Molnár Annamária

Egymillió alatt kevés a diploma

A felsőoktatási intézmények szinte mindegyike indít az államilag finanszírozott mellett költségtérítéses képzéseket is, amelyek egy féléves díja többségében 100-210 ezer forint között mozog a 2009/2010-es tanév őszi szemeszterében.

Egymillió alatt kevés a diploma

A felsőoktatási intézmények szinte mindegyike indít az államilag finanszírozott mellett költségtérítéses képzéseket is, amelyek egy féléves díja többségében 100-210 ezer forint között mozog a 2009/2010-es tanév őszi szemeszterében. Ha összehasonlítjuk az országban található (állami, magán, egyházi vagy alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézményeket, kiderül: az egyházi fenntartású iskolák féléves díja szinte mindig drágább az átlagnál. A díjak nagyságát tekintve nincsen érdemi különbség az állami és a magán vagy alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények között, de az egyértelműen látszik, hogy a főváros drágább a vidéki városoknál. A legdrágább szak továbbra is a Semmelweis Egyetem tíz féléves fogorvosképzése, ahol egy félév díja több mint 1,35 millió forint, így a diploma megszerzése mintegy 13,5 millió forintba kerül. Aki Szegeden, Debrecenben vagy Pécsett szerezné meg fogorvosi diplomáját, közel hárommillió forintot spórolhat. A költségtérítéses díjakat alapvetően az iskolák határozzák meg, a képzéssel kapcsolatos ráfordításaik figyelembevételével. A felsőoktatási törvény mindössze egy megkötést szab: az összeg nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy hallgatóra jutó hányadának fele; azoknál a diákoknál azonban, akik a felsőoktatásban 16 félévnél többet kezdtek meg, nincs ilyen kedvezmény, a száz százalékot kell fizetniük minimumként is. Az adott tanévre meghirdetett költségtérítéses díjakat később csak inflációarányosan lehet emelni - mondták az oktatási tárcánál. Az előző tanévhez képest a Semmelweis Egyetemen nem változtak az alapképzés díjai az egyes karokon. Az általános orvosok képzése az egyik legdrágább (975 ezer forint félévente) költségtérítéses szakok közé tartozik, akárcsak a gyógyszerészek képzése (730 ezer forint egy félévre). Az ELTE bölcsészettudományi karán - országos szinten nézve - kedvező díjjal (120 ezer forint félévente) tanulhatnak a hallgatók, míg a természettudományi kar (210 ezer forint egy félévre) már drágának számít más egyetemek kínálatával összehasonlítva. Az alapítványi fenntartású Általános Vállalkozási Főiskolán (ÁVF) az államilag nem támogatott hallgatók esetében az egyes szakok féléves képzési díja 150-200 ezer forint között alakul. A szakok többsége hat féléves képzést kínál, így a diploma megszerzése esetükben legalább 900 ezer forintba kerül. Ennél azonban kevesebbért is elvégezhető az iskola, a jogszabály ugyanis minden évben lehetőséget ad rá, hogy a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók 15 százaléka (az ÁVF esetében ez legutóbb 34 főt jelentett) a következő tanévben "átvegye" a legrosszabbul teljesítő állami támogatásban részesülő 15 százalék helyét - hívta fel a figyelmet Antal János főigazgató. Az évente befizetett költségtérítés után legfeljebb 60 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe. A díjak alakulásával kapcsolatban elmondta: egy évfolyam általában azonos költségtérítés mellett viszi végig tanulmányait, drágulásra csak a következő induló évfolyam esetében kell számítani. Ha erre sor kerül, akkor az emelés oka az inflációnövekedés, a szolgáltatásbővítés és az adott intézmény fejlesztései lehetnek.

