Már 2023-ban is a mesterséges intelligencia állt az akkori PMSZ Konferencia középpontjában. Kassai Endre, a PMSZ elnöke felidézte, akkor gyakorlatilag itt riogatták egymást és hüledeztek szakmabeliként, hogy jön az MI, nekik pedig új szakmát kell tanulniuk. Két évvel később azonban „nagyjából mindenki a helyén van”, bár már egyre többen látunk mesterséges intelligencia alkalmazásokat.

A hype elszáll, az AI megmarad

Rab Árpád Szörény jövőkutató volt az első előadó a bevezető után, aki a legutóbbi PMSZ konferenciát azzal a gondolatmenettel zárta, hogy ha nem a piackutatók lesznek a mesterséges intelligencia nyertesei, akkor ők nem lesznek többé. Szerinte a technológia megjelenésével nem az a kérdés, hogy elveszi-e mások munkáját a jövőben, hanem hogy megéri-e nekünk dolgozni a továbbiakban.

Hangsúlyozta, hogy minden új technológia megjelenésével megjelenik a Gartner-féle hype-ciklus: az elején fölfelé ível, azt gondoljuk, mindent megold, majd utána jön egy váltás: az egész rossz, nem is ér semmit.

„Ez mindig így van, érdekes mód mégis mindig rácsodálkozással újra és újra végigcsináljuk.” A mesterséges intelligencia esetében is ugyanez zajlik le: nem sokkal ezelőtt egyenesen az emberiség pusztulását láttuk bele, most viszont már arról beszélünk, hogy nem vagy csak néha működnek.

„Meg kell keresnünk a helyet, hogy mikor működik jól. Végig lehet játszani ezeket az íveket.” – szögezte le Rab. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „jobb őszintének lenni magunkhoz”, vagyis, ha valaminek a pozitívumát kiaknázzuk, jó ha látjuk egyúttal a negatívumait is. Példaként említette, hogy ha egy cég megtanulja tökéletesen promptolni a mesterséges intelligenciát, akkor a tudásgörbe lecsökken. Leszögezte, sok mérőszámot, névváltozót és mintavételi formát újra kell gondolni a piackutatásban.

Úgy látja, hogy a különböző alkalmazotti és vezetői státuszokban piackutató szempontból kialakulhat egyfajta értékfrusztráció, egy technológiai harc (például abban, hogy egy kutatáshoz melyik AI-modellt használjuk).

Amiben az AI-nak a szakértő szerint nagy előnye lehet, az a „hatékonytalansága”. Úgy fogalmazott, „amíg hatékonyan használjuk, addig nagyon jól működik. Minél több hatékonytalanságot akarunk beleépíteni, annál rosszabbul fog működni. Hagyjuk már meg a hatékonytalanságot magunknak.

Az, hogy egyszerre tudunk szeretni és gyűlölni valamit, az, hogy a világ változik. Az, hogy kíváncsiak vagyunk, hogy az emberek néha mást mondanak, mint éreznek. Ne ezeket próbáljuk meg beleprogramozni, ezeket hagyjuk meg magunknak.”

– mondta Rab Árpád Szörény.

Pillók Péter szociológus az előadásában arról beszélt, hogy becslések szerint hogy a fejlett gazdaságokban a jelenlegi munkaórák akár 30 százaléka is automatizálható lesz. Egy kutatás szerint, amely során az elmúlt egy-két évből fél milliárd álláshirdetést vizsgáltak meg 15 országban, hogy nagyon komoly termelékenység, növekedés várható el, ezzel együtt pedig bértöbblet is.

Ötletekből nincs hiány

Az előadók többsége számos ötlete, valamint az AI által felépített tudáslabort is bemutatott. Neulinger Ágnes, a Corvinus Egyetem egyetemi docense arról beszélt, hogy az Európai Unióban már 2014 óta megjelentek olyan projektek, amelyek kötődnek a mesterséges intelligenciához. a Horizon Europe keretében a 2022-24-es évre levetítve 2,6 milliárd eurót költöttek AI-jellegű projektekre. Ugyanakkor az AI Innovation Package ugyanerre az időszakra 4 milliárd eurót vetít előre.

Neulinger három olyan, valamilyen szinten az AI-ra építő alkalmazást is bemutatott, amelyek a fenntartható élelmiszerrendszerrel, valamint az élelmezéssel foglalkoznak:

  • Az egyik a Stop Mobility Platform, ami az AI segítségében segít egyénre szabott táplálkozási tanácsokat adni.
  • A másik projekt a Wisefood, ami már komolyabban épít az AI-ra, és aminek a célja, hogy elérhetőbbé tegye az emberek számára a fenntarthatóbb és egészségesebb táplálkozást, ennek alapjául a FoodScholar nevű applikáció szolgál.

Az előadó az Economx-nak elmondta, hogy a projektben dietetikusok is részt vesznek, és olyan, a fenntartható táplálkozással és dietetikával foglalkozó tanulmányokkal táplálják a projektet szolgáló AI-t, amelyek nem feltétlenül szabadon elréhetőek, így például a ChatGPT sem feltétlenül talál rájuk egy mélyelemzés során.

A Clementine képviseletében Körmendi György bemutatta a MINERVA nevű közvélemény-kutató robotot, valamint Piróth István által szóba kerültek a ChildTechLabs perspektívák is, különös hangsúlyt fektetve az óvodapedagógusok Mi-használatára.

Nem váltja le a szakmAIságot

Iványi Tamás, a BME egyetemi adjunktusa és Kolozsvári Krisztina kutatási tanácsadó egy érdekes kísérlet eredményeit mutatták be: arra kérték a ChatGPT Plus és a Gemini Pro modelljét, hogy futtassanak le egy rövid és egy hosszútávú népességi előrejelzést, előbbit 2030-ra, másikat 2100-ra vonatkozóan. Különböző részletességű és strukturáltságú prompt mátrixokat adtak meg inputként a modellek számára, hogy leteszteljék, hogyan reagálnak az egymástól eltérő bevitt információkra. Összesen 48 különböző számítsára futtatták le a modelleket.

Iványi ismertetése szerint a megadott paraméterek alapjná rövid távon elég jól sikerült mindkét modell számára az előrejelzés, hosszútávon viszont rendkívül nagyok voltak az eltérések közöttük.

Mint mondta, az  időtáv és a bizonytalanság nagyon fontos összekapcsolódó elem volt a kísérletben, ennek viszonyában lett rövid távon megbízható, hosszú távon nagyon nagy a szórás.

„Az is látszik, hogy alapvetően az, hogy mi milyen inputot adunk be, az egyáltalán nem biztos, hogy sokkal jobb minőségű inputot, sokkal jobb minőségű outputot fogunk kapni, van, ahol ez relatív irrelevánssá válik.“ – tette hozzá Iványi.

Ideje rettegni? Tényleg elveszi a munkát az AI

A Stanford Egyetem elkészítette az első empirikus, nagyléptékű vizsgálatot arról, hogy milyen valódi hatásokat mér a generatív mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra. Az eredmény ijesztően lesújtó.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.