adott ország valutáját, mert a befektetők magasabb hozamot érhetnek el, ha abban a valutában fektetik be a pénzüket, ez pedig keresletet generál. A furcsaság az, hogy a kamatkülönbözet növekedése ellenére az amerikai dollár gyengült az euróval szemben, teljesen elvált az egyik fő fundamentumjától és a további kamatcsökkentések sem fogják támogatni a zöldhasút.
Ez az eltérés rávilágít arra, hogy a kamatkülönbözet önmagában nem teljesen magyarázza a devizaárfolyamokat, más tényezők, mint fiskális kockázatok, geopolitikai feszültség, vagy a befektetői bizalom ingadozása, akár nagyobb súllyal bírnak.
- véli Radák Máté István, az MBH Befektetési Bank elemzője.
A vámok se erősítik a dollárt, pedig kellene
Vámot kivető ország devizája erősödik a tankönyvi példák szerint, de erre az elméletre a valóság erre most teljesen rácáfolt. Az alábbiak miatt volt törvényszerű a dollár lejtmenete.
- A dollár gyengeségének egyik kulcsfontosságú oka a fokozódó amerikai költségvetési és adósságprobléma. Az Egyesült Államok adóssága 2025 közepére megközelítette a 35 ezer milliárd dollárt, és a költségvetési hiány újra tartósan a GDP 6–7 százaléka körül alakul, aminek fő oka az elmúlt évek kiugró fiskális expanziója, valamint a 2025-re is elfogadott adócsomagok, amelyek lényegében fenntartják a deficit-finanszírozás dominanciáját. Mindez fokozza a befektetők aggodalmát az amerikai fiskális pálya fenntarthatóságát illetően, különösen úgy, hogy a reálkamatok hosszabb távon is pozitívak maradtak, ez pedig nem csökkenti, hanem éppen emeli az államadósság kamatterhét.
- A másik kiemelkedő tényező a vámháborús bizonytalanság. A kockázatkerülő időszakokban a dollár többnyire erősen felülteljesít, és menedék devizaként szolgál, azonban most a bizonytalanságot az Egyesült Államok vezetése okozta. Ezek a fejlemények gyengítették a dollár menekülőeszköz szerepét is, mivel a befektetők egyre szkeptikusabbá váltak az amerikai pénzügyi és politikai stabilitással kapcsolatban. Többek között a munkaügyi miniszter azonnali menesztése és a központi bank, a Fed elnökének eltávolításáról szóló pletykák, amelyek a monetáris politika függetlenségét kérdőjelezik meg. Bár a dollár hagyományosan válságok idején erősödni szokott, ez a most megbicsaklott, a befektetők alternatív devizák, például az euró, a japán jen vagy az arany felé fordultak.
- Az IMF adatai szerint 2025 elejére a globális devizatartalékok 57,8 százalékát tartották dollárban, ami több évtizedes mélypont, a 2000-es évek elején még 71 százalék felett volt ez az arány és az elmúlt években is folyamatosan csökken.
Temetni még korai lenne
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az amerikai dollár továbbra is a világ vezető tartalékdevizája. Az elszámolások több mint 80 százaléka USD-ben történik, a nemzetközi kötvénykibocsátások zöme dollárban zajlik, és a nemzetközi bankközi hitelek jelentős része is USD-ben denominált.
Ugyanakkor a trend lassú, de határozott elmozdulást mutat: a világ fokozatosan kezd alkalmazkodni egy multipoláris devizapiaci struktúrához, ahol a dollár nem egyeduralkodó, hanem csupán „első az egyenlők között”.
Volt már ilyen? Igen
A dollár történetében nem példa nélküli a hosszan tartó gyengülési periódus. Az 1985-ös Plaza Egyezmény után a dollár több mint 50 százalékot gyengült a főbb devizákkal szemben az azt követő években. A cél akkor tudatosan a kereskedelmi egyensúly javítása volt, a dollár erősödésének leállítása jegybanki együttműködéssel. Ezt követően a 2000-es évek első évtizedében, a dotkom-lufi kipukkanása után szintén jelentős dollárgyengülés következett be, amit többek közt a laza monetáris politika, a háborús kiadások és a folyó fizetési mérleg romlása hajtott.
Mindkét esetben elmondható, hogy a dollár gyengülését előbb-utóbb erőteljes korrekció követte. A 2008-as pénzügyi válság idején például ismét menekülőeszközként funkcionált a USD, és rövid idő alatt jelentősen visszaerősödött. Ez arra utal, hogy még ha a dollár hosszabb távon gyengül is, a rendszerben betöltött központi szerepe miatt időszakos visszapattanásokra mindig lehet számítani, különösen turbulens időszakokban.
A profik sem rajonganak most a dolláreszközökért
A jelenlegi helyzet annyiban egyedi, hogy a gyengülés mögött egyszerre vannak jelen strukturális fiskális problémák, geopolitikai bizonytalanságok, valamint a dollár pozicionáltságának történelmi mélypontja is.
A Bank of America júliusi felmérése szerint a globális alapkezelők nettó dollárkitettsége a legalacsonyabb szintre süllyedt az elmúlt két évtizedben, ez a szélsőséges pozicionáltság önmagában is megalapozhatja egy élesebb dollárkorrekció lehetőségét.
A dollár jövője azonban nem kizárólag a piaci folyamatokon múlik, hanem azon is, hogy az USA mennyire képes helyreállítani fiskális egyensúlyát, visszaállítani a bizalmat és fenntartani pénzügyi piacai globális vonzerejét. Amennyiben ezek a feltételek hosszabb távon sérülnek, a dollár pozícióját valóban kihívás megjósolni.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!