Napi Gazdaság

Nem minden kkv minimalizálta a tranzakciós illeték költségét

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) többségét ugyan érzékenyen érinti a tranzakciós illeték bevezetése, 40 százalékuk azonban egyelőre semmit nem tett a költségek mérséklésére. Akik léptek, azok az utalások összevonásával, illetve több készpénzes művelettel reagáltak, olyan vállalkozás azonban alig akad, amely az illeték miatt bankot váltott volna − derült ki a Budapest Bank kutatásából. A megkérdezett vállalkozások 90 százaléka megérezte a tranzakciós illetéket, amely a cégek csaknem felének, főként a nagyobb, legalább 50 embert foglalkoztató vállalatoknak félmilliós pluszkiadást jelent éves szinten − áll az MTI-hez eljuttatott összefoglalóban. A kutatás eredménye szerint a hazai kkv-k tartós banki kapcsolatokkal rendelkeznek. Egyharmaduk egyetlen bankkal áll kapcsolatban. Csak a nagyobb, több mint száz munkavállalót foglalkoztató vállalatokra jellemző, hogy két vagy három pénzügyi partnerrel is rendelkeznek.

Finomhangolják az nhp-t

A kéréseknek megfelelően átdolgozta a növekedési hitelprogram részleteit az MNB monetáris tanácsa. A jövőben az őstermelők és a lízinget igénybe vevők is élhetnek az olcsó forrással, ezen felül 3 milliárdról 10 milliárd forintra nő a maximális hitelösszeg.

Orbán: Nincs tér további áfacsökkentésre

A gazdaság teljesítménye most nem tesz lehetővé további áfacsökkentést − mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a parlamentben, véleménye szerint a kérdésre "később" kell visszatérni. A gabona és a fél sertés után a cukornál is bevezetné a kormány a fordított áfafizetést, az erről szóló javaslatot megküldte Brüsszelnek − tette hozzá Orbán. További áfacsökkentés nem lehetséges, mert amit a magyar gazdaság megtermelt, azt elköltöttük munkahelyteremtésre, rezsicsökkentésre. Ha a magyar gazdaság nagyobb teljesítményt mutat, akkor az áfacsökkentésről a vita értelmesen lefolytatható, addig csak hitelből lehetne az áfacsökkentést finanszírozni, ezt pedig nem teszi a kormány − fogalmazott a kormányfő. Reméljük, hogy egy kis alapkamat-csökkentésre még lesz lehetőség, ezt segíti az infláció historikusan alacsony szintje − fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy szakmai rendezvényen.

Nem volt erős a november a lakáspiacon

Idén novemberben országosan 7003 ingatlan-adásvétel történt a Duna House havi tranzakciószám-becslése szerint. Az idei legerősebb hónapnak bizonyult − és egyetlen 8 ezer feletti tranzakciószámot produkáló − szeptember után októberben és novemberben is kismértékben csökkent az országos ingatlan-adásvételek darabszáma. Tavaly 26 százalékkal volt kisebb a novemberi forgalom az előző havinál, idén a csökkenés mérsékeltebb, 9 százalékra rúg. Az idei forgalom ezzel a Duna House becslése szerint 77 832 tranzakciót jelent, ami a szezonalitás szerinti, mérsékelt decembert követően is 84-85 ezer körüli éves összes darabszámnál állapodhat meg az elemzők szerint. Érdekesség, hogy az idei összforgalom az első 11 hónapban mindössze fél százalékkal tér el a 2011-es adatoktól, de akkor a végtörlesztési időszak indulásaként erős decemberrel zárt a szezon − ilyen hatás pedig idén már nem várható.

A devizahiteles-kérdés katalizálhatja a bankrendszer konszolidációját

A válság évei alatt nem zajlott le konszolidáció a hazai bankszektorban, ám ha a devizahiteles-kérdés megoldása újabb komoly terhet róna a szektorra, az katalizátorként hathat a piacra.

