Wagner István

„Virágozódott... Anno”

A festőasztalos Umling család a XVIII. században fél évszázadon keresztül meghatározó szerepet játszott Kalotaszeg és vidéke díszítőművészetében, és munkássága erőteljes hatást gyakorolt a következő századokra is.

„Hideg nyalat és spanyol tekercs”

A magyar főváros lakossága a reformkortól hódolhatott folyamatosan a fagylaltozás szenvedélyének, amikor Pest-Budán megnyíltak az első cukrászdák és – a kávéházakhoz hasonlóan – hamar a társasági élet népszerű színhelyeivé váltak.

Berlin, egy nagyváros szimfóniája

A Petőfi Irodalmi Múzeum Nekünk ma Berlin a Párisunk című kiállítása a huszadik század első felében Berlinben járt és hosszabb-rövidebb ideig ott alkotó magyar művészek, írók, költők élményeit dolgozza fel.

Szezonzáró grafikai aukció az Abigail Galériában

Az Abigail Galéria ezúttal nemcsak grafikai árverése előzetes kiállítását, hanem magát a licitálást is Váci utcai székhelyén tartja, június 24-én. A Millennium Center aulájában összesen 230 tétel kerül kalapács alá, 4 ezer és 260 ezer forint közti árakon. A legmagasabbról Jean Tóth vegyes technikájú Táncosztályát indítják, amelyen a párizsi magyar mester három balerinát örökített meg. Réth Alfréd stilizált női félakt kompozícióját ceruzával vetette papírra, ez 240 ezer forinton kezdi a licitet. Tételenként 220 ezer a kikiáltási ára Gertler Tibor vegyes technikájú, erdős-dombos tájának (amely a Salon des Indépéndents 1980-as párizsi seregszemléjén is vendégszerepelt), illetve Etienne Hajdú jellegzetes, fehér alapon fehér domború nyomatának. „Egyet fizet, kettőt kap”, aki megszerzi Aba-Novák Vilmos grafittal rajzolt lapját, egyik oldalán markáns férfiportréval, másikon női akttanulmánnyal (180 ezer forint). Kora miatt kakukktojás itt ifj. Markó Károly 1840-es mediterrán hullámverése (lavírozott tus, 150 ezres kezdéssel). A középmezőnyben egyenként 44 ezerről startol a londoni arisztokrata körökben kedvelt portréfestő, László Fülöp vörös krétával készült klasszikus férfiarcképe, Zemplényi Magda könnyed akvarellje fürdőző nők csoportjával, illetve a sokoldalú párizsi modern mester, Schöffer Miklós vörös-fekete-fehér kontrasztokban tartott dekoratív szitanyomata. Egyformán 36 ezer forinton kezd három tusrajz (Mattis-Teutsch János Feje, Kmetty János Aktja és Orbán Dezső 1969-es Newcastle-látképe), két szita (Kornis Dezső magyar folklórt stilizáló Miskája és Barcsay Jenő Szürke-fekete kompozíciója), valamint Medveczky Jenő Álló női akt ceruzarajza és Klie Zoltán egyik akvarellje. A kortársak sorából egyenként 26 ezret kérnek Bartl József vegyes technikájú tájképéért és Schéner Mihály szitával sokszorosított Pásztoraiért, tízezerrel kevesebbről indul Szabados Árpád, illetve a Párizsban élő Joseph Kadar sokszorosított grafikája (mindkettő Bartók emléke előtt tiszteleg). Konok Tamástól vagy Nádler Istvántól származó szitanyomatokat már 9 ezer forinttól is meg lehet pályázni. Egészen alacsony, 4 ezer forintos kikiáltási árról indul több mű is, például Berki Viola Dzsungelünnepély című meseszerű rézkarca, Koszta Rozália Földosztása és Cs. Pataj Mihály Hétemeletes bérháza (előbbi fekete-fehér, utóbbi színes linó).

A Belvedere-tételek harmadát értékesítették

Tavaszi záróakkordként június 9-én tartotta festmény-kamaraárverését a Belvedere Galéria; a 153 tételből 48 kelt el, mintegy tucatnyit ütöttek le hat számjegyű áron. Az aukció legdrágább képei virágcsendéletek lettek; mindkettő leütési ára 320 ezer forint volt, de egyébként „ég és föld” a különbség. Czóbel Béla 140 ezren kezdő művét a gyerekrajzok frissességével vetette papírra, akvarell és szén segítségével, 1934-ben; a Dorotheum árverésein rendszeresen szereplő, bizonyos osztrák műgyűjtői réteg által is kedvelt Henczné Deák Adrienne olajjal fotószerűen festett bokrétát, ezt 210 ezerről indította a ház. Tornyai János kisméretű alföldi tájai közül a minimális ecsetvonással kartonra felvitt Tanya 140 ezerről 220 ezerig araszolt, a Puszta alkonyatkor 120 ezerről 150 ezerig ért. K. Spányi Béla Erdei patakját 180 ezer forintos becsértékén adták tovább, Halápy János virágcsendélete 160 ezerért lett új tulajdonosáé, szintén licitlépcső nélkül, akárcsak Kmetty János 1910 körüli Piaca, 140 ezerért. Farkasházy Miklós Kis házi komponálás című pasztell csoportképéért 95 ezer forintos elvárás után adtak 130 ezret, a híres nagybányai festődinasztiából való Ferenczy Valér Itatója 80 ezerről jutott ugyanoda. A spanyol és francia mesterek sokszorosított grafikai lapjai közül Salvador Dalí, Joan Miró vagy Marc Chagall nem keltett érdeklődést, de elvitték Auguste Renoir Mosakodás című ofszet női aktját.

