Idén eddig legalább 85 feltörekvő és elismert kutató kezdett el dolgozni teljes állásban kínai kutatóintézeteknél. A fordított agyelszívás jelensége hatással lehet a Washington és Peking közötti versenyre, melynek tétje a jövőnek alapjaiban meghatározó iparága, köztük a mesterséges intelligencia, a kvantuminformatika, a félvezetők, a biotechnológia vagy az intelligens katonai hardverek.

A kínai kormány évek óta keresi a módját annak, hogy is csábíthatná magához a tehetséges tudósokat, köztük azt a több ezer kínait, akik az Egyesült Államokban és más országokban szereztek magasabb szintű diplomát, és közül sokan az amerikai tudomány és technológia úttörőivé, mi több, vezéregyéniségeivé váltak.

Kapcsolódó

Azonban ahogy teltek az évek, úgy vált egyre fontosabbá ez a küldetés Peking számára: Amerika már szigorúan kontrollálja saját hazájában a kínai technológiát, Hszi Csin-ping pedig egyre inkább az ország innovációs képességét tekinti a gazdaság biztonságához vezető egyetlen útnak – írja a CNN.

Most azonban Kína kapott egy ajándékot Donald Trump személyében, akinek adminisztrációja január óta olyan, a tudományos életre negatív hatást gyakorló döntéseket hozott, amelyek fellendítették az agybizniszt:

  • Trump szorgalmazta a szövetségi kutatásokra szánt költségvetés jelentős csökkentését,
  • a kutatások kormányzati felügyeletét,
  • valamint drámai emelik a speciális külföldi munkavállalók H1-B vízumának árát,
  • emellett pedig komoly nyomásgyakorlást alkalmaz az amerikai egyetemekkel szemben

Yu Xie, a Princetoni Egyetem szociológiaprofesszora a lapnak azt mondta, a jelenség következtében Kínában minden területen új, megerősített és továbbfejlesztett kutatási és képzési programok elterjedését láthatjuk hamarosan.

Ezt erősítette meg egy, főként a félvezetőiparban és más kereskedelmi ágazatokban dolgozó külföldi szakértők toborzásával foglalkozó fejvadász is, aki szerint az USA-ban bekövetkezett változások miatt nőhet a kormány által támogatott finanszírozási programra beérkező pályázatok száma.

A aggodalmak és félelmek különösen élesek azoknál a kutatóknál, akiknek kapcsolataik vannak Kínával, az országgal, amely régóta több tudományos és műszaki PhD-hallgatót küld az Egyesült Államokba, mint bármelyik másik ország.

Szabadalmakban már verik Amerikát – de mire elég ez Kínának?

Kína elképesztő ütemben zárkózik fel a Nyugathoz a technológiai innováció terén: az elektromos járművektől az AI-ig, a robotikától a szabadalmakig számos területen már megelőzte vagy szorosan követi az Egyesült Államokat. A gyorsan fejlődő kínai modell azonban belső ellentmondásokat is hordoz – a centralizált szabályozás, a geopolitikai feszültségek és a deflációs nyomás mind veszélyeztethetik a további előretörést. A globális befektetők számára mindez komoly stratégiai kérdéseket vet fel.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.