Molnár Annamária

Több száz gyógyszertár kerülhet nagy bajba

Alábbhagyott a patikaalapítási láz, míg a liberalizációt követően havonta tucatszám jegyezte be a cégbíróság az új gyógyszer-értékesítési vállalkozásokat, most jó, ha egy-egy felbukkan a cégközlönyben.

Mára jócskán alábbhagyott a patikaalapítási láz

Alábbhagyott a patikaalapítási láz, míg a liberalizációt követően havonta tucatszám jegyezte be a cégbíróság az új gyógyszer-értékesítési vállalkozásokat, most jó, ha egy-egy felbukkan a cégközlönyben. Egy ország "gyógyszertáreltartó" képessége több tényezőtől is függ: így például a piac szabályozásától, a gyógyszerforgalom nagyságától, az árrésviszonyoktól, a tb-finanszírozástól. Mindezeket a magyar viszonyokra alkalmazva azt kapjuk, hogy 2000-2100 patikánál többet hosszú távon nem bír el a mai rendszer - mondta a Napinak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. E szám feletti gyógyszertárak előbb vagy utóbb bezárnak - tette hozzá. (Kérdés persze, mi történik, ha nő a hazai gyógyszerfogyasztás.) Az ÁNTSZ adatai szerint, míg 2007. január 1-jén 1940 működési engedéllyel rendelkező közforgalmú gyógyszertár volt az országban, idén júliusban a számuk elérte a 2387-et. A patikapiac 2007-es liberalizációjával sokkal könnyebb lett gyógyszertárat alapítani, és a gyógyszerészek mellett olyan új szereplők (gyógyszer-nagykereskedők, gyógyszergyártó cégek, orvosok) is megjelenhettek tulajdonosként, akik addig nem voltak jellemzőek az ágazatban. A patikanyitásokat nagyban segítette, hogy az új tulajdonosok a gyógyszer-nagykereskedőkkel olyan beszállítási konstrukciókat tudtak kialakítani, amelyek révén az induló készlet feltöltését és az első néhány hónap gyógyszerkészletének finanszírozását meg tudták oldani. Akadt olyan nagykereskedő, aki az első készletfeltöltés fizetési határidejét 400 napban határozta meg. (Ma már ők is óvatosabbak, tekintve, hogy kinnlevőségük meghaladja az 50 milliárd forintot.) Az új szabályozással a gyógyszertárnyitás költségei is csökkentek, ami szintén serkentően hatott a patikaalapításra. A kamara számításai szerint a közforgalmú gyógyszertárakból 500-700 is komoly nehézségekkel küzdhet, és nem termel nyereséget. Ha a cégbírósági bejegyzések szerint a patikaalapítási hullám mérséklődni látszik is, ez nem jelenti azt, hogy a meglévőknél a tulajdonosi struktúra átalakulása ne folytatódna tovább. Egyre több gyógyszer-nagykereskedő veszi meg a nehéz helyzetben lévő régi gyógyszertárakat. Már elkezdődött egymás kiszorítása különböző árversenyekkel, ez pedig nagyon rossz folyamat - jegyezte meg az alelnök. Emellett a külföldi érdekeltségek is megjelentek, tavaly októberben bizonyíthatóan 243 patikát üzemeltetett külföldi tulajdonos. A kialakult versenyben a régi, családi vállalkozásként működő gyógyszertárak vannak egyértelmű hátrányban, hiszen nem tudnak akkora tőkeerőt mobilizálni, mint például a gyógyszer-nagykereskedők. Így a gyógyszerészek, akik régebben hagyományosan a gyógyszertárak tulajdonosai voltak, komoly veszélybe kerülhetnek. Kérdés lesz majd, hogy az egészségpolitika a későbbiekben kit akar megvédeni.

Akadnak hiányosságok a hőség elleni védekezésben

A munkáltatók jobbára tisztában vannak a melegnek minősülő munkahelyekre vonatkozó szabályokkal, ennek ellenére akadnak hiányosságok - tudtuk meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől.

