Napi Gazdaság

Változatlanul korrupt Magyarország

Magyarország a legkorruptabb országok alsó egyharmadába tartozik a Transparency International korrupciós érzékelési indexe szerint. Nem volt érdemi elmozdulás a legtisztább és legkorruptabb államok között, néhány helycserét leszámítva Dánia, Új-Zéland, Finnország, Svédország, Szingapúr és Svájc alkotja a legtisztábbak társaságát. A legrosszabb mutatókat Afganisztán, Észak-Korea és Szomália produkálta − ez sem volt meglepő.

A járműipar segíti a külkereskedelmet

Szeptemberben 830 millió euró (249 milliárd forint) volt a külkereskedelmi mérleg egyenlege, miután a kivitel értéke 7,3 milliárd euró, míg a behozatalé 6,5 milliárd eurót tett ki. A statisztikai hivatal előzetesen közölt gyorsbecslésében még 847,3 millió euró többlet szerepelt. Az év első kilenc hónapjában a kivitel volumene 3,6, a behozatalé 4,1 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest − derült ki a KSH tegnap közölt adataiból. A kivitel 12,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest az augusztusi 1,4 százalékos bővülés után, a behozatal volumene pedig 12 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet.

Diszkontba is mehetnek majd a trafikok

A kisebb alapterületű üzletek álma válhat valóra azzal, hogy a hiperekből és a plázákból száműzik a dohányboltokat. Egyrészt sok kisebb egység üzemeltetője képes 35-40 négyzetmétert leválasztani az eladótérből trafiknak, másrészt ha sikerül jól szerződnie a koncessziós jog tulajdonosával, akkor egy forintot sem kell lekötnie a cigarettára, miközben a termék mágnesként vonzza a vásárlókat. Korábban a kiskereskedelmi piac azért engedte el szó nélkül maga mellett a szabályozót, mert a legtöbb kereskedőnek, köztük a kis boltokat működtetőknek, saját bevallásuk szerint a cigaretta forgalmazásán nem volt közvetlen hasznuk; a többletet úgy hozták be, hogy a vevők a dohányáru mellé élelmiszert is vásároltak.

Mindig lesz kétszáz, amelyiknek jobban megy

Szellemiségében világos a trafiktörvényt módosító kormányrendelet, ám bekerült a szabályozóba egy olyan fogalom, amelyiknek nincs megfelelő jogi háttere és a visszamenőlegessége is megkérdőjelezhető. A szabályozó kereskedelmi egységként említi azokat az üzleteket, amelyeknek megléte kizáró ok a trafikműködtetésnél. "Dohánybolt nem létesíthető olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet (kereskedelmi egység) működik." Van azonban olyan pláza, ahol nem működik ilyen méretű üzlet − kérdés, hogy az itt levő trafikokkal mi lesz. (Az sem egészen világos a szabályozóban, hogy a plázának mint kereskedelmi épületnek mi a jogállása.)

Átalakultak a csempészek és a NAV-osok szokásai is

A dohányzási szokások átalakulásának hatására nem csak a legális forgalomban változtak meg az igények. A vágott dohány iránti kereslet a trafikok mellett az illegális csatornákon is intenzívebb lett − tudtuk meg a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A vágott dohányt egyre gyakrabban próbálják netes hirdetések útján beszerezni a dohányosok, a hatóság ezért külön figyel az ilyen hirdetőkre − visszaélést tapasztalva ezeket a reklámokat az oldalak üzemeltetői leszedik. Az idén 1300 hirdetést talált a hatóság, amely mögött illegális dohányértékesítés állt, ezek több mint fele vonatkozott vágott dohányra.

Dedikált támogatás az élelmiszeriparnak

Az élelmiszeripar fejlesztése prioritás lesz 2014 után − mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökségével folytatott tegnapi egyeztetést követően. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a NAK célja, hogy az élelmiszer-ipari kapacitások fejlesztése dedikált keretet kapjon. Több száz milliárd forint nagyságrendű fejlesztésekről lehet szó − hangsúlyozta Fazekas. Januártól a kamarához kerül a megyei kormányhivataloktól a falugazdász-hálózat, amely a kamarai szaktanácsadási rendszer részeként működik tovább, ám a korábbi közfeladatok 80 százalékát továbbviszi. Az új hálózat mintegy 8 milliárd forintból működik majd, ebből 3 milliárd lesz a költségvetési támogatás − ez egymilliárddal kevesebb, mint jelenleg −, míg a többi a kamarai tagdíjak mellett uniós támogatásból jön össze − válaszolta a Napi Gazdaságnak Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Az átadás-átvétel kapcsán felmerülő kérdésekről még többször egyeztetnek a VM-mel és a közigazgatási tárcával is.

Beruházást hoznak a stratégiai megállapodások

Több mint 650 milliárd forint beruházást hajtott végre és 5500 új munkahelyet hozott létre az a 35 nagyvállalat, amellyel az elmúlt időszakban stratégiai megállapodást kötött a kormány − mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz közös konferenciáján. A kabinet olyan cégekkel kötött megállapodást, amelyek legalább öt éve Magyarországon működnek, jelentősen hozzájárulnak az exporthoz, nyereségükből pedig legalább ötmilliárd forintot visszaforgatnak itteni beruházásokba, emellett ezer főnél több munkavállalót alkalmaznak, valamint legalább 10 százalékban magyarországi beszállítót vesznek igénybe. A 35 megállapodásból tíz járműipari vállalattal köttetett, amely ágazat összesen 120 ezer embert foglalkoztat, miközben termékei 99 százalékát exportálja, termelése pedig mintegy 15 milliárd eurót tesz ki. A második helyen az elektronikai szektor áll 100 ezer fős foglalkoztatotti létszámmal, itt hat vállalattal született megállapodás, miközben a leginnovatívabbnak számító gyógyszeripar zárja a sort, négy partnerrel.

Jobb karácsonyra számíthatnak a cégek

Jó eredményeket hozhat a karácsony a kereskedelemben a GfK Hungária szakemberei szerint. A kutatócég arra számít, hogy 25-30 százalékkal többet költenek a háztartások decemberben, mint egy átlagos hónapban, amikor 60 ezer forintért vásárolnak be.

Kiszorította a Nokia a HTC-t

Csatát nyert a Nokia a tajvani HTC-vel szemben az Egyesült Királyság piacán. A bíróság a finnországi székhelyű vállalat javára döntött, így a távol-keleti cég péntektől már nem szállíthat egyik készüléktípusából a briteknek. A határozat kimondja: a Mini One nevű telefonnal, pontosabban az abban elhelyezett mikrochippel a HTC megsértette versenytársa szabadalmi jogát. Az európai központú gyártó − derül ki a cég közleményéből, amelyet a Bloomberg idézett − kártérítési követelést is támaszt. A HTC tudomásul vette az import tilalmát, az angol piac kiesése ugyanakkor a hírügynökség írása szerint "jelentős" kárt okoz számára. A társaság 750 ezer készüléket értékesített 221 millió font értékben januártól szeptemberig a szigetországban.