Tihanyi sikerét hozta a MissionArt

Nyolc kép is millió fölött végzett a fővárosi kiállítóteremmel is rendelkező MissionArt Galéria június 6-i miskolci árverésén, ahol a 231 tételből másfél százat sikerült értékesíteni – ezek a számok egy budapesti aukciónak is becsületére válnak. A legmagasabbról, 4,5 millió forintról Tihanyi Lajos 1910 táján olajjal festett női aktcsoportja indult, s a leütési árat nézve is megőrizte vezető helyét, amikor 6,5 milliónál koppant a kalapács. Mattis Teutsch János 1916 körüli szecessziós tájképe 3,2 milliós kikiáltási árán talált gazdára, Nagy Oszkár 1942-ből való nagybányai részlete 2,3 millióról 2,4 millióra lépett. Iványi Grünwald Béla Fürdőző nők című 1914-es vászna, amely velencei, valamint San Franciscó-i tárlatokon is vendégszerepelt, 2,2 millióért kelt el 1,4 milliós indítás után. Egyenként másfél milliót fizettek Mattis Teutsch János 1917-es MA-albumának tíz fekete-fehér linóleummetszetéért (egymilliós start után), illetve Mousson Tivadar harmincas évekbeli, Piac télen című kartonjáért, amely 180 ezer forintról jutott ebbe a magasságba (a nem túl ismert művész egy másik képe a nyári vásárról ugyanilyen kezdés után egymilliónál landolt). Váratlan eredményt ért el Kondor Béla egyik 1966-os rézkarca is: a Szent Antal megkísértése 340 ezer forintos kezdés után szintén egymilliós leütést hozott. A nívós kínálaton belül, ismét a nagybányai iskola köréből, megemlíthető Kiss Károly Virágzó gyümölcsfák című képe az 1910-es évekből, amely 520 ezerről 950 ezerig jutott. Egyenként 900 ezer forintot fizettek Balla Béla Szőlőkötözéséért (850 ezer forintos kikiáltással), illetve Vaszary János színes krétával szépen komponált, 1904-es Ülő fiújáért (720 ezres indítás után). A harmincas évekből Jándi Dávid pasztellel készült, rendkívül dekoratív Asztali csendélete hozta a 850 ezer forintos elvárást, éppúgy, mint Boldizsár István Felsőbányája a maga 820 ezer forintos árát.

Új színben mutatkoznak a KUT művészei

Rózsa Miklós nemcsak a Képzőművészek Új Társasága művészeti igazgatójaként volt a modern művészet támogatója és mecénása. Az ő több mint húszdarabos, a művészek által neki ajándékozott önportrékból álló gyűjteménye áll a Nemzeti Galériában látható kiállítás középpontjában.

Kontuly-csendélet a Ketterer árverésén

Müncheni székhelyén tartja június 12-én szezonzáró árverését a Ketterer Kunst, közel négyszáz tétellel. A szenzációt a Híd-csoporthoz tartozó német expresszionista festő, Emil Nolde egyik három évtizeden át lappangó, tavaly felbukkant képe, a Nadja szolgáltatja. Az 1919-ből való női portré a neves kiadó, Ernest Rathenau, majd örököseinek birtokában volt és egyetlen alkalommal szerepelt a nyilvánosság előtt, a berlini Nemzeti Galéria 1928-as tárlatán. A hetvenes években egy spedíciós cég raktárából lopták el; a bűntény azóta elévült, a kép viszont tavaly előkerült egy műgyűjtő házának padlásáról, aki bejelentette a leletet a rendőrségnek (egyes hírek szerint a műgyűjtő lánya – aki időközben öngyilkos lett – szerepet játszhatott a kép eltűnésében). A mindössze 40x25 centis, 1,2 millió eurón induló olaj-vászon remekművet most a Rathenau-örökösök bízták a Ketterer Kunstra. Az „expresszív realizmus” összefoglaló cím alatt indított hetven válogatott mű között most nincs magyar vonatkozású munka, a modern mesterek 172 tételében viszont kettő is akad. Kontuly Béla Csendélet sakk-táblával és szoborral című 1930–1940 között készült olajképe Los Angeles-i magántulajdonból való és a 7500–9000 eurós sávban kínálják. A Kolozsvárról Párizsba került Gáll Ferenc 1952–1953-ban festett balettjelenete, az Eugenie hosszú fehér szoknyában a kulisszák mögött philadelphiai privát gyűjteményből érkezett Münchenbe, ahol 5–7 ezer euró között viszik kalapács alá. A 154 kortárs alkotás között Victor Vasarely két művével szerepel. Cím nélküli, 1968-as színes kollázsán saját kezű, francia nyelvű ajánlás olvasható, a délnémet magántulajdonból való képért 5–7 ezer eurót kérnek. A magyar származású művész akrillal festette kartonra 1979-ben a hatszögű kristályformát adó Soeg című művét, amely bajor privát személytől érkezett; a fél négyzetméteres munkáért minimum 12–15 ezer eurót várnak a Ketterer Kunst szakértői.

Csernus (szür- és hiper-) realista piktúrája

Magyarországi és külföldi magángyűjteményekből válogatták össze Csernus Tibor Erdész & Makláry galériában látható kiállításának anyagát, így számos alkotás most kerül először privát rejtekéből a nyilvánosság elé.