Munkaszervezéssel ellensúlyozzák a meleget

A munkáltatók jobbára tisztában vannak a melegnek minősülő munkahelyekre vonatkozó szabályokkal, ennek ellenére akadnak hiányosságok - tudtuk meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől. Példaként említették a munkaterülettől irreálisan messze kialakított pihenőhelyet vagy azt az esetet, amikor egy építkezésen az ellenőrzés ideje alatt keveredtek vitába a munkáltatók, hogy kinek lett volna a feladata a védőital biztosítása. A melegnek minősülő munkahelyekre vonatkozó munkáltatói kötelezettségeket egy 2002-es rendelet szabályozza. Melegnek számít az a munkahely, ahol a hőmérséklet 24 Celsius-fok korrigált effektív hőmérséklet - ez a páratartalmat, a légmozgást és a sugárzó hőhatást is figyelembe vevő hőmérsékletindex - felett van. Előírás, hogy szabad téren, illetve zárt térben, terhelő, meleg munkakörülmények között történő munkavégzésnél a munkavállalók megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékhoz - 14-16 Celsius-fokos víz vagy ásványvíz - korlátozás nélküli mennyiségben jussanak, és biztosítva legyen számukra az előírt pihenőidő, ehhez pedig pihenésre alkalmas, meghatározott feltételek szerint kialakított hely. A munkavállalóknak óránként 5-10 perc pihenő jár, a pihenőidő eltöltéséhez pedig megfelelő, árnyékos, ülőhellyel ellátott pihenőhelyet kell kialakítani. Az építőiparban a kivitelezési munkák többsége időjárásfüggő, ezért a hőség több gondot is okoz - mondták a Kész Építő Zrt.-nél. A nagy melegben bizonyos technológiákat - például nagy felületű betonozási munkák, vakolatfelvitel - nem lehet alkalmazni, a hőségre érzékeny munkavállalók megbetegedései gyakoribbak, így a többlet-pihenőidőn túl is csökken a termelékenység. A vállalat ilyenkor munkaszervezéssel próbál előrébb jutni: korábbi munkakezdés, árnyékos oldalon történő munkavégzés, munkaterület locsolása. Egy másik építőipari cég szerint jelentős többletköltségeket ugyan nem okoznak a munkavállalókat védő intézkedések, fontosnak tartanák azonban, ha a meteorológiai jelentésekben a korrigált effektív hőmérsékletről is kaphatnának tájékoztatást.

Készül a privatizációs törvény

A Heves Megyei Önkormányzat szerződésbontása után Székely Tamás egészségügyi miniszter elmondta, a tárca törvénymódosítást készít elő a kórházak üzemeltetéséről, mert nem elég pontosak a kórházak működésbe adására vonatkozó jogszabályok. Ugyanakkor egy másik törvény már most lehetőséget ad arra, hogy a kormány közvetlenül beavatkozzon a helyi egészségügyi ellátás szervezésébe, ha szükséges - hangsúlyozottan átmenetileg, katasztrófahelyzetben. Nemrégiben fogadta el az országgyűlés az egészségügyről szóló törvény módosítását, amely szerint a katasztrófaellátás szabályai alkalmazhatók arra az esetre is, amikor ugyan nem természeti katasztrófa okozza az egészségügyi szolgáltató működésének ellehetetlenülését, de az fennáll - tudtuk meg Pordán Endrétől, az Egészségügyi Minisztérium jogi szakállamtitkárától. Amennyiben a kialakult helyzet egy megye lakosságának az egészségügyi ellátását veszélyezteti, és csak aránytalan terhek mellett juthatnak a lakosok ellátáshoz egy másik városban vagy kórházban, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) átmenetileg átveszi a kórház működtetetését. Ebben az esetben a régi szolgáltató, mivel nem nyújt egészségügyi szolgáltatást, szerződésszegést követ el, ezt pedig tárgyalások hosszú sora követi az OEP-pel. A törvény alkalmazását segítő végrehajtási rendelet jelenleg előkészítés alatt van, az egészségügyi tárca számításai szerint 3-4 héten belül kerülhet a kormány elé. A szakállamtitkár hangsúlyozta: ez a jogi szabályozás egy biztonsági szelep, reményeik szerint nem fog olyan helyzet előállni, hogy alkalmazni kelljen. A kórházak üzemeltetési jogának privatizációját szabályozó törvénytervezet legkorábban szeptemberben kerülhet az országgyűlés elé. Az elmúlt időszakban - köszönhetően a HospInvest-ügynek is - sok tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy pontosítson a tárca a kórházak működésbe adásának feltételein - mondta a szakállamtitkár. A törvény egyik fő célja az lesz, hogy tudatosítsa a fenntartó önkormányzatokban, hogy ők a tulajdonosok, így ők a végső felelősek a lakosság egészségügyi ellátásáért akkor is, ha nem ők üzemeltetik az intézményt. A tervek szerint a módosítás kimondaná, hogy az önkormányzat köteles folyamatosan figyelni az üzemeltető cég működését, és vizsgálni, eleget tesz-e a lakosság ellátásának. A jogszabály az üzemeltető kiválasztásától kezdve a két fél kapcsolattartásáig részletekbe menően szabályozná a helyzetet.

