Nagy Nándor László

Itt az olcsóbb hitel

Május 1-jétől a kormány a korábbi 2 százalékról 5 százalékra emelte a Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel konstrukciókhoz biztosított kamattámogatást − elfogadva a kártyaprogramot működtető KA-VOSZ Zrt. erre tett javaslatát.

Nézőpont kérdése

Aligha változott volna a pénteki bejelentés tartalma az utolsó pillanatban, ha a Nemzetgazdasági Minisztériumot még Matolcsy György vezetné: a korábbi tárcavezető − Brüsszelre hivatkozva − élből bevágta volna a köztudatba az energia- és bankadó-átdolgozást, illetve a tranzakciósadó-emelést. Tehette volna, hiszen Orbán Viktor jó előre megígérte, a költségvetési kiigazítás minden újabb forintját a nyugat-európai cégek terheinek növeléséből igyekeznek majd előteremteni. (Az más kérdés, hogy ma már senki sem olyan naiv, hogy elhiggye, ennek árát nem az állampolgárok fizetik.)

Kedvezőbb lett a Széchenyi kártya konstrukciója

Május 1-jétől a kormány a korábbi 2 százalékról 5 százalékra emelte a Széchenyi Beruházási Hitel, az uniós pályázatokhoz igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel és Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel konstrukciókhoz biztosított kamattámogatást − elfogadva a kártyaprogramot működtető KA-VOSZ Zrt. erre tett javaslatát. A jelenlegi jegybanki alapkamatot meghaladó mértékű támogatásnak köszönhetően a magyarországi cégek kevesebb mint havi 0,4 százalékos kamattal juthatnak hitelhez a programban. A magasabb kamattámogatás a hitelszerződések futamidejének első három évében vehető igénybe. A kedvezmény mellett változatlan feltételek mellett továbbra is része a konstrukciónak a hitelekhez nyújtott garancia 50 százalékos díjtámogatása. Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára szerint a programmal a cégek gyorsabban juthatnak az elnyert EU-s forrásokhoz. Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint az ügyfeleknek évente akár 1,5 millió forinttal kevesebb nettó ügyleti kamatot kell fizetniük.

Megalapozza az integrációt a takarékbanki eredmény

Az elmúlt évet 195 millió forintos adózott eredménnyel zárta a TakarékBank Zrt. A takarékszövetkezeti integrációba tartozó hitelintézetek többségi és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 39,28 százalékos tulajdonában levő \"ernyőbank\" üzemi eredménye 1,85 milliárd forint lett. A gazdasági környezet ellenére sem romlott a TakarékBank hitelállományának minősége, kiemelkedő, 92,6 százalékos a problémamentes hitelek állománya, miközben a bank kihelyezéseit az árfolyamhatást kiszűrve egy százalékkal, 132 milliárd forintra növelte, a betétállomány pedig 341 milliárd forintot tett ki. A bank saját tőkéje 1 milliárd forinttal, 15,5 milliárdra nőtt, a tőkemegfelelési mutató pedig 11,74 százalék volt, a 389,6 milliárd forintos mérlegfőösszeg 5,4 százalékos növekedést mutat. Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató szerint az ez évre tervezett expanzióra a nyereséges működéssel jól készült fel a hitelintézet − a takarékszövetkezeti stratégiai együttműködés fejlesztésének első részleteiről az idei májusi közgyűléseken döntenek majd az integrációba tartozó hitelintézetek.

Célba érhetett az árfolyamgát-kampány

Március végére a megkötött árfolyamgát-szerződések száma meghaladta a 150 ezret, ami a lehetséges igénybevevők immár egyharmada − közölte tegnap Szász Károly, a PSZÁF elnöke. Ez azt jelenti, hogy a kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség márciusi kampánya részben célba ért, hiszen az év harmadik hónapjában megállt az új szerződések számának csökkenése. A felügyelet pontos adatokat még nem tett közzé, így nem tudható például, hogy Szász az árfolyamgát I konstrukcióból átjött 5712 szerződést hova sorolta. A felügyeleti elnök szerint a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya mintegy 100 milliárd forint havi növekedéssel, 1250 milliárd forintra rúgott, ami ennél is fontosabb, hogy az árfolyamgátba belépők eddig nagyjából 9,2 milliárd forint hitelkamat megfizetése alól mentesültek. A kormányzati-banki intézkedések közel 320 ezer fogyasztó számára szüntették meg vagy csökkentették a devizakitettséget, a jelzáloghitel-állománynál 72-ről 54 százalékra csökkent a devizaalapú kölcsönök aránya.

