Molnár Annamária

Elkerülhetetlen beárazni az egészségügyi szolgáltatásokat

Bármilyen döntés születik is a biztosítási reform vitájában, a Dimenzió Biztosító Csoport részt kíván venni az egészségbiztosításban. A társaság szerint a politikai döntésnél is sokkal fontosabb azonban, hogy legyen egy jól meghatározott biztosítási alapcsomag, és hogy tudják az emberek, mennyibe kerül egy adott egészségügyi szolgáltatás.

A már meglévő találmányokat kellene hasznosítani

A magyar feltalálók harmada nemcsak itthon, külföldön is bejelenti találmányát. Ezzel azonban még nem indulnak el a világsiker útján, mert a gyártók többsége szívesebben választja a kényelmes régit a jobb, de kockázattal járó újdonság helyett.

Megháromszorozódik a pályázatokon elnyerhető forrás

Bár a kutatásban jók a magyarok, az eredmények magyarországi hasznosítása nagyon rossz – mondja Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) megbízott vezetője. A 2007–2013-as új tervezési időszak egyik fő célja a gazdasági szervezetek mobilizálása, amelyre a most rendelkezésre álló támogatási összeg háromszorosa használható fel.

Stratégia készül az egészségturizmus fejlesztéséről

Elsősorban a termálvízre alapozva készíti Magyarország átfogó egészségturisztikai stratégiáját az Aquaprofit Zrt. Az anyag alapján dönthetnek arról, milyen projektekre lehet pályázni az NFT2 keretében.

Sikeresen veszi az akadályokat Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely polgármesterével, Lázár Jánossal beszélgettünk a városról, a jövőre vonatkozó tervekről, és arról, hogy milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani hazai és uniós támogatásokkal.

Jó üzlet a zajtérképkészítés

Budapest és vonzáskörzetének zajtérképét egy hat cégből álló konzorcium félmillió forintért készíti el.

Nonprofit-díj Demján Sándornak, a Vodafone-nak és a DélUtánnak

A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Év Civil Szervezete Díját a DélUtán Alapítvány, az Év Egyéni Adományozója Díját Demján Sándor, Az Év Vállalati Adományozója Díjat pedig a Vodafone Magyarország Zrt. kapta.

Őszre megújul a Deák tér és a Ferenciek tere

A fővárosi önkormányzat nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a Deák tér és a Ferenciek tere járdaburkolatának felújítására – derül ki az online közbeszerzési értesítőből. A nyertes vállalkozónak a Deák tér 2600, a Ferenciek tere 2520 négyzetméterén a több évtizede épült mészkőlapok maradványait és a meglévő aszfaltburkolatot kell eltávolítania, a járdákat újraaszfaltoznia a vízelvezetés korszerűsítésével – tudta meg a NAPI Gazdaság a főpolgármesteri hivataltól. Az elbontott burkolatot a Deák téren előre gyártott lap-, a Ferenciek terén kőburkolattal kell helyettesíteni. A munkák elvégzésére július 10-éig lehet ajánlatot tenni, az eredményhirdetést a főváros augusztus 7-én tervezi. Így a felújítás augusztus közepén kezdődhet, a befejezés pedig október közepére várható. A fővárosi önkormányzat saját forrásból, mintegy 60 millió forintból finanszírozza a közterek burkolatfelújítását, amelyet még kiegészít majd az utcabútorozás és zöldfelület-rendezés költsége. Budapest a jelenleg folyó metrófelújításhoz és -pótláshoz időzítette most a tömegközlekedési szempontból forgalmas csomópontoknak számító terek felújítását.

Sokba került a tél a közutakon

Az elmúlt télen 7,1 milliárd forintba került a közutak üzemeltetése, így a hóeltakarítás, a csúszásmentesítés és a nonstop ügyeleti rendszer fenntartása – tájékoztatott László Sándor, a Magyar Közút (MK) Kht. vezérigazgatója. A mintegy 30 ezer kilométer hosszú közúthálózat 34,5 százalékát rendszeresen ellenőrizték és teljes hosszában csúszásmentesítették, ám a mellékutak egy részét, a gyalog- és kerékpárutakat bejelentésre „kezelték”. Az országos közúthálózat egyes részein – hangsúlyozta László Sándor – az utolsó lényeges beavatkozás 18–22 évvel ezelőtt történt, ezzel párhuzamosan a forgalom 44 százalékkal emelkedett. Az MK Kht. az utak állapotának romlása miatt egyes szakaszokat a jövőben kénytelen visszaminősíteni. Jelenleg az útburkolatok 10 százaléka nem felel meg az útminősítési rendszerben előírt – az Európai Unióban engedélyezettnél egyébként enyhébb – teherbírási előírásoknak. A havazás mellett az árvíznek is jelentős a költségvonzata. Az első hullám 6,7 milliárd forintos kárt okozott az országos közutakban, a többletköltség nagy részét a beszakadt, alámosott útszakaszok kijavítására, a földcsuszamlások helyrehozatalára kellett fordítani.