Intelligens képelemzés védheti meg a bankfiókot a rablástól

Ha bankbiztonságról beszélünk, mindenkinek az erőszakos támadások jutnak az eszébe. A bankrablások száma idén megduplázódott 2008 első félévéhez képest, a Bankszövetség pedig hosszas egyeztetésbe kezdett a rendőrséggel a biztonság javítása érdekében. Vannak gyakrabban "látogatott" bankfiókok, és olyanok is, ahol még sosem volt ilyen támadás. A bankbiztonsági szakértők szerint ez összefüggésben van a pénzintézet biztonsági felszereltségével és a bevett eljárási renddel, de az is számít, mekkora a fiókhálózat - minél nagyobb, annál nagyobb a támadás valószínűsége is. A komplex bankbiztonság négy területét tekintve a hazai pénzintézetek között nincsen jelentős különbség: ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, az informatikai rendszerek ugyanazoknak a fenyegetettségeknek vannak kitéve és ugyanazokat a nemzetközi szabványokat alkalmazzák - mondta Jakab Péter, az MKB Bank Zrt. bankbiztonsági vezetője, a Magyar Bankszövetség bankbiztonsági bizottságának elnöke. A legtöbb bank alkalmazza a legfontosabb biztonsági megoldásokat, de a hogyan kérdésében már különbségek vannak, például a biztonsági őrök elhelyezésében és a fegyverviselés szabályozásában. Abban, hogy fiókjainkat még nem érte támadás, nagy szerepe lehet, hogy a biztonsági őrök úgy helyezkednek el, hogy ők mindent látnak, de ők nem láthatóak - véli Jakab Péter. Időnként azért látható, hogy van fegyveres őr a fiókban. Akadnak olyan bankok is, ahol őr természetesen van - 20 millió forint napi készpénzforgalom felett kötelező is alkalmazni -, fegyvere azonban nincs, éppen azért, hogy ne lehessen elvenni tőle és felhasználni a támadásban. A Budapesti Műszaki Egyetem és a Montana Zrt. jelenleg elbírálás alatt lévő pályázata keretében kifejlesztendő hőtérképes személyazonosítási, illetve egy intelligens képelemző-riasztó rendszer alkalmazhatóságát tesztelheti hamarosan az MKB. Sikeres pályázat esetén legkorábban 2010 végén két fiókban, ha pedig beválnak, később a többiben is alkalmazhatják. Előbbi azon alapulna, hogy egy speciális - az emberi test érhálózatához köthető hőtérképet készítő - kamera a bank első felkeresésekor készített videofelvétele segítségével azonosítaná a látogatókat, anélkül, hogy bármilyen iratot elkérnének. Ez különösen jól jön a pénzváltási csalók, az ügyfeleket támadó szándékkal követők vagy a bankrablást előkészítő személyek kiszűrésénél. Az adatvédelmi aggályokat azonban még tisztázni kellene - például, hogy szükséges-e biometrikus azonosítás a bankfiókok látogatásához, ki és mennyi ideig tárolhatja az egyedi azonosításra alkalmas hőtérképeket -, mivel a rendszer úgy működne, hogy az elsőként készült térképet vetné össze a későbbi, vagy másik fiókbeli látogatáskor készülővel. Jelenleg a fiókokban készített videofelvételeket hatvan napig tárolhatják a bankok. A kutatók dolgoznak egy olyan intelligens képelemzésre épülő riasztó rendszer kialakításán is, amely automatikusan képes lenne felismerni a banki ügyféltérben a gyanúra okot adó bármilyen deviáns cselekményt és figyelmeztetni a biztonsági őröket. Gyanús lehet, ha valaki bejön a fiókba és úgy megy ki, hogy nem intézett semmit, állatot hoz be, együtt jön be egy társaság és az ügyféltérben szétválnak, valaki benn hagy egy tárgyat, takarja az arcát, túl gyorsan mozog, szokatlan testhelyzetben van.

A működőképesség határán a tb-finanszírozás

A bevételkiesés pótlásának egyik eszköze lehet, ha az állam megnöveli az inaktívak után teljesített befizetéseket - véli a szaktárca volt szakállamtitkára.

Egészségügyi prevenció a szájflóra helyreállításával

A HIPB Magyarország Kft. hamarosan olyan új termékkel jelenik meg a piacon, amely óriási lépést jelenthet a szájhigiéniával kapcsolatba hozható betegségek, köztük a koraszülés megelőzésében - mondta a Napinak Környey Balázs ügyvezető.

Az innováció húzza a navigációs piacot is

A jövőben a navigáció önmagában már nem lesz olyan érték, mint amilyen az elmúlt három évben volt - állítja Szilágyi Zoltán, a Nav N Go termékmarketing-igazgatója. A szoftverfejlesztés terén világhírű cég ezért egyre inkább a mobiltechnológiai alkalmazások felé fordul.

A működőképesség határán a tb-finanszírozás

Ha a kormány tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy nem tervez további forráskivonást a társadalombiztosítási alapokból, akkor az év végén a központi költségvetésből kell majd pótolnia a hiányt - mondta lapunknak Baraczka Mariann, a HealthCapital vezérigazgatója. Az egészségügyi tárca volt szakállamtitkára szerint a jelenlegi tb-finanszírozási struktúra elérte a működőképessége határát, a rendszer megváltoztatása nélkül pedig az államnak kell viselnie a bevételek elmaradásának következményét. Mint ahogyan a júliusi államháztartási jelentésből kiderült, év végére a kormány a társadalombiztosítási alapok 157,1 milliárd forintos hiányával számol, míg a harmadik negyedév végén még ennél jóval magasabb, 206,1 milliárd forintos deficitet vár. Július végén 133,8 milliárd forint volt a tb-alapok hiánya. A Pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy az utolsó három hónapban közel 50 milliárd forinttal csökkenti a deficitet, ami a szakemberek szerint - részben a tb-kasszát érintő szigorításoknak, részben a 13. havi nyugdíj kifizetése elmaradásának köszönhetően - a tervezettől elmaradó járulékbevételek dacára is teljesíthetőnek tűnik. Igaz, azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan miként és miből rendeződik majd a tb-kassza helyzete (Napi, 2009. augusztus 18.). Baraczka szerint a járulékcsökkentés miatti bevételkiesés pótlásának egyik eszköze lehet az is, hogy az állam megnöveli az inaktívak után teljesített befizetéseket. A gyógyító-megelőző ágazat már nem viselne el további megszorításokat, racionalizálni azonban lehetne - véli a vezérigazgató. Ez jelentheti a finanszírozási technika változtatását vagy a járulékfizetők körének kiterjesztését. A teljesítményvolumen-korlát részleges eltörlése és a finanszírozás idei átalakítása azonban már rövid távon korrekciót igényel, mert látható, hogy a jelenlegi szabályok az ellátás csúcsán lévő intézményeket sújtják a leginkább - állítja a szakember.

Tízmilliárdok az orvosoknak adott borítékokban

A páciensek több mint hetvenmilliárd forintot költöttek tavaly hálapénzre. Ez azt jelenti, hogy saját zsebből bő fél százalékkal toldották meg az egészségbiztosítási ellátásokra fordított összeget.

Hihetetlen mennyiségű hálapénzt fizettünk

Tavaly, 2008-ban összesen 73,4 milliárd forint összegben adtak hálapénzt az egészségügyi ellátásban - mondta Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár igazgatója a hálapénz-kutatásuk eredményeit ismertetve.