Dinamikus és hatékony falfűtés BEKA kapilláris csőpanellel
Az 1999-ben alakult aquatherm-hungaria Kft. egyik fő terméke a felületfűtésben – fal- és mennyezetfűtésben – alkalmazott BEKA (KS 15) kapilláris csőpanel. A falfűtésnek, falhűtésnek rengeteg előnye van. Az egyes klímaberendezésekkel ellentétben nem hozza be az utcáról a koszt, nem forgatja meg a levegőt a helyiségben, így nem is kavar fel allergiát okozó anyagokat – ezért az allergiásoknak nagyon jót tesz a felületfűtéssel kialakított klíma. A falfűtés csendes, mert a víz hangtalanul áramlik a kapilláris csőrendszerben, és a légkondicionálóktól eltérően nem fúj (néha kellemetlenül) hideget a helyiségben tartózkodókra. Összességében kellemes közérzetet teremt, anélkül, hogy elsőre tudni lehetne, mi az oka ennek.
A 3,35 milliméter külső, 2,35 milliméter belső átmérőjű, 0,5 milliméter falvastagságú kapilláris csövekből és 2 nagyobb gerinccsőből álló BEKA panelrendszer a falon és a mennyezeten egyaránt elhelyezhető, és mindössze 12 milliméteres vastagságú vakolat kerül rá. Az ilyen vékony csövek nagy előnye, hogy kevés vakolat is megtartja a falban, amivel már magában költséget lehet megtakarítani, másrészről pedig mivel kisebb réteget kell átmelegíteni, így energiát takarít meg. A kapilláris csőpanelben nemcsak a felülethez, de egymáshoz is közel vannak a szabályosan elhelyezkedő csövek, amivel az egész falfelületben vagy mennyezetben egyenletes hőmérséklet alakítható ki. Egy átlagos családi ház fűtése a kapilláris panelekben megforgatott két vödör vízzel üzemeltethető, és mivel ilyen kis tömeget kell felfűteni, gazdaságos, mert gyorsan reagál a rendszer és hamar felmelegszenek a helyiségek – mondta Dobner Péter, az aquatherm-hungaria Kft. műszaki igazgatója.
Míg radiátorfűtés mellett 21 Celsius-fokon jó az ember közérzete, ehhez – ugyanolyan körülmények mellett – egy falfűtéses lakásban elég mindössze 19 Celsius-fokra felmelegíteni a szobákat. A levegő felmelegítése helyett elegendő csak a falfelületet, mennyezetet átmelegíteni, ami hőkisugárzással felmelegíti a helyiséget. Ezáltal energiát lehet megtakarítani. A falfűtő rendszerben testhőmérsékletű folyadék áramlik, így a kapilláris csövekben alacsony hőmérsékleten lehet fűteni, ami az alternatív energiaforrások használatának igen kedvező. Az alacsony hőmérsékletű energiát pedig nagy felületen kell leadni, ezáltal még takarékosabbá válik ez a fűtésmód. A rendszert alternatív energiaforrással, így hőszivattyúval vagy kondenzációs kazánnal a legideálisabb összekapcsolni. A kondenzációs kazán a hagyományos kazánnál nagyobb hatásfokkal működik, és több energiát tud kivonni azáltal, hogy nemcsak a gázt égeti el, és ezzel termel hőt, de vízlecsapatással további energiát szerez. A kondenzációhoz szükséges az alacsony hőmérsékletű víz, ami visszatérve a kazánba, nem több mint 45 Celsius-fok. Hőcserélők segítségével ennél még alacsonyabb hőmérsékletű víz kerül a panelrendszerbe: hűtésnél 16, fűtésnél 30 Celsius-fok körüli hőmérséklettel – de a 40 Celsius-fokot soha nem éri el. A hűtést – többek között – kúttal vagy folyadékhűtő géppel lehet megoldani. Hőszivattyú alkalmazásával nagyon alacsony energiafelvétel mellett valósítható meg az egyes épületek fűtése-hűtése.
A BEKA kapilláris csőpanelrendszerrel felületi fűtést lakóházakban, irodaházakban, szállodákban egyaránt ki lehet alakítani. Az irodaépületekben úgy is megoldható a fűtés kiépítése és szabályozása, hogy egy későbbi átalakítás során akár a közfalakat is lebonthatják, illetve újakat húzhatnak. A rendszer beüzemelése után a lakónak, használónak semmi dolga nem marad, a szabályozó hőközpontot és a kazánt sem kell kezelnie, csak évente ellenőriztetnie. Ha csak falfűtés van az épületben, érdemes minden helyiségben külön-külön hőmérséklet-érzékelőt elhelyezni, hogy ne minden szobát azonos hőmérsékletre fűtsön fel a rendszer – ezzel is lehet energiát spórolni. Ha viszont fűtés és hűtés is van, muszáj külön érzékelőket felszerelni, mert előfordulhatna, hogy egyes helyiségekben a bejutó meleg levegő miatt pára csapódik ki. A páraérzékelők megakadályozzák, hogy az ezt előidéző hőfok közelébe érjen a szoba hőmérséklete: leállítják a hűtést vagy megemelik a hőmérsékletet. Beüzemelés után a csövek 4-5 perc alatt elérik a kívánt felületi hőmérsékletet, aminél már nem kell melegebbé válnia a rendszernek, ezt a hőt sugározva pedig mintegy fél óra alatt felfűtenek egy átlagos szobát.
BEKA (KS 15) kapilláris csőpanellel oldották meg a falhűtést a Budavárban található Anjou-házban. Az 52 lakásos luxustársasházban a boltozatos mennyezetrészeken is kialakítható volt a felületi hűtés a hajlékony paneloknak köszönhetően, a lakások kis hőközpontjait pedig álmennyezettel takarták el. A Petőfi híd pesti hídfőjénél felépített Duna-Pest Rezidenciák több száz millió forintos lakásaiban, a balatonfüredi Anna Grand Hotelben és számos kisebb szállodában is ezt a módját választották a felületi fűtésnek.
Szerző(k):
Molnár Annamária
