Vegyesen alakult a 2020-as év a befektetési alapok számára. Voltak nagyon szépen teljesítő konstrukciók és csúnya bukások is. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint a befektetők többsége azért jól járhatott, néhány részvényalap és abszolút hozamú konstrukció kivételével az év végén az alapok többsége pluszban zárt.

A trend folytatódott, a Supra betlizett

A privátbanki befektetők kedvencei közé tartozó abszolút hozamú alapok hoztak hideget és meleget is. A legjobban az MKB Rotunda és az OTP Trend teljesítettek, 29, illetve 27 százalék fölötti hozamot értek el. A Rotunda az alapkezelő legfrissebb havi jelentése szerint részvényeket tartott, amelyek a novemberi raliban jól is teljesítettek, emellett a devizapiacon is spekuláltak, például arra, hogy a forint erősödni fog a svájci frankkal szemben. Az OTP Trend azoknak a vállalatoknak a részvényeit törekszik tartani, amelyek a befektetők körében az ügyeletes kedvenceknek számítanak. A múltbeli adatokon végzett elemzések ugyanis azt mutatták, hogy a kedvenccé válás mögött rendre fundamentális okok, iparági átrendeződések húzódnak meg, amelyek hatása tartós lehet és a változások haszonélvezői, éllovasai több negyedéven, de akár több éven keresztül is a szélesebb piacot meghaladó felértékelődést produkálhatnak. Ez a stratégia hosszútávon is bevált, a 2011 decemberében indult alap évente 12,57 százalékos hozamot ért el eddig.

Az abszolút hozamú alapok többsége beváltotta az ígéretét, vagyis azt, hogy a kockázatmentesnél jobb hozamot próbál elérni. Az ilyen alapok ennek érdekében akár a piacok esésére is fogadhatnak. Tavaly erre nem volt mindig szükség, hiszen az amerikai tőzsdék történelmi csúcsra jutottak a járvány és a válság ellenére is. A Bamosz adatai szerint összesen 21 olyan abszolút hozamú alap volt, amelyik 10 százalék fölötti hozammal fejezte be 2020-at, a nagyobb vagyonnal rendelkező, népszerű alapok közül egyebek mellett a Hold Alapkezelő Columbus és Citadella, valamint az OTP EMDA alapjának is sikerült ez.

Az év csalódása a befektetők számára az OTP Supra volt. A még mindig mintegy 220 milliárd forintos vagyont kezelő, egyik legnagyobb hazai befektetési alap kezelői arra számítottak márciusban, hogy kőolaj ára hordónként 35-40 dollár körül stabilizálódik majd. Nem így történt, a kőolaj ára történelmi mélységekbe került. A Supra árfolyama pedig ugyan valamelyest emelkedett a mélypont óta, de nagyon messze van még a zuhanás előtti 5 forint fölötti szinttől.

Techno, trend, fenntarthatóság

A kevésbé nagy megtakarítással rendelkező lakossági befektetők főleg a vegyes és az ingatlanalapokat vásárolták az elmúlt években. A vegyes alapokkal tavaly alapvetően nem jártak rosszul. Három típust különít el a Bamosz: a legalacsonyabb részvényhányadú vegyes alapokat az óvatos, a közepes részvényhányadúakat a kiegyensúlyozott, míg a magas részvénykitettségűeket a dinamikus kategóriába sorolja. Utóbbiak hozama lett a legnagyobb tavaly. A rekorder az Accorde Alapkezelő Techno származtatott részalapja lett több mint 41 százalékos hozammal.

Az Accorde Techno alap célja, hogy magas arányban tartson a portfoliójában a technológiai fejlődésben élenjáró társaságok részvényeit valamint az azok árfolyammozgását lekövető részvényindexeket. Ugyanakkor nem megfelelőnek ítélt piaci körülmények esetén az alap a részvénykitettséget akár jelentősen is csökkentheti, és magas arányban tarthat defenzív eszközöket, például aranyat - derül ki az alapkezelő honlapjáról. Novemberben ez az alap a friss portfólió-jelentés szerint az AMD, a Qualcomm és a TSMC papírokon keresett sokat, valamint a Teslán, amely közel 50 százalékot menetelt a hónapban.

A kiegyensúlyozott vegyes alapok kategóriájában az Amundi Diszruptív alapja vitte el a pálmát bő 24 százalékos éves hozammal. A diszrupció olyan új megoldásokat jelent, amelyek egyszerűbbek, olcsóbbak, fenntarthatóbbak vagy gyorsabbak elődeiknél, átformálják saját piacukat, illetve a felhasználók viselkedését. A diszruptív vállalatok radikálisan alakítják át szektoruk játékszabályait, új piacokat hoznak létre vagy gyökeresen változtatják a meglévőket, lebontják a kialakult struktúrákat, és végül átveszik a vezető szerepet. Ez a stratégia a tavalyi évben a jelek szerint bejött.

Az óvatos vegyes alapok legjobbika az OTP Prémium Trend alap lett, nem egészen 7 százalékos hozammal. Az elnevezés nem véletlen, ennél a konstrukciónál a már említett OTP Trend abszolút hozamú alap hozamából is részesednek a befektetők, de a pénzük nagyobbik része az OTP Optima tőkegarantált kötvényalapban van.

A zöld téma tovább tarolt

Már 2019-ben is az év egyik legjobban teljesítő alapja az OTP Klímaváltozás 130/30 lett, 2020-ban sem volt ez másként. Sőt a 2019-es 32 százalékos nyereség el is törpül a tavalyihoz képest, 2020-ban ugyanis több mint 70 százalékot emelkedett az alap árfolyama, ezzel ez a tematikus részvényalap lett a tavalyi év legjobban teljesítő konstrukciója Magyarországon.

Az OTP Alapkezelő honlapja szerint az alap célja, hogy a hosszabb távra, legalább 5 évre rendelkezésre álló pénzeszközök számára rugalmas, bármikor hozzáférhető, a nemzetközi zöld ágazatok nagyvállalatainak teljesítményéből részesedő befektetési lehetőséget biztosítson. Az alap egyetlen gazdasági szektor globális képviselőinek részvényeire fókuszál, így teljesítménye felfelé, de lefelé is lényegesen eltérhet a globális részvénypiaci indexek teljesítményétől, ezért a jelentős kockázatot is vállaló befektetőknek ajánljuk. Való igaz, voltak a Klímaváltozás alapnak rosszabb évei is a 13 évvel ezelőtti indulás óta, az elmúlt három évben viszont évente átlagosan 30,5 az elmúlt öt évben pedig csaknem 22 százalékos hozamot ért el.

A zöld témára fókuszáló többi hazai befektetési alap is nagyon erős évet zárt. Az Erste DPM Megatrend kezelői a részvénykiválasztás során az alábbi trendekhez kapcsolódó részvényeket preferálják: egészséges életmód és egészségügyi ellátás, életstílus, technológia és innováció, környezetvédelem és tiszta energiaforrások, valamint a feltörekvő gazdaságok - írják az alapkezelő honlapján. Tavaly ez a stratégia csaknem 46 százalékos hozamot eredményezett. A Generali Innováció befektetései között olyan cégek részvényei vannak, amelyek az IT/kiberbiztonság és a magánszféravédelmére; a környezetkímélő járművekre és a mobilitásra; a Big Datára, a mesterséges intelligenciára, a robotikára és az automatizációra; a demográfiai trendekre valamint a klímaváltozásra adnak innovatív válaszokat, ezekből csemegézve értek el csaknem 38 százalékos hozamot tavaly.

Az Aegon Megatrend alapja egyik fő befektetési területe szintén a klímaváltozás, ez 32,33 százalékos hozamot jelentett tavaly, a K&H Öko alapja, amelynél ugyancsak ez az egyik fókuszban lévő terület, is 30 százalék fölött teljesített.

A felének jól ment, a másik felének nem

A fenntarthatóság egyre fontosabb a befektetéseknél. A Bamosz nemrég vezette be az alapokra az úgynevezett ESG (environmental, social, government - vagyis környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontú) minősítést. Egyelőre csak néhány alap, a Diófa egyik és a Raiffeisen négy alapja szerepel a minősítettek között, ezek teljesítményéből még nem lehet komoly következtetéseket levonni.

A részvényalapok nagyjából fele zárta pluszban a tavalyi évet. A feltörekvő piaci alapok és a fejlett piaci részvényalapok többsége szép eredményeket hozott. Utóbbiak befektetői nem csupán azon nyertek, hogy a fejlett részvénypiacok emelkedtek a járvány első hullámának csillapodása, majd augusztusban a technológia részvények ralija, novemberben pedig az amerikai elnökválasztás és a sikeres vakcinatesztek miatt, de a forint gyengülése is szerepet játszott abban, hogy forintban számolva ezek a nemzetközi részvénypiacokon befektető konstrukciók gyakran két számjegyű hozamot értek el.

