Céges vélemények
Másfélszer több ügyvéd lehet pár éven belül
A szorosan vett jogászszakmának hosszú távon nincs szüksége annyi végzett hallgatóra, amennyien az egyetemek jogi karain évről évre végeznek – mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke. Magyarországon elterjedt az a felfogás, hogy a jogi egyetemet végzetteknek mindenféleképpen jogásszá kell válniuk, a szakmán belül kell elhelyezkedniük. Évente több ezer jogász végez – számukra ma már a bíróság, az ügyészség és a közjegyzőség szinte szóba se jöhet mint leendő munkahely, ezekben a hivatalokban a gyakornoki állások (bírósági és ügyészségi fogalmazó, közjegyző gyakornok) ugyanis hosszú évekre előre be vannak töltve. Marad tehát a közigazgatás és az ügyvédi pálya a szorosan vett jogászszakmán belül, ahol ma még el lehet helyezkedni. A közigazgatáson belül azonban feltehetőleg olyan átszervezések várhatók a jövőben, amelyek nem éppen a munkaerő-bővítést támogatják. Az ügyvédi pálya az egyetlen, ahol nem írnak elő kvótát arra vonatkozóan, hogy hányan tevékenykedhetnek e területen, így a jelenleg tízezer tagot számláló MÜK a következő időszakban ötezer szakvizsgázó ügyvéddel bővülhet. Völgyesi Levente, az ELTE jogi kar felvételi irodájának vezetője szerint az állami szféra kifejezetten örülhet a kialakult versenyhelyzetnek, hiszen így tényleg a legképzettebb, legalkalmasabb végzett joghallgatókat foglalkoztathatják.
Francia tőke a Bábolnai Szélerőmű Park Kft.-ben
A napokban adja ki a MEH a tervezett szélerőműprojektek végrehajtásához szükséges engedélyeket. A Pannon Szélerőmű Kft. ezt követően kezdhet hozzá a Bábolnai Szélerőmű Park létesítéséhez, amelyhez francia társat sikerült találni.
Megújul a Kermi
A TÜV SÜD Kermi Kft. hosszú távú célja, hogy európai megfelelőségvizsgáló központtá váljon – mondta tegnap Péterfi János, a vállalat ügyvezető igazgatója. Ennek érdekében a cég alkalmazottait a TÜV SÜD Product Service vizsgáló rendszerébe integrálja, laboratóriumi központot épít ki Magyarországon a közeljövőben, meglévő berendezéseit pedig modernizálja. (A TÜV SÜD Kermi az állami Kereskedelmi és Minőségi Ellenőrző Intézetből, a későbbi Kermi Kft.-ből alakult, amelyet tavaly decemberben vett meg a német TÜV SÜD AG szolgáltató konszern leányvállalata.) Megvásárlása beleillik a TÜV SÜD-csoport nemzetközivé válási stratégiájába, Közép-Kelet-Európában Csehország után ugyanis Magyarország a második legnagyobb piac. A tervek szerint a Kermi a dolgozók létszámának emelése mellett a tavaly egymillióról 2,5 millió euróra növelné forgalmát a cég – vázolta a TÜV SÜD elvárásait a Kermi felé Hermann Buitkamp, a cégvezetés tagja. Laborfejlesztésre – két évre elosztva – félmillió eurót költenek majd.
A TÜV SÜD adatai
(2005., millió euró) Nettó árbevétel 1034,4 Összteljesítmény 1036,5 Adózás előtti eredmény 110,4 Árbevétel arányos adózás előtti eredmény (%) 10,5 Alkalmazottak száma (fő) 10565 Beruházások 57,3 Cash flow 115,0 Forrás: TÜV SÜD
A kormánytól függést is elfogadja az EU
A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége a legmagasabb szintű ügyészi szerv, amelynek élén a legfőbb ügyész áll. Az ügyészség az igazságszolgáltatás része, azonban önálló alkotmányos tényező – mondta ki az Alkotmánybíróság egy 2004-es határozatában. Magyarországon – eltérően az Európai Unió (EU) egyes tagállamