Napi Gazdaság

Intézkedéseket sürget az IMF Szerbiában

Szerbiának prioritásként kell kezelnie a GDP 83 százalékát meghaladó államadósságának, valamint a 7,1 százalékos költségvetési hiányának mérséklését. Mielőbb megoldást kell találni az elfogadhatatlanul magas, 25 százalékot meghaladó munkanélküliség mérséklésére, sürgős jogharmonizációra van szükség és fenntarthatóvá kell tenni a nyugdíj- és a szociális rendszereket is − sorolta a teendőket Belgrád számára Daehaeng Kim, a Valutaalap képviselője Szerbiában egy konferencián. A szakértő ugyanakkor elismerően nyilatkozott a kormány fiskális konszolidációt célzó intézkedéseiről. Az IMF a jövő évi költségvetés kidolgozásában segít Belgrádban, elsősorban az adóbehajtási és kiadáscsökkentő kérdésekben adnak tanácsokat. Tony Verheijen a Világbank képviselője Szerbiában ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, az állami vállalatok és bankok veszteségeinek felszámolása nélkül a fiskális intézkedések semmit sem érnek. Szerbia hivatalosan nem tárgyal ugyan az IMF-fel, Lazar Krstic pénzügyminiszter november végén azonban beismerte, hogy egy elővigyázatossági típusú megállapodás jól jönne az országnak.

Lendületet vesztett az európai kilábalás

Bár a hét elején nyilvánosságra hozott ipari pmi optimizmusra adott okot az eurózóna kilábalásával kapcsolatban, a szerdán megjelent újabb adatok azt mutatják, hogy az európai kilábalás még várat magára.

Elfogadták a jövő évi büdzsét Romániában

Rekordidő alatt, alig egy napig tartó vitát követően fogadta el szerdán a román törvényhozás a jövő évi költségvetést, amely továbbra is a napokban éles vitát szült jövedékiadó-emelésre, valamint az építményadóra támaszkodik. A kormány úgy számol, hogy jövőre 4,8 százalékkal több, 100,9 milliárd lejből (egy euró 4,45 lej) gazdálkodhat, a kiadások várhatóan 119,25 milliárd lejt összesítenek, ami 3,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az adóbevételek 6,3 százalékkal, 85,72 milliárd lejre nőnek, ebből a profitadó 11,3, a személyi jövedelemadó 23,7, a forgalmi adó 54,6 milliárdot hoz majd az államkasszába. A jövedékiadó-bevételek 16 százalékkal, 22,8 milliárdra nőnek. A költségvetést azonban a jövedéki adó emelése miatt nem hagyja jóvá Traian Basescu államfő, így Romániának idén nem lesz érvényes állami költségvetése 2014-re. A bizonytalanság nyomot hagyott a pénzpiacokon is, a lej euróhoz viszonyított árfolyama 4,43-ról 4,48 -ig gyengült, az állampapírok hozama 10−15 bázisponttal emelkedett.

Két százalék alatti inflációt vár Orbán Gábor

Az infláció 38 éve nem volt ilyen alacsony szinten, az év egészét tekintve a fogyasztói árak emelkedése 2 százalék alatt maradhat, az NGM prognózisa szerint a pénzromlás üteme az elkövetkező években is alacsony lesz − mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerdán. Orbán szerint  Magyarországon sikerült megteremteni az árstabilitást, amely hozzájárul a gazdaság már beindult növekedésének fenntartásához. Kiemelte: a több évtizede nem látott alacsony fogyasztóiár-index elérésében a kormány által több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek jelentős szerepe volt. A 2013. januári rezsicsökkentés, amely a gáz, az áram és a távhő árát érintette, összességében közel 0,9 százalékponttal csökkentette az inflációt. A júliusi, közműdíjakra vonatkozó intézkedés további 0,2, a novembertől életbe lépett rezsicsökkentés újabb 0,9 százalékponttal mérsékelték a pénzromlás ütemét. Az alacsony infláció egyik, már látható hatása, hogy az inflációs várakozások is jelentősen mérséklődtek − tette hozzá az államtitkár.

