Nagy Nándor László

Az árstabilitás tette lehetővé az MNB-programot

A jegybanki növekedési hitelprogram véglegesítése során elképzelhető, hogy ágazati preferenciákat is ki fognak alakítani − mondta el lapunknak Palotai Dániel. Az MNB monetáris politikájáért felelős ügyvezető igazgató szerint egy-két éves időtávon a program akár 0,7 százalékkal javíthatja a GDP-t és kedvezőek lesznek az inflációs hatásai is.

MNB−PSZÁF: egyeztetések a cáfolatok mögött

A PSZÁF-nak nincs hivatalos tudomása arról − sem a Nemzeti Banktól, sem kormányzati köröktől −, hogy a két szervezet összevonásáról politikai döntés született volna. Az összevonásról szóló előkészítő munkában való részvételre a pénzügyi felügyeletet nem kérték fel sem a jegybankból, sem kormányzati körökből. Amennyiben ez bármikor felmerülne, akkor a felügyeletre vonatkozó státustörvényben foglalt jogosultság alapján véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a PSZÁF − reagált hivatalos közleményben a felügyelet az Origo által tegnap felvetett hírre, amely szerint Simor András elnök távozása után az MNB berkein belül elkezdődött az összeolvasztás kimunkálása. A jegybank sajtóosztálya olyan értelmű kitérő választ adott a portál érdeklődésére, amely lényegében az információ megerősítését jelenti.

Új pozíciót kapott Surányi György

Átalakul a CIB Bank irányítása, ezzel kapcsolatban Surányi György, az igazgatóság eddigi elnöke a jövőben a felügyelőbizottság elnöke lesz, s felel a stratégiáért − értesült a Napi Gazdaság.

Nem cáfolják az MNB−PSZÁF összeolvadást

Miután korábbi ígéretének eleget tett a kormány és Simor András mandátumának lejártáig nem lépett az MNB és a PSZÁF összevonása terén, így azt követően, hogy Matolcsy György betette a lábát a jegybankba, ismét napirendre kerülhet a kérdés − még akkor is, ha Rogán Antal február végén még cáfolta, hogy ilyen szándékok lennének. Az Origo kérdésére adott jegybanki válasz ugyanakkor most egy szóval sem említi a terv időszerűtlenségét. A lap szerint hetek óta zajlik az előkészítő munka az MNB-ben, amelynek irányításával Nagy Márton ügyvezető igazgatót bízták meg, akinek a területen vezető szerepet szánnak. Nagy kérdés, hogy az összeolvadással − amely mellett természetesen szólnak szakmai érvek, így például a bankunió kapcsán átalakított felügyeleti munka − milyen személyi döntések várhatóak. Híreink szerint kormányzati képviselők január óta egyeztetnek Szász Károllyal, a PSZÁF jelenlegi vezetőjével azzal kapcsolatban, hogy a korábbi − 2011-es − terveknek megfelelően a szakember MNB-alelnökként vigye-e tovább a beolvadó felügyeleti területet, ám ezen megbeszélések állásáról ellentmondóak az információk.

Meglepetés jöhet hitelfronton

Sokak számára meglepő módon a tegnap reggeli első egyeztetésre Urbán Zoltán személyében a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese is meghívást kapott Matolcsy Györgyhöz, hogy a növekedési hitelprogram részleteiről tárgyaljon − miközben a vállalati hitelezésben komoly szereppel bíró bankok közül az MKB és az Erste nem képviseltette magát.

Az adófizetők fizethetik a banki hitelezést is - Jegyzet

A hazai banki hitelezés fenntartása eddig egyetlen forintjába sem került az adófizetőknek − bárhogy szépítjük, ennek a múlt csütörtökön bejelentett MNB növekedési hitelprogrammal vége. A kérdés csak az, hogy az olcsó jegybanki (állami, ennélfogva adófizetői) források felhasználásával mi a valódi célja az államnak.

Rések az egyoldalú szerződésmódosítás Ptk.-szabályozásában

Az új Ptk. számos ponton módosítja majd a pénzügyi szektorban bevett szabályokat. Például megszűnik a takarékbetét, új nevet kap a bankszámlaszerződés − azt a jövőben fizetésiszámla-szerződésnek hívják majd. A számlavezető a szolgáltatásához kapcsolódó követelései biztosítékául  zálogjogot kap a számlakövetelés felett, vagyis a bank a befolyó pénzekből kielégítheti követeléseit − sorolja a változásokat Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere. Komolyabb adminisztráció kapcsolódik majd a hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz és -törléshez. A szakértő szerint az új Ptk. sem rendezi egyértelműen azt a kérdést, hogy milyen feltételek mellett jogosultak a társaságok az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek (ÁSZF) egyoldalú módosítására. Az ügyfeleikkel tartós jogviszonyban lévő cégek − pl. pénzügyi, befektetési vagy közüzemi szolgáltatók − abban az esetben voltak jogosultak általános szerződési feltételeik egyoldalú módosítására, ha azt számukra valamilyen ágazati jogszabály meghatározott eljárásrend betartása mellett lehetővé tette vagy általános szerződési feltételeikben az egyoldalú módosítás jogát a maguk számára előre kikötötték. Nem volt azonban teljesen egyértelmű, hogy külön jogszabályi vagy szerződési felhatalmazás hiányában érvényes lehet-e az a módosítás, amelyet nem előz meg az ügyfelek külön figyelemfelhívó tájékoztatása. Az ügyvéd szerint az új szabályozás abban a tekintetben is nyitva hagyja a kapukat, hogy miként köthető ki az egyoldalú szerződésmódosítás joga a szolgáltatói oldalon: kell-e, hogy a szolgáltatót felhatalmazó rendelkezést az ügyfél kifejezetten elfogadja, vagy elegendő annak ráutaló magatartással történő elfogadása?

Nem varázsszer a flottafinanszírozás

Kiegyensúlyozott portfóliójának köszönhetően jobban viseli a piac gyenge teljesítményét a CIB Lízing-csoport, amelynek piaci részaránya 10,7 százalékra nőtt a tavalyi teljesítmény nyomán − mondja Vitályos Áron vezérigazgató.

Önálló hitelezést készít elő az MFB jegybanki pénzből?

Sokak számára meglepő módon a tegnap reggeli első egyeztetésre Urbán Zoltán személyében a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese is meghívást kapott Matolcsy Györgyhöz, hogy a növekedési hitelprogram részleteiről tárgyaljon − miközben a vállalati hitelezésben komoly szereppel bíró bankok közül az MKB és az Erste nem képviseltette magát. Az állami vállalkozásösztönző programokat finanszírozó bank neve teljességgel hiányzott a múlt csütörtökön, amikor a jegybankelnök terveit részletezte, holott sokak szerint az ösztönző programot akár az MFB-re is szabhatták volna. Szóba kerülhetett volna az MFB-hez tartozó garanciaintézmény, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vagy épp az uniós pénzek kiegészítésének finanszírozásában eddig is nagy szerepet játszó MV Zrt. szerepvállalása a programban, ám akkor a banknak nem osztottak lapot. (Az MFB a fejlesztési tárcához tartozik, így Matolcsy György korábban, nemzetgazdasági miniszterként nem felügyelte az intézményt.)