Napi Gazdaság

Alapvetően megváltozik a magyar mezőgazdaság

Teljes átalakulás előtt áll a magyar mezőgazdaság: mivel egyszerre változik a támogatási környezet, a termelés alapját biztosító földtörvény és a globális termelési szerkezet és kereslet, a 2004-es uniós csatlakozástól eltérően megfontolt és bölcs döntésekre lesz szükség ahhoz, hogy az ágazat ne veszítsen tovább versenyképességéből, piaci pozícióiból − így összegezhetők a Portfolio.hu agrárkonferenciáján elhangzottak. Az új közös agrárpolitika (CAP) közvetlen támogatásainak kifizetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen rendszer, a jelenlegi vagy egy új szerint fizeti majd ki ezeket az állam, illetve ha át is térne egy új rendszerre, akkor erre mikor kerülne sor. A cél annak elkerülése, hogy egy-egy ágazat túlzottan a támogatásoktól függjön − mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. A résztvevők alapvetően egyetértettek a megállapítással, hogy az új CAP inkább közös finanszírozású nemzeti agrárpolitikák sora lesz, illetve azzal is, hogy a BPS (Basic Payment Scheme alaptámogatási rendszer) 2015-ös bevezetése kivitelezhetetlen, de még 2018-ban is kétséges. A közvetlen kifizetések éves kerete kismértékben marad el a jelenlegi 1,3 milliárd eurótól, a következő időszakban évi 1,27 milliárd euró lesz.

Le kell építeni az uniós pénzek kezelésének bürokráciáját

A vállalkozásoknak rendkívüli terheket jelent az uniós pénzek monitoringja, emellett teljes az egyetértés, hogy a kombinált termékeké a jövő.

A kicsik nagy lehetősége a Jeremie

A vállalkozásokat segítő, vissza nem térítendő uniós pályázati pénzek mellett a visszatérítendő Jeremie-programok keretében is dinamikus forráskihelyezésre került sor az elmúlt években, ami a hazai kkv-k működési környezetét javítja − mondta a konferencián Kassai Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gazdasági operatív programok területéért felelős főigazgatója. Az eddigi eredmények igazolják azt a véleményt, hogy ésszerű volt a Jeremie-pénzek elosztását egy nemzeti koordináló szervezeten, az MV Zrt.-n keresztül megszervezni. A hatékonyságot mi sem mutatja jobban, mint hogy az MV Zrt.-n keresztül a vállalkozások felé irányuló pénzek 80 százaléka olyan vállalkozásokhoz jutott, akik korábban még nem kaptak semmilyen uniós forrást. Ezt Vingelman József, az MV Zrt. vezérigazgatója is hangsúlyozta, mondván, olyan cégek számára nyílik meg a finanszírozás lehetősége a Jeremie-megoldások révén, akik más (banki) forrásból nem tudnák finanszírozni fejlesztéseiket. A Jeremie-programok kellően rugalmasak ahhoz, hogy a vállalkozások széles körének elérhető valós segítséget nyújtsanak, emellett − hangsúlyozta a vezérigazgató − az sem hallgatható el, hogy a vállalkozások számára edukációt is biztosítanak, hiszen sok cég épp egy-egy programra bejelentkezéskor írja meg az első üzleti tervét.

A cégek helyzetét és piacát is igyekszik javítani a kormány

Közhelyszerű, hogy a foglalkoztatottak zömét a mikro-, kis-, illetve középvállalkozások alkalmazzák, miközben a GDP zömét a (multinacionális) nagyvállalatok adják. A mindenkori magyar kormányok feladata, hogy a fentiek miatt a hazai kkv-k versenyképességét elősegítsék − mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Századvég Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. konferenciájának megnyitóján. Fónagy szerint azt azért már lehet látni, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégek egyre komolyabb arányban szerződtetnek beszállítóként itteni kis- és középvállalkozásokat.A válság nyomán a kkv-szektor képviselőinek a hitellehetőségek beszűkülése mellett azzal is szembesülniük kellett − mutatott rá az államtitkár −, hogy a korábbi kormányzat adóemeléssel és megszorításokkal igyekezett úrrá lenni a helyzeten, ami ugyanakkor a belső fogyasztás drasztikus visszaesését okozta és ez szintén rontotta a kkv-k lehetőségeit.

Leépít és veszteségre számít a légicég

Több mint 15 százalékot zuhant a Qantas részvényeinek értéke miután az ausztrál légitársaság bejelentett egy ezerfős létszámleépítést és figyelmeztetést küldött a piacnak. A vállalat ebben arról számolt be, hogy észrevehetően romlottak a kereskedelmi feltételek, de utalt a szoros versenyre és a lassuló keresletre is. A BBC által idézett közleményből kiderül, hogy a légicég 271 millió amerikai dollár veszteséget vár a második félévre. A légitársaság tömérdek kihívással szembesült az utóbbi időben − vélekedett Alan Joyce. A vezérigazgató a fentieken kívül a rekordszintre emelkedő üzemanyagárakat és az igen erős ausztrál dollárt is megemlítette a nehézségeket ecsetelve. Úgy fogalmazott, hogy a helyzet azonnali beavatkozást kívánt meg, és a vállalat "mindenre hajlandó", hogy bebiztosítsa a Qantas-csoport jövőjét. A Reuters írása arra is kitért, hogy Alan Joyce sürgős beavatkozást kért a kormányzattól arra hivatkozva: riválisa igazságtalan előnyökhöz jutott vele szemben. A Virgin Australia pozícióját a beáramló külföldi tőke javította a Qantas rovására, amelynek esetében korlátozták az országhatárokon kívülről érkező tulajdonosok részesedését. Elemzők szerint az állami támogatás a korábban köztulajdonban állt vállalat esetében kézenfekvő megoldás lenne. Szóba jöhetne a részvényvásárlás vagy a veszteséget termelő nemzetközi részleg tulajdonának átvétele is.

Nőtt a csokikosár értéke

Az elmúlt két évben a teljes élelmiszerpiacon megfigyelhető, hogy a karácsonyi szezon erősödik − derül ki a GfK Hungária Piackutató számításaiból. A decemberi átlageladások egyre nagyobb arányban növekednek a havi átlagos forgalomhoz képest. A csokoládépiacon is hasonló trend mutatkozik: a 2012-es szezon során az éves összeladáshoz képest nagyobb arányban fogytak az ünnepi édességek, mint 2011 hasonló időszakában. A csokoládépiacon a kismértékben erősödő szezonális hatás mögött kevesebb, ám intenzívebb − többet költő − vásárló áll. A magyar háztartások 60 százaléka vásárolt 2012. november-decemberben valamilyen csokoládéterméket, míg a megelőző évben ez az arány 1 százalékkal magasabb volt. Egyedül a pralinék jelentenek kivételt, mert e kategória vásárlóközönségének nagysága évek óta stabilnak mondható. Csokoládéra, pralinéra és szaloncukorra összességében egy-egy háztartás átlagosan 4733 forintot költött a tavalyi szezon két hónapja alatt, ami 13 százalékkal haladta meg az előző éves szintet.

Újabb nagy dohánykoncessziós pakettet hirdettek meg

Új koncessziós pályázati felhívást jelentetett meg a nemzeti fejlesztési miniszter dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok koncessziós szerződéssel történő átengedésére − közölte az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a felhívás alapján 2013. december 18-án közzétételre kerülő dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázati kiírás összesen 992 koncessziós jogosultságot foglal majd magában.

Idén nem kell büdzsétervet benyújtania Budapestnek

Hátrányosan érintheti a budapesti városvezetést az a tavasszal megváltoztatott, a korábbi évek gyakorlatával ellenkező jogszabály, hogy idén már nem kötelező benyújtani a jövő évi költségvetési tervezetet. Látszólag ugyan így több idő marad a fő számok kalkulációjára, ugyanakkor kapkodás lehet a vége annak, ha a terv januárban vagy februárban kerül a képviselők elé. A végső verziót áprilisban kell megszavaztatni, így a vitákra, az érdemi hozzászólásokra kevesebb lehetőség és tér nyílik. A büdzsé főszámait egyelőre korai lenne megbecsülni, hiszen számos, 2013-ra tervezett, de be nem fejezett átnyúló beruházás folytatódik jövőre. Útfelújításra például 10 milliárdot szánt volna a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott 2013-as költségvetés, ebből azonban csak 1,5 milliárdnyi valósult meg ebben az évben. A fővárosi cégek osztalékkifizetését is egyelőre bizonytalanság övezi, legkésőbb tavasszal születhet erről döntés, valamint a vállalatok eredményessége is ekkor látható majd. Az azonban valószínű, hogy 2 milliárd forint folyhat be osztalékokból a 2014-es költségvetésbe. A főváros fő bevételi forrása, a 90 milliárd forintos iparűzési adó (ipa) is vélhetően szintén ennyi marad.

Négyszázmilliót költöttek a Semsey kastélyra

Átadták csütörtökön a felújított Semsey kastélyt Balmazújvárosban; a város egyik legjellegzetesebb épülete 405 millió forintból újult meg. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az átadáskor elmondta: Balmazújvárosba 2010 óta négymilliárd forint állami támogatás érkezett, emellett a kormány hárommilliárd forint adósságot vállalt át a várostól. Hozzátette: a kormány elkötelezett a minőségi kultúra fejlesztése iránt, így folytatni szeretnék az épített örökségek megújításának programját. Tiba István (Fidesz−KDNP) polgármester, a térség országgyűlési képviselője jelezte: 2006 óta vezeti a települést, ez idő alatt az infrastrukturális és turisztikai fejlesztéseké volt a főszerep, 2014-től viszont a gazdaságfejlesztésre koncentrálnak.