Tudatosan is lehet üres a bevásárlókosár

A válság miatt alapvetően átalakult a fogyasztói környezet: az emberek 17 százalékának lenne ugyan pénze, de egyszerűen nincs kedve vásárolni − derült ki a 11. alkalommal Európa 12 országában felvett Cetelem Körkép adataiból. A magyar fogyasztók − a spanyolok és a portugálok mellett − messze a legpesszimistábbak az ország helyzetének megítélésében, ám míg a saját helyzetüket a két ibériai állam polgárai jobbnak értékelik, a magyarok a saját lehetőségeiket is feketén látják. A magyarok 94 százaléka csak a legszükségesebb terméket veszi meg, 83 százalékuk úgy véli, idén a használtpiacon is körülnéz. A fogyasztást akadályozó objektív okok mellett örömteli, hogy nő a megtakarítást tervezők aránya, bár az uniós átlag 40 százalékához képest hazánkban csak a megkérdezettek 30 százaléka jelezte, hogy megtakarításban gondolkodik. Kedvező hír, hogy a válság a minőség iránti igényt is előtérbe hozta: Románia mellett a magyar fogyasztók válaszoltak a legtöbben igennel arra, hogy a jövőben kevesebb, de jobb minőségű termékek beszerzésére koncentrálnak majd.

Pesszimisták a magyar fogyasztók

Alapvetően pesszimista a magyar fogyasztó, szinte csak a legszükségesebb termékek beszerzését tervezi, ugyanakkor egyre jobban odafigyel arra, hogy kevés pénzéért minőséget vásárolhasson - derült ki a Cetelem felméréséből.

Mégsem maradna a becsődölt adósnál a ház?

Lapunk információi szerint korántsem biztos, hogy a tervezett magáncsőd-szabályozás során támogatják majd a KDNP javaslatát, amely ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is az adós birtokában maradjon az adott − hitelre vásárolt − ingatlan. Ezt támasztja alá, hogy a Portfolio.hu tegnapi konferenciáján Orbán Gábor, az NGM államtitkára arról beszélt, csak olyan megoldás fogadható el, amely nem veszélyezteti a jelzálog-hitelezés rendszerét. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója szerint egyébként lehet jó magáncsőd-szabályozást létrehozni − ő és az NGM képviselője is az ír példát említette. A magáncsőd négy-öt év után megadja a feltételeket betartó ügyfélnek a \"tiszta lapot\", de ez − hangsúlyozta Nagy − nem egyenlő az elsétálás jogával. Felfalusi Péter, a követeléskezelők szövetsége, a Makisz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magáncsődöt sok ügyfél újabb érvként fogja fel a nemfizetésre. A szakember szerint egyébként is rossz volt a \"mindenki megmentéséről\" szóló kormányzati kommunikáció, az emberek ezért várnak újabb és újabb megoldásra. (Közben Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára a Tv2-nek már úgy nyilatkozott, kimerültek a devizahiteles-mentés eszközei.) Érdemi eredményt csak akkor lehet várni a magáncsődtől, ha indulásként a tartozás 25-30 százalékát megfizeti az adós − jelezte Felfalusi.

Munkahelyeket teremthet a faktoring

Az európai országok átlagához hasonló fejlődés esetén a faktoring Magyarországon 2015-ig 200−400 milliárd forinttal, 2020-ig akár 1100−1600 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-növekedéshez, középtávon 15 ezer, 2020-ig pedig akár 55 ezer új munkahely létesítését eredményezné a mikro-, kis- és középvállalati szektorban − hangzott el a nyugat-európai országok adatainak összehasonlító elemzése alapján elkészített kutatás eredménye a Magyar Faktoring Szövetség közgyűlésén. A szakmai szervezet régóta lobbizik azért, hogy a hazai kkv-szektor számára újból nyíljon lehetőség a korábbi sikeres Lánchíd faktoringprogramhoz hasonló konstrukció elindítására − a szövetség adatai szerint ugyanis épp ez a szektor szorul ki egyre jobban még ebből a finanszírozási körből is. A szövetség közgyűlése újraválasztotta Csáki Ferencet a szövetség elnökének.