Napi Gazdaság

Milliárdos fejlesztést adott át a Xanga

Új üzemcsarnokot épített 2,2 milliárd forintból a Xanga-cégcsoport a debreceni ipari parkban, a 8 ezer négyzetméteres üzemcsarnok 1,1 milliárd forint európai uniós támogatással valósult meg. A repülőteret is üzemeltető Xanga az idén és jövőre összesen 5 milliárd forint értékű beruházást hajt végre a repülőtéren, amihez közel 2 milliárd forint támogatást nyertek el az Új Széchenyi terv pályázatain. Az új csarnokot − amelynek máris folyik a bővítése − a svéd Assa Abloy 100 százalékos tulajdonában lévő, garázskapu-alkatrészeket gyártó holland FlexiForce bérli a Xanga-cégcsoporttól, jövő évtől 250 új munkahelyet teremt Debrecenben − mondta Herdon István, a Xanga vezérigazgatója. A Xanga-csoport jelenleg 13 beruházási projektet valósít meg, amelynek eredményeképpen a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkban összesen 31 ezer négyzetméter, a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren pedig 25 ezer négyzetméter ipari, logisztikai és szolgáltató egység épül meg 2013−14-ben, mintegy 1000 új munkahelyet teremtve a városban.

Biztosan Guba Sándoré a KITE agráróriás

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság november 20-ai hatállyal bejegyezte Guba Sándor minősített többségű tulajdonszerzését a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.-ben − derül ki a Cégközlönyből. Ezzel végleg eldőlt a vetélkedés az évi mintegy 200 milliárd forint árbevételt termelő és tavaly év végén 28 milliárd forint saját tőkéjű agráróriásért. A Bige László nagyvállalkozó tulajdonában lévő Péti Nitrogénművek Zrt. hosszas előkészítés után kívánta megszerezni a KITE többségét, ám az utolsó pillanatban Guba Sándor − aki 24 éve a KITE dolgozója és jelenleg a felügyelőbizottságának tagja − elővásárlási jogára hivatkozva ráígért az ajánlatra. A Nitrogénművek a részvények névértékének tízszeresét ígérte, Guba Sándor végül 18-20,5-szeresét fizette ki a tulajdonosoknak. A Napi.hu információi szerint Guba befolyása már megközelíti a 90 százalékot a társaságban.

Változik az árfolyamgát szabályozása

A korábban kötött gyűjtőszámla-szerződések záró időpontjának is 60 hónapot javasol a parlament gazdasági és informatikai bizottsága, amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka 2017. június 30-án még nem éri el ezt az időtartamot. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz beterjesztett módosító javaslat ezt azzal indokolja, hogy a törvény májusi módosításakor törölték a törvényből a 2017-es záró időpontot (a törvény úgy módosult, hogy a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni), így nem maradt véghatáridő, csak a 60 hónap. Egy másik indítvány szerint a jövőben szja-mentes lesz a stadionokban sportolóknak adott étkezés, szállás, a foglalkoztató által fenntartott sportlétesítmény inygenes használata, illetve a sportlétesítményben, stadionban szervezett sportrendezvényen nyújtott szolgáltatás, ideértve az étkezést is adómentesen. Az adómentes szolgáltatásokat a cég - kifizető - nem csupán az általa fenntartott, hanem az általa használt sportintézményben is adómentesen biztosíthatja, ha az sportrendezvényhez kapcsolódik.

Nem kezelik a kockázatokat a cégek

A gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó piaci környezetben megfelelő kockázatkezelési stratégia híján a vállalatok túlélése is veszélybe kerülhet − derült ki az ING Bank és a Budapesti Corvinus Egyetem közös felméréséből. A cégek csaknem felének azonban továbbra sincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája, s míg a devizaárfolyam-kockázatot ma már szinte mindegyik vállalat kezeli, a kamatláb- és nyersanyagár-kockázatokra kevesebb figyelem jut. Miközben szinte mindegyik vállalatnak volt kamatlábkockázatnak kitett pozíciója, a válaszadóknak csak 20 százaléka kezelte ezt a kockázatot. Véleménye szerint ebben a devizaárfolyam-kockázattal kapcsolatos szélesebb körű ismeretek mellett szerepet játszhat az is, hogy a pénzügyi vezetők − a válság ellenére is − inkább rövid távon terveznek, s az elmúlt években tapasztalt folyamatos kamatesést tapasztalva is sokan dönthetnek úgy, hogy nincs szükség a kamatlábkockázat fedezésére, holott éppen ez teremtene lehetőséget arra, hogy ezt az alacsony kamatszintet fedezeti ügyletekkel hosszabb távra is rögzítsék.