Élénkülést jelez a feldolgozóipari BMI

Az októberi konjunktúrakilátásokhoz képest is javulást jelez a Beszerzési Menedzser Index (BMI) novemberi szezonálisan kiigazított 52,6 pontos értéke − közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). Az 50 pont feletti érték a feldolgozóipari kilátások bővülését jelenti. Az MLBKT arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben háromszor nem volt 50 pont felett az index, ami arányaiban kedvezőbb a 2011. december−2012. november között eltelt év időszakához képest. A most november havi index 1,5 százalékponttal magasabb az októberi értéknél (51,1). November összességében átlagos hónap volt a korábbi évek hasonló értékeihez képest (az 1995 óta mért hosszú távú átlag értéke 51,9). A közleményből kiderült, hogy két alindexet leszámítva valamennyi területen javulást várnak az iparág vállalatai. Különösen pozitív, hogy a termelési mennyiség index újra nőni tudott, és a bővülés fenntarthatóságát jelző új rendelések index is emelkedett októberhez képest. A vásárolt készletek index negyedik hónapja nőtt, ráadásul ennek mértéke novemberben még gyorsult is, és 14 éves átlaga fölött mozog. A foglalkoztatottsági alindex és a beszerzési mennyiség index, illetve ár-alindex is felfelé mutatott, míg a külpiaci konjunktúrát jelző két mutató, az import- és exportindexek is bővülést jeleznek. A fontosabb indexek közül viszont visszaesést jelzett a késztermékkészlet mutató. Nőtt továbbá a szállítási átfutási idő ideje októberhez képest, de az ütem maga enyhült: a korábbi novemberi értékeket nézve az idei a hatodik legalacsonyabb érték.

Drágállja az IMF a magyar válságkezelést

Drágább és fájdalmasabb az IMF szerint a magyar válságkezelési modell, mint a megszorításokra alapuló, „hagyományos” krízisterápia. A Valutaalap elemzését árnyalja ugyanakkor az elhúzódó recesszióval küszködő dél-európai államok esete és a növekedési pályára állt magyar gazdaság.

Az Exim segítheti a start-up vállalkozások piacra jutását

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Magyar Export Hitel Biztosító Zrt. (Exim) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH). Az együttműködés lényege, hogy hétfőtől elérhetővé válik a magyar innovatív kkv-k számára a kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeik finanszírozását lehetővé tévő tőke- és pénzpiaci szereplők közül az Exim teljes portfóliója is, ami húsz hitelintézetet jelent. Mint azt Nátrán Roland, az Exim vezérigazgatója elmondta, a kkv-k így a piaci hitelkonstrukcióknál jóval kedvezőbb feltételek mellett juthatnak hitelhez. A futamidő ugyanis kettő és tíz év közötti, a kamat a piaci kamatnak csupán 50 százaléka és a futamidő alatt nem változik. A start-up vállalkozások nehezen jutnak hitelhez − mondta a Napi Gazdaságnak Korányi László, a NIH megbízott elnöke. A megállapodás alapján olyan vállalkozások is pénzhez juthatnak, amelyek a piacra lépést nem befektető bevonásával, hanem megfelelő hitel felvételével akarják megoldani.

Megvan a jövő évi minimálbér

Emelkedik jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum, erről állapodtak meg a szociális partnerek, a kormány pedig a következő kormányülések valamelyikén dönt majd az egyezségről − közölte Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Idén különösebb konfliktusok nélkül és gyorsan megállapodtak a munkaadók és a munkavállalók − tekintettel arra, hogy előbbiek aligha szerették volna, hogy választások előtt inkább a kormány mondjon egy összeget, utóbbiaknak azonban jócskán engedniük kellett az 5,4 százalékos béremelési követeléseikből. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnapi ülésén abban állapodtak meg a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, hogy 2014-ben a minimálbér 3,6, a garantált bérminimum 3,5 százalékkal emelkedjen, illetve az országos bérajánlásban is ez utóbbi szám szerepel.