A kelet-közép-európai térségben befektető alapok többsége viszont az év végén mínuszban állt. A magyarországi részvényalapok pedig ott voltak a leggyengébbek között. A BUX-indexet követő alapok 9-11 százalékos mínuszban zárták az évet, ami nem csoda, hiszen a teljes évet alapul véve a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe esett. Január viszont jól indult, az év eleje óta már több mint 5 százalékot emelkedett az index. A magyar részvényalapok mellett a görög, török, orosz és lengyel alapok is rossz évet zártak tavaly.

Az ingatlanalapok közepesen teljesítettek

A legtöbb lakossági megtakarítás a befektetési alapokon belül még mindig ingatlanalapokban van. Ezek nem okoztak csalódást abban az értelemben, hogy a többségük pozitív hozammal zárta 2020-at, a nagy lakossági alapok mindegyikénél így történt. A teljesítményük ugyanakkor nem volt kiugró, még úgy sem, hogy az irodaházak bérleti díját jellemzően euróban számolják, és az euró árfolyama a forintéhoz képest emelkedett. Igaz az is, hogy sok alap a devizakockázatot fedezi, ezért nem látszik az árfolyamában.

A legnagyobb ingatlanalap, az Erste nyíltvégű alapja 3,35 százalékos hozammal zárt az évet, ami éppen meghaladja az inflációt, de az állampapírokkal nem veszi fel a versenyt. Az OTP nagy ingatlanalapja alig 0,5 százalékos pluszban zárt, ezzel a piac egyik leggyengébbje volt 2020-ban saját kategóriájában. A Diófa alapkezelő MTP ingatlanalapjai közül a 3 napos visszaváltású A sorozat 5,44, a 180 napos visszaváltású I sorozat 6,39 százalékos hozamot ért el, ezek már a Magyar Állampapír Plusszal is versenyképesek.

A zártkörű és intézmények számára elérhető ingatlanalapokat nem számítva a Raiffeisen ingatlanalapjának néhány sorozata ért el kiemelkedő hozamot, azok a sorozatok, amelyek nem fedezték a devizakockázatot, a forint gyengülése miatt csaknem 15 százalékos teljesítménnyel zárták az évet. A devizakockázatot nem vállaló ingatlanalapok közül a jobbak jellemzően 6-7 százalék között hoztak: a Raiffeisen alapjának A sorozata és az OTP Prime is így teljesítettek.

Eltűntek a pénzpiaci alapok

A pénzpiaci alapok egy uniós szabályozásnak köszönhetően teljesen eltűntek Magyarországon. Két dolláros likviditási alap maradt még a piacon, a többi ilyen konstrukció kötvényalappá alakult át. A rövid kötvényalapok hozama tavaly a továbbra is alacsony hozamkörnyezetben minimális maradt, a forintos alapoké kevés kivétellel az 1 százalékot sem érte el. A többnyire forint állampapírokba fektető hosszú kötvényalapoké valamivel magasabb lett, jellemzően 1-3 százalék között alakult. A dolláros és eurós kötvényalapok a devizaspekulánsok kedvelt eszközei, amikor erősödött a forint, sokan vásároltak ilyen alapokat, amikor pedig gyengült a magyar fizetőeszköz, eladták ezeket.

A pénzpiaci alapok mellett egy másik kedvelt alaptípus is kihalófélben van. A tőkevédett alapok száma folyamatosan csökken, 2014 közepén, a csúcson, 186 ilyen konstrukciót kezeltek Magyarországon, 2020 végére mindössze 17 maradt, és ez a szám folyamatosan csökkenni fog, hiszen ezek az alapok néhány év után lejárnak, új tőkevédett konstrukcióval pedig 2019. májusa óta egyetlen alapkezelő sem állt elő. 2020 a még le nem járt alapok számára nem volt túlságosan sikeres év, a tőkevédett alapok többsége néhány százalékos mínuszban zárt. Ráadásul az árfolyamadataik alapján úgy tűnik, a befektetők a korábbi évek teljesítményeivel sem lehetnek igazán elégedettek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!