Bővítené a szénkitermelést a kormány

A kormány támogatja a magyarországi szénbányászat újraindítását és bővítését − mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Bányászati Szövetség Szent Borbála-napi országos központi ünnepségén szerdán. A miniszter ismertette, a fejlesztési tárca a Borsod megyei önkormányzattal és szakmai szervezetekkel együtt a borsodi szénbányászati klaszter létrehozásáról együttműködési megállapodást ír alá, amelynek az a célja, hogy közös lépéseket tegyenek a szénbányák újbóli megnyitásának és fejlesztésének érdekében. Hangsúlyozta, a kormány határozott célja az ágazat megerősítése, a bányászok megbecsülése, a tradíciók megőrzése és továbbvitele. Hozzátette, megtörtént az első koncessziós pályáztatás a szénhidrogén-bányászat és a geotermikus energia felhasználásának területén. A szénhidrogén-bányászat esetében négy, a megújuló koncessziók esetében két pályázat érkezett, ezek kiértékelése tart. Az importfüggőség csökkentése a kormány legjelentősebb energiapolitikai célkitűzése, ezért is fontos a szénbányászat bővítése Németh Lászlóné szerint.

Csak Pleschinger szavazott kisebb vágásra

Csak Pleschinger Gyula szavazott kisebb, 10 bázispontos kamatvágásra az MNB monetáris tanácsának november 26-i ülésén, amelyen végül 20 bázisponttal, 3,2 százalékra csökkentették a jegybanki alapkamatot − derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből. A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok egyaránt konzisztensek a monetáris kondíciók további lazításával, a kamatcsökkentés mértékéről azonban nem volt egységes a megítélésük. A nyolc jelen lévő tanácstag közül 20 bázispontos csökkentésre voksolt Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György és Windisch László. Matolcsy György jegybankelnök nem vett részt a testület ülésén. A 20 bázispontos csökkentésre szavazók egyetértettek abban, hogy a globális pénzügyi piaci kilátások alakulását nem lehet nagy biztonsággal előre jelezni, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyértelmű jelek hiányában nem célszerű megelőző jelleggel reagálni az ilyen típusú kockázatra, különösen akkor, amikor a reálgazdaság helyzete és az inflációs kilátások további lazítást indokolnak.

Magától nőtt a kiskervolumen

Erősödött októberben az élelmiszer- és a nem élelmiszer termékvolumen is, ezt az üzemanyag-forgalom támasztotta. Ez utóbbi ebben a hónapban nem torzította a teljes adatot.

Még lehet támogatott földhitelt igényelni

Év végéig még lehet államilag támogatott földvásárlási hitelt igényelni, illetve az eddig folyósított ilyen hitelek után sem kell az állami támogatást visszafizetni. Az Európai Unió Bírósága ugyanis elutasította az EB földvásárlási támogatás megsemmisítésére vonatkozó kereseteit. Lettország, Lengyelország, Litvánia és Magyarország még 2007-ben vállalta, hogy az EB ajánlására módosítja a mezőgazdasági földterületek vásárlását támogató programjait. Ám a válság hatására a tagállamok 2009-ben az Európai Tanácshoz fordulva kérték, hogy e programokat nyilvánítsa a belső piaccal összeegyeztethetőnek. A tanács egyhangúan támogatta a kérést. Az EB azonban nem értett egyet a tanácsi határozattal, az Európai Bíróságon támadta. Magyarország számára egyébként 4 milliárd forintnyi támogatásnyújtást engedélyezett a tanácsi határozat. Az EB perindítási kezdeményezése miatt a korábban sem túligényelt támogatott hitelprogramot végképp jegelte a refinanszírozó Magyar Fejlesztési Bank, arról az elmúlt három évben alig esett szó. A termőföldvásárlásra 2013. november 30-án fennállt hitelállomány 270,3 millió forint volt − válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére az MFB.

Bővíti vontatóflottáját a fuvarozóvállalat

Hatszáz új DAF vontatóval frissíti flottáját a Waberer's International Zrt. − jelentette be a társaság. Az első 250 járművet Eindhovenben, a DAF európai központjában már át is adták a fuvarozóvállalatnak. A Waberer's több mint háromezer járműből álló flottájának harminc százalékot meghaladó része DAF-gyártmány. A mostani beszerzéssel együtt a holland gyártó a kétezredik vontatót szállítja a Waberer's gépparkjába, amelynek átlagos életkora két év. A vállalat a járművek megbízhatósága, magas minősége, alacsony karbantartási költsége miatt döntött a típus mellett − mondta Wáberer György, a cég elnök-vezérigazgatója. A szállítmányozó mintegy 1,2 millió fuvarmegbízást teljesít 400 millió kilométer futásteljesítmény mellett Európában.  Napi Gazdaság