A csütörtöki és péntek reggeli nyilatkozatok - melyek során megszólalt Medgyessy Péter miniszterelnök, László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök is - még azt hangsúlyozták, hogy a gazdasági fundamentumok jók vagy legalábbis javulnak, a rövid távú devizapiaci árfolyammozgások miatt nem érdemes aggódni, az MNB által megcélzott 250-260 forintos euróárfolyam elérése nem azonnali szükséglet.
Mindezek után az MNB péntek reggel 300 bázispontos, megfigyelők szerint pánikszerű emeléssel avatkozott be, a jegybanki alapkamatot 12,5 százalékra hizlalva.
Azonnali reakcióként a hét elején még 260 körül tanyázó, s péntek reggel 268 forint felett is járó euró árfolyama mintegy 2 forinttal gyengült, majd az uniós deviza valamivel 264 forint felett stabilizálódott. Délutánra az erősödés tovább folytatódott, a késő délutáni 262,60 forint körüli szint pedig hét százaléknak felelt meg az intervenciós sáv erős oldalán. Az euró árfolyama azonban nem érte el szerda délutáni szintjét sem, az előzetesen sokat citált 250-260 forintos árfolyamsávot pedig meg sem közelítette, így első körben nehéz lenne sikeresnek nevezni. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a nyári, dupla kamatemelés rövid távon erősítette ugyan a forintot, hosszabb távon azonban nem tudta megtartani a fizetőeszközt.
A Hamilton Rt. munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságban jelentősek a fundamentális problémák, azaz baj van a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányával, illetve az inflációval, de a legnagyobb gondot a jegybankkal szembeni bizalmatlanság jelenti, ugyanis a monetáris politika kiszámíthatatlan. Csehország a gazdasági alapokat tekintve hasonlóan áll, ám ott mégsem szakadt be a nemzeti fizetőeszköz.
A szakember úgy véli, hogy az MNB mostani döntése további kamatemelési várakozásokat indíthat be, vagyis újra megindulhat a forint gyengülésére játszó spekuláció. Másfelől az sem elhangyagolható, hogy a külföldi befektetők kezében lévő, közel 2 200 milliárd forint értékű állampapír-állomány hihetetlen veszteségeket szenvedett el. Ha a bukást megelégelve egy-egy nagyobb alap a kiszállás mellett dönt, s csak a fenti mennyiség ötödétől, azaz 440 milliárd forintnyi államkötvénytől szabadulnak meg, s az ellenértéket a bankközin euróra akarják váltani, az több, mint 1,6 milliárd eurós keresletnek felel meg. Ehhez jöhet még a spekulatív forinteladások, a részvényekből és egyéb befektetésekből történő kiszállások okozta euróvételi nyomás. A Hamilton szakértője úgy vélekedett, hogy be kell látni: a jegybank és az ország piaci kapacitása kisebb, mint a kereskedőházaké, azaz nagy a kiszolgáltatottság, vagyis ha a nagy játékosok bizonytalanságot éreznek, a jelenleginél nagyobb is lehet a pánik.
Az euró/dollár napközben elérte a történelmi 1,20-as szintet, ami a zöldhasú hazai kereskedésén is meglátszott: nap végén 218,80 forint körül járt a jegyzés.
