Az utóbbi időben rendkívül népszerű lett az inflációkövető állampapír: nem véletlenül, hisz minden más, forintban eszközölt, hasonlóan kockázatmentesnek tekinthető lehetőséghez képest messze kiemelkedő a kamata. Azt már kevesebben gondolják át, hogy ez a jelenleg megvásárolható inflációkövető papír kamata 2025 januárjáig lesz igen magas, utána már a 2024-es infláció határozza meg, ami előreláthatóan sokkal alacsonyabb lesz, utána pedig alapesetben a jegybanki célértékre, 3 százalékra süllyed az érték.

Euró: növekvő bizalom

Nemrég áttekintettük, hogy milyen magyar állampapírok közül választhatunk, legyenek azok csak lakosságiak vagy az intézmények számára is elérhetők, és hosszabb távon melyik eredményezhet magasabb hozamot, mint az inflációkövető. Ezek után érdemes megnézni, más, akár kockázatosabb befektetési lehetőségekkel mi a helyzet, mire számíthatunk piacaikon.

A legfontosabb kérdés, amivel érdemes foglalkozni, hogy mit tegyenek azok, akik az elmúlt években meglehetősen ingatag és 2018-tól tavalyig leértékelődő forintban nem bíznak, vagy ha valamennyire bíznak is, egyre inkább megnyugtatónak tartják, ha abban a devizában van megtakarításuk (vagy legalább egy része), amelyet kontinensünk nagy részén használnak, és immár 25 éves fennállása után töretlen benne a bizalom a világ második legnagyobb devizájaként.

Kisebb hozam, de nincs leértékelődési kockázat

A stabilitásnak persze rövid távon ára van: nincsenek a jelenlegi forinthozamhoz hasonlítható hozamok, persze a kiugró forinthozam átmeneti. A magas infláció lecsengése után visszaesik, de valószínűleg egész addig, amíg a forint létezik, elkerülhetetlen lesz, hogy magasabb hozamot kínáljon, mint az euró. Egyrészt azért, hogy az államadósságot hajlandók legyenek finanszírozni a belföldi szereplők, közte nem kis részben a lakosság is, másrészt a bizalom megtartása érdekében, hisz a világ második devizája árnyékában valamivel kompenzálni kell az árfolyamkockázatot (ha csak nem lépünk be az ERM-2 árfolyamrendszerbe, vagyis nem alakul a forint is kvázi euróvá). 

Euró magyar állampapír, eurózónás állampapírok

Euróban megnéztük az itthon kapható állampapírt, amelynek nem rossz a hozama, viszont ha valaki hosszabb távon szeretné a 3 százalék körüli kockázatmentes hozamot bebiztosítani, megveheti mondjuk a 10 éves, vagy ehhez közeli lejáratú francia vagy osztrák államkötvényt, ezeknek most 3 százalék körüli a hozama, miközben néhány éve még negatív hozammal forogtak.

A német kötvény esetében ugyanez 2,5 százalék: a kontinens legnagyobb gazdaságának állampapírjai keresettebbek, így árfolyamuk magasabb, hozamuk alacsony. Azt is figyelembe kell venni, hogy míg a magyar állampapír kamatadómentes a lakossági befektetőknek, az más országokéra nem érvényes.

Vállalati kötvények, kötvényalapok

Eggyel nagyobb kockázati kategóriába sorolhatók a vállalati kötvények, illetve az ezeket tartó alapok: itt már megjelenik a cégkockázat (alapok esetében ez kisebb, miután diverzifikálnak, vagyis sokféle kötvényt tartanak). Ugyanakkor, miután nagyjából a kamatciklus teteje körül vagyunk a fejlett gazdaságok szintjén (itthon már zajlik a kamatcsökkentés, miután nagyon magasról kell leszorítani a szintet), jó esély van rá, hogy alacsony kamatkörnyezetben ezen papírok magasabb árfolyamon, alacsonyabb hozammal fognak forogni, így érdemes lehet őket lejárat előtt eladni. Ugyanez vonatkozik természetesen a fix kamatozású állampapírokra is, legyenek azok hazaiak vagy külföldiek.

Tőzsdék: nemrég volt nagy lehetőség

A részvénypiac már értelemszerűen jóval kockázatosabb eszközosztály, amit a befektetőnek már egyénileg kell mérlegelnie. Általánosságban annyit lehet mondani, hogy olyankor lehet kis kockázattal vásárolni, amikor egy eső szakasz felgyorsul, ugyanakkor a mögöttes cégek fundamentális adatai egyáltalán nem indokolják ezt. Erre jellegzetes példa volt a nagy technológiai cégek részvényárfolyamainak tavaly év végi összeomlása: olyan kiváló cégek papírjait lehetett minden mutató szerint olcsón megvenni, mint a Tesla vagy a Meta (Facebook). Azóta fel is pattantak, sőt, többszöröztek ezek a papírok. Hogy a következő hasonló lehetőség mikor adódhat, természetesen megbecsülhetetlen.

Arany

Egy befektetési eszközt említünk még meg: az aranyat. A nemesfém árfolyama az utóbbi időben meglehetősen stabil kevéssel 2000 dollár alatt unciánként, miközben mindenkori csúcsa nem sokkal magasabban van ennél. Komolyabb emelkedésre akkor lenne érdemibb esély, ha már háromszor elért 2080 dollár körüli csúcsot, mint ellenállást áttörné, különösen, ha ez a szint következő, negyedik tesztelésekor következne be.

Arany, 5 év
Kép: stooq.com

Az aranyat ugyanakkor hosszú távon kockázatcsökkentő, biztonsági tartalék gyanánt tartják a jegybankok, fizikai arany esetében ezt a szerepet természetesen magánbefektetőknél is betöltheti.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!