Van élet a HospInvest után

A pénteki közgyűlésén lemondott a csődvédelemről és úgy döntött, felszámolási eljárást kezdeményez maga ellen a HospInvest Zrt. Az áprilisban csődvédelmet kérő társaság döntése várható volt, a működtetésében lévő öt kórház (Hatvan, Parádfürdő, Gyöngyös, Eger, Kiskunhalas) tulajdonosai közül péntekig már mindegyik bejelentette, hogy szerződést kíván bontani az üzemeltetővel. A felszámolási kérelmet ma juttatja el a cég a bíróságra, az üzemeltetésében lévő intézményeket (öt kórház és öt rendelőintézet) pedig átadja a tulajdonos önkormányzatoknak. Az átvétel-átadás alatt folyamatos marad a kórházakban a betegellátás. Kollányi Gábor cégelnök a Népszabadságnak elmondta: a HospInvest adóssága 2,7 milliárd forint, azonban ha megkapják az eddig elvégzett szolgáltatások árát az OEP-től, ami becslése szerint 3,3 milliárd forint, akkor ki tudják fizetni a tartozásokat. Kiskunhalas már a július 9-ei szerződésbontásról szóló döntés előtt úgy határozott, amennyiben rendkívüli felmondásra kerül sor a HospInvesttel, egy százszázalékos önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t hoz létre, ami átveszi a kórház működtetését. A jelenleg bejegyzés alatt álló cég szeptember 1-jétől venné át az intézmény üzemeltetését - tudtuk meg Lukács László alpolgármestertől. A Heves megyei önkormányzat augusztus 1-jén bontaná fel az egri Markhot Ferenc Kórház működtetésére kötött szerződést. A kórház továbbüzemeltetésére egy százszázalékos megyei tulajdonú gazdasági társaságot szeretnénk létrehozni. Amennyiben az újonnan létrehozott cég finanszírozási gondokkal küszködne, a megyei önkormányzat egy 500 millió forintos tagi kölcsönnel segíti meg - mondta Merczel József, a Heves megyei közgyűlés alelnöke. Hatvan május 28-án, Gyöngyös június 30-án döntött úgy, hogy szerződést bont az akkor még csődeljárás alatt álló HospInvest Zrt.-vel. Hatvan nemcsak a városi kórház, de a tulajdonában lévő (30 ágyas) parádfürdői kórház ügyében is így határozott. Október 1-jétől a gyöngyösi kórházat a tervek szerint a jelenleg önkormányzati tulajdonú Bugát Pál Kórház Nonprofit Kft. működtette volna tovább. A képviselő-testület június 30-ai ülésen azonban a kft. törzstőkéjét félmillió forintra leszállította, és úgy döntött, pályázati úton eladja a céget. Az önkormányzati működtetéstől Hatvan is elzárkózott. A képviselő-testület májusban még úgy gondolta, hogy egy önkormányzati cég létrehozásával lehetne garantálni a kórházak biztonságos működését, de június 18-ai ülésén végül egy szolgáltatási koncesszió kiírását fogadta el. A saját tulajdonú vállalkozás "bevetésére" csak akkor kerülhet sor, ha nem találnak olyan cégeket, amelyek együttműködnének a várossal a kórház üzemeltetésében.

