Jelentősen csökkentené a klímaváltozás okozta felmelegedést, ha a világ országaiban Hollandiához és Dániához hasonlóan használnák napi szinten az emberek a kerékpárt közlekedésre, derül ki egy nemrégiben közzétett tanulmányból.

A hollandok átlagosan 2,6 kilométert bicikliznek naponta, ezzel a világ összes országát maguk mögé utasítva, a dánok pedig a dobogó második fokán állnak, 1,6 kilométerrel. 

A tanulmány készítése során pontosan kiszámolták, hogy 686 millió tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a légkörbe évente, ha minden nemzet elérné a hollandok biciklin töltött idejét, ha pedig a dánok példáját követnénk, akkor 414 millió tonna szén-dioxid kibocsátását spórolnánk meg. Kontextusba téve a számokat: az Egyesült Királyság 2015-ben kicsivel több mint 414 millió tonna szén-dioxidot küldött a légkörbe.

A kerékpárgyártás jelentősebb, és gyorsabban fejlődő volt 1962 és 2015 között, mint az autógyártás, de az, hogy valakinek van egy biciklije, nem feltétlenül jelenti, hogy használja is azt, mutat rá a tanulmány. Példaként az Egyesült Államokat említik, ahol a bringázás sokkal inkább szabaidős tevékenység, mintsem mindennapi közlekedési mód: a legtöbb vizsgált államban a kerékpárok kevesebb, mint 5 százalékát használják napi szinten.

Hollandia, a kerékpáros nemzet

Hollandiában 17,1 millió lakos él, és ezeknek körülbelül negyede (4,25 millió) naponta kerékpározik. Valójában több kerékpár van, mint ember: 22,8 millió kerékpár, vagyis körülbelül 1,33 kerékpár fejenként, ami nem csoda, hisz csak a holland fővárosban például 515 kilométernyi elkülönített biciklisáv van, amivel Amsterdam a világ második legbringabarátabb városa, közvetlenül Koppenhága mögött.
Az emberi erővel hajtott bringák mellett közel 2 millió elektromos kerékpár is száguld Amsterdam útjain, ezekkel együtt egy átlagos hétköznapon reggel 8 és 9 óra között mint egy két millió kerékpár van a holland utakon.
Talán nem meglepő, hogy ennyi bringa mellett a tolvajok sem tétlenkednek: naponta átlagosan 200 kerékpárt lopnak el tulajdonosától. A lopás veszélye miatt sokan járnak ütött-kopott, régi kerékpárokon a hétköznapokon, viszont a legtöbb holland kerékpárosnak van egy második, korszerűbb bringája a hétvégi kirándulásokhoz, tekintettel arra, hogy országszerte mintegy 100 ezer kilométernyi kerékpárút található.

Hogy csinálják?


Arra a kérdésre, hogy mi a legfőbb különbség a két élenjáró nemzet és a világ többi országa közt, a kutatók szerint a választ a kultúrában és az infrastruktúrában kell keresni. A kerékpározást sokkal veszélyesebbnek és kerülendőnek látják az emberek azokban az országokban, ahol autók közt kell navigálniuk, ha két keréken közlekednek.

Ebből következik, hogy az összefüggő, biztonságos, autóktól elzárt kerékpársávok, és a világ számos helyén - például Londonban, Stockholmban vagy Szingapúrban - alkalmazott dugódíj segíthet arra ösztönözni a társadalmat, hogy válassza a kerékpárt a napi közlekedéshez.

Kapcsolódó