A hírvivő RNS kifejezés és annak rövidítése, az mRNS a Covid-19 világjárvány során vált ismertté a közvélemény számára, mert a Moderna és a Pfizer-vakcinája is a Karikó Katalin által kutatott és tökéletesített technológiára épül. Az mRNS-vakcinák leegyszerűsítve úgy működnek, hogy utasítják a szervezet sejtjeit, hogyan készítsenek egy olyan fehérjét, amely immunválaszt vált ki a vírus ellen.

Azonban a technológiát már a világjárvány előtt is kutatták, és már a kezdetektől fogva a daganatos megbetegedések kezelésére alkalmas terápia kidolgozása volt a cél. A rákkezelés egyik fő akadálya az alacsony válaszadási arány azoknál a betegeknél, akik immunellenőrzőpont-gátló gyógyszereket kapnak, hogy megakadályozzák, hogy az immunválasz olyan erős legyen, hogy elpusztítsa a szervezet egészséges sejtjeit.

"Azt találtuk, hogy az immunsejtekbe mRNS-t juttatva hasznos fehérjéket lehet előállítani, hogy javítsuk a daganatellenes aktivitásukat anélkül, hogy magát a genomot megpróbálnánk megváltoztatni. Ez a megközelítés az orvostudomány teljes spektrumában felhasználható lehet, hogy az egysejtes RNS-szekvenálásból nyert információkat a betegek mRNS-alapú terápiájába vonjuk be" - mondta el Haidong Dong, a Mayo Clinic rákkutatója, aki csoportjával egy hatékony megoldást talált arra, hogy az mRNS-kezelésekkel javítsák a daganatok ellen fellépő immunválaszt.

A kezelést az immunterápia kiegészítéseként lehet alkalmazni. Ilyenkor a szervezet immunrendszerét használja a rák megelőzésére, ellenőrzésére és megszüntetésére. A tanulmányhoz Dong és csapata laboratóriumban előállított egy immunrendszeri fehérjét - egy monoklonális antitestet -, amely képes kimutatni a fehérje szintjét a tumorszövetekben. A cél az volt, hogy meghatározzák, hogy bizonyos betegeknél megfelelő fehérjeszintűek lehetnek-e a daganatra reagáló immunsejtek, ami potenciális biomarker lehet e terápiás beavatkozáshoz.

Ezután a kutatók új szekvenálási technológiát alkalmaztak, amely lehetővé teszi a primer immunsejtek mRNS-alapú megváltoztatását. Azonosították a célgént az egysejtes RNS-szekvenálási adatsorokban. Majd funkcionális vizsgálatot végeztek, hogy igazolják a célgén szerepét a tumorsejtek fokozott immunsejt-közvetített elpusztításában.

Az elemzés a T-sejtek gyenge pontját mutatta ki azoknál a betegeknél, akik nem reagáltak az immunterápiára. A T-sejtek olyan fehérvérsejtek, amelyek fontos szerepet játszanak az immunrendszerben. Megtámadják a rákos sejteket, és megakadályozzák a rák átterjedését a test más részeire. A kutatók mRNS-alapú stratégiát dolgoztak ki, hogy javítsák az immunellenőrzőpont-gátlókra adott T-sejtválaszt azoknál a betegeknél, akik nem reagáltak a kezelésre.

A jövőbeli kutatási célok között szerepel a szűrővizsgálat optimalizálása a fehérje kimutatására emberi tumorszövetekben. Ez segíteni fogja a rák diagnosztizálását, valamint az immunterápiára való érzékenységgel való esetleges összefüggés meghatározását, továbbá az mRNS T-sejtes terápiában való felhasználásának platformját.

A tanulmányt az American Association for Cancer Research folyóiratban, a Cancer Immunology Research című folyóiratban tette közzé a Mayo Clinics.

Szeptemberben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói több olyan proteint is azonosítottak, amelyekre vakcinákat lehet fejleszteni. Tanulmányukban a kutatók azt találták, hogy az mRNS-oltással célzott fehérjés terápiák akkor voltak a legsikeresebbek, amikor olyan neoantigénekkel oltottak, amelyek gyengén kötődnek azokhoz az immunsejtekhez, amelyek az antigén T-sejtek számára történő "célzásért" felelősek. Amikor az egyik ilyen neoantigénnel több tüdődaganattal rendelkező egeret oltottak be, a tumorok átlagosan 27 százalékkal zsugorodtak.