Kórházszövetség: a közölt számokkal nem lehet vitatkozni

Azokkal a tényszámokkal, amelyeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), illetve a szaktárca közölt, nem lehet vitatkozni, oda kell figyelni azonban arra is, hogy a kórházak miért ítélik meg súlyosabbnak a helyzetüket, mint korábban - mondta a Napinak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az infláció mellett ennek több oka is van - fejtette ki, így például 2009-re nem kapták meg azt az 5 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztést, amit nekik viszont ki kellett fizetniük a dolgozóiknak, a beszállítói díjak és az energiaárak emelkedése mellett pedig most az áfaemelés is sújtja az intézményeket. Ez a kiadásnövekedés pedig nem jelenik meg a finanszírozásban. Annak okát, hogy miért növekedett meg ilyen jelentősen márciusban és áprilisban a kórházak teljesítménye, még nem volt idő kielemezni. A számokra azonban a kórházszövetség szerint sincs megfelelő magyarázat. Az eseteket ki kell vizsgálni, a nem valós teljesítmények lejelentését pedig szankcionálni kell. Azonban nem szabad általánosítani, és azt sugallni a társadalom felé, hogy valamennyi kórház manipulál, hogy többletbevételhez jusson. Annak lehetőségét azonban, hogy egyes kórházak így tettek, nem lehet kizárni - jegyezte meg az elnök. A kórházszövetség már korábban felajánlotta az OEP-nek, hogy szakmai segítséget nyújt az ellenőrzések során. Az erről folyó szerdai egyeztetésen pedig felvetette, hogy ha a vizsgált ellátás több tételből áll, és azoknak csak egy része bizonyul indokolatlannak, csak a hibás részre eső forintértéket tartsák vissza, a jogosan elvégzett beavatkozást fizessék ki. Ezzel kapcsolatban azonban a pénztár technikai nehézségre hivatkozik, mondván: nagyon nehéz elkülöníteni a beavatkozás tételeit, és több százezer esetről is szó lehet, amit tételesen meg kellene vizsgálni, így pedig hosszú ideig nem jutnának a pénzükhöz a szolgáltatók. A kórházszövetség bízik abban, hogy azoknál az eseteknél, ahol nem merül fel kétség az indokoltságot illetően, a pénzt már a következő havi finanszírozással megkaphatja az intézmény. Ahol azonban egyértelműen indokolatlan volt az ellátás, jogos, hogy a szolgáltatót nem illeti meg a finanszírozás.

Az ellenőrzések előtt "alkudozott" az OEP

Évek óta nincs tartalék a rendszerben, ezért komoly likviditási gondokat jelent a budapesti Szent Imre Kórháznak a visszatartás. Mivel a kórház kiadásainak 80 százalékát adó tételek csak hosszú távon változtathatók meg (így például a bérek, a mosás, élelmezés, műszerbérlet költségei), nincs mozgástér a bevételkiesés miatti azonnali intézkedésekre - mondta a Napinak Karátsonyi Annamária, a kórház gazdasági igazgatója. Az ellenőrzést jogosnak, a visszatartást azonban igazságtalannak tartja az intézmény, mert ezzel azt feltételezi az OEP, hogy minden szolgáltató csalt. 2009 első félévében a kórház egyébként változatlan betegforgalom mellett 108 százalékon teljesített, és ennyit is jelentett le az OEP-nek. 2008 első félévében ugyancsak 8 százalékkal teljesített többet, amit akkor nem fizetett ki a pénztár (még érvényben volt a volumenkorlát - a szerk.). Az ellenőrzések megkezdése előtt - tudtuk meg az igazgatótól - az OEP ajánlatot tett a kórházaknak: amennyiben előre kijavítják az ellenőrzéssel fenyegetett tételeket, nem tart vissza pénzt és nem is vizsgálódik az intézményeknél. A kórházak nagy része élt a lehetőséggel, mivel a pénzvisszatartás nem csak a hibásnak gondolt beavatkozások díjára érvényes. A teljesítménynövekedésben egyébként az is szerepet játszhatott, hogy a tvk miatt eddig elhanyagolt adminisztráció most felerősödött, eddig ugyanis nem volt értelme lejelenteni az adott évre meghatározott betegszám feletti eseteket, míg most minden ellátást jelenteni kell - véli az igazgató. Karátsonyi a romló adatokkal kapcsolatban elmondta: a lakosság egészségi állapota egyre romlik, mivel a népesség egyre öregebb, szociálisan elhanyagolt, ápolásában ellátatlan, és sok a krónikus beteg. Ugyanakkor a kórház úgy tartja, az egészségpolitika túlfogyasztásra ösztönöz a "minden ingyen jár" kommunikációval, amit erősít, hogy rendszeresen napvilágot látnak a kórházak büntetéseiről szóló híradások, amit a finanszírozásból nem fizethető szolgáltatásokért (így például a választott orvosnál történő szülés) kér. A nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház szerint a visszatartások semmilyen összefüggésben nincsenek az esetleges túlteljesítés mértékével, az ellátás indokoltságával, minőségével, a lakosság egészségi állapotával vagy a területi ellátási kötelezettséggel. Az ellenőrzések célja az, hogy minél kevesebb teljesítményt ismerjen el az OEP, amivel látszólag magasabb értéken lehet tartani a teljesítmény forintdíját, továbbá, hogy a csökkenő bevételek következtében kialakult ellátási zavarok miatt a felelősséget egyedül a szolgáltatókra hárítsák. A járóbeteg-ellátásban a kórház teljesítménynövekedése nem 2009. áprilisban indult el, az a 2008-as vizitdíj-megszüntetés óta folyamatosan növekszik - mondta Molnár Andrea, a kórház finanszírozási és kontrollingosztályának vezetője. Ez a kórház esetében hónapok óta, minimális szezonális ingadozással, de beállt a tvk szintjére. Ennek ellenére az áprilisi teljesítményünkből mintegy 40 millió pontot (a finanszírozás ezen a téren most pontonként mintegy 1,3 forint) tartott vissza a finanszírozó - jegyezte meg. Áprilisban 260 ellátási egységgel (hbcs-pont) csökkent a kórház fekvőbeteg-teljesítménye. Ennek oka Molnár szerint, hogy a teljesítmények egy részét a járóbeteg-ellátásba irányították át (az egészségpolitika tanácsára), és erre a hónapra esett a húsvét, amikor a kórház betegforgalma minden évben csökken. Ugyanebben a hónapban a fekvőbeteg-ellátásban további 190 hbcs-pontot teljesített ugyan a kórház, de az OEP visszatartotta, és nem fizette ki - ennek jogszerűségét vitatja az intézmény. A kórház bevétele a lebegő díjas finanszírozás és a visszatartott teljesítmények miatt 10 százalékkal, azaz 137 millió forinttal csökkent. A Szent János Kórház pr- és marketingcsoportja még nem tud arról, miként alakult az áprilisi teljesítmények utáni finanszírozás. Itt arról tájékoztatták lapunkat, hogy az intézmény 2009. áprilisban több beteget látott el, mint egy évvel korábban, de ez állításuk szerint egyedi jelenség volt, májusban az előző év azonos időszakához mérten csökkent a betegforgalom.

Felkészültek az új érmére az automaták

Heteken belül minden ital- és áruautomata elfogadja az új, 200 forintos érmét, mert az üzemeltetők szembesülnek veszteségeikkel, melyeket az elmaradt vásárlások okoznak - mondta a Napinak Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) elnöke. Hozzátette: az üzemeltetők fokozatosan állítják át a gépeket, ez kinek-kinek a belátására és kereskedelmi érzékére van bízva. A MIÁSZ már tavaly decemberben megkapta a 200 forintos mintaérméket a jegybanktól, amelyeket kiosztott a tagjai között, hogy azok már a bevezetés előtt beprogramozhassák az új érmét gépeikbe. Kis nehézséget okoz azonban, hogy a mintaként kapott vadonatúj érmék nem ugyanúgy viselkednek az automatában, mint a használtak. A gépek ugyanis nemcsak súly és méret alapján osztályozzák a bedobott pénzt, hanem fémösszetétel és mágnesesség szerint is. Márpedig a 200 forintos - annak következtében, hogy két eltérő fémből áll - más-más mágneses hatást mutat amikor új, illetve akkor, ha már szennyeződés került rá. Ezért azoknak, akik előre dolgoztak, még finomítaniuk kell a beállításokon - tudtuk meg. Az országban lévő mintegy 30-35 ezer "vending" automata (ital- és áruautomata) átállítása körülbelül negyedmilliárd forintba kerül az iparágnak. Szintén több tíz milliós költség a forgalomból kivont papír kétszázasok kitiltása a papírpénzt is elfogadó automatákból. "Mindezt néhány évvel az euró bevezetését megelőzően kell kifizetnünk, amikor is majd az egész beruházást dobhatjuk a kukába és kezdhetjük elölről az egészet. Mivel az elmúlt években már sokadik alkalommal változott meg valamely pénzérme vagy bankjegy (így például fémszál került az 1000 forintos bankjegybe, kivonták az egy- és kétforintos pénzérméket), az átállítási költségekkel sem először kell megbirkóznunk" - jegyezte meg az elnök. Információink szerint a budapesti parkolási cégek is átállították jegykiadó automatáikat az új érmék fogadására. A Fővárosi Közterületi Parkolási Társulásnál (FKPT) zavartalanul megtörtént az átállás - mondta Tóth József igazgató. Az V. kerületi üzemeltető az MNB-től még az év elején átvett mintaveretek felhasználásával valamennyi jegykiadó automatáját a bevételt számláló érmeszámláló-zsákoló berendezésekkel együtt átállította június 15-éig. Egy automata átállítása hozzávetőleg 9000 forintba került, ami a cég 285 gépére számolva több mint 2,5 millió forint kiadást jelentett. A BKV Zrt. jegyárusító automatái közül is valamennyi elfogadja már az új érmét, az átalakítási munkálatok közel 800 ezer forintot tettek ki - tájékoztatott a közlekedési társaság.