Az ÁSZ szerint kevésbé kiszolgáltatottak az önkormányzatok

Az utóbbi években lényegesen csökkent az államigazgatási és önkormányzati szektor pénzügyi kiszolgáltatottsága − összegezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési tapasztalatait a szervezet elnöke. Domokos László azt mondta, az ÁSZ következményekkel járó ellenőrzéseket tart: tavaly 1117 javaslatot tett a szektor munkájának javítása érdekében, ezekből 1116 esetben meg is valósult az intézkedés. Az ÁSZ elnöke a tipikus hibák között említette a nem megfelelő kockázatkezelést, a korábban leépített belső ellenőrzés hiányosságait és az adatvédelmi problémákat, amelyekre az ellenőrzésekkor minden esetben felhívták az önkormányzatok figyelmét. A tapasztalataik szerint a helyi önkormányzatoknál megerősítették a belső kontrollt, javult az integritási szemlélet, és tudatosabbá vált a korrupció elleni intézményesült fellépés − jegyezte meg Domokos László. A számvevőszék elnöke beszámolt arról is, hogy jelenleg mintegy 150 nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését végzik. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára kiemelte: befejeződött az egyablakos ügyintézésben részt vevő hatezer munkatárs képzése.

Az innovációra alapozna Varga Mihály

Helyesnek bizonyult a magyar kormány tavalyi döntése, amellyel új szintre emelte az országban működő nagyvállalatokkal való együttműködését − jelentette ki Varga Mihály a villamosipari Schneider Electric és a kormány közötti stratégiai megállapodás aláírása alkalmából tartott ünnepségen a francia cég szigetszentmiklósi logisztikai központjában. A tárcavezető szerint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés hajtómotorja egyaránt az innováció, ezért is örvendetes, hogy a Schneider Electric a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe kész bevonni a magyar felsőoktatási intézményeket és kutatóközpontokat. Az elmúlt időszakban a kutatási, fejlesztési kiadások bruttó hazai termékhez mért aránya 1,3 százalék volt, ami az utóbbi 20 év legmagasabb értéke − az arányt 2020-ig 1,8 százalékra szeretnék emelni. A Schneider Electric 130 ezer munkavállalót foglalkoztat több mint száz országban, globális értékesítése 2011-ben meghaladta a 22,4 milliárd eurót. A kormány stratégiai partnerévé vált 36 nagyvállalat az elmúlt időszakban mintegy 650 milliárd forint értékű új beruházást valósított meg és 5500 új munkahelyet teremtett.

"A magyar Jeremie-program best practice az Európai Unióban"

Sikerült "megtanítani" a piacot a kockázati tőkére − emelte ki a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. eredményeinek egyikét Vingelman József, az MV Zrt. vezérigazgatója. A szakember gyorsabb uniós engedélyezési eljárásra számít a következő költségvetési ciklusban.

Alapvetően megváltozik a magyar mezőgazdaság

Teljes átalakulás előtt áll a magyar mezőgazdaság: mivel egyszerre változik a támogatási környezet, a termelés alapját biztosító földtörvény és a globális termelési szerkezet és kereslet, a 2004-es uniós csatlakozástól eltérően megfontolt és bölcs döntésekre lesz szükség ahhoz, hogy az ágazat ne veszítsen tovább versenyképességéből, piaci pozícióiból − így összegezhetők a Portfolio.hu agrárkonferenciáján elhangzottak. Az új közös agrárpolitika (CAP) közvetlen támogatásainak kifizetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen rendszer, a jelenlegi vagy egy új szerint fizeti majd ki ezeket az állam, illetve ha át is térne egy új rendszerre, akkor erre mikor kerülne sor. A cél annak elkerülése, hogy egy-egy ágazat túlzottan a támogatásoktól függjön − mondta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. A résztvevők alapvetően egyetértettek a megállapítással, hogy az új CAP inkább közös finanszírozású nemzeti agrárpolitikák sora lesz, illetve azzal is, hogy a BPS (Basic Payment Scheme alaptámogatási rendszer) 2015-ös bevezetése kivitelezhetetlen, de még 2018-ban is kétséges. A közvetlen kifizetések éves kerete kismértékben marad el a jelenlegi 1,3 milliárd eurótól, a következő időszakban évi 1,27 milliárd euró lesz.

Le kell építeni az uniós pénzek kezelésének bürokráciáját

A vállalkozásoknak rendkívüli terheket jelent az uniós pénzek monitoringja, emellett teljes az egyetértés, hogy a kombinált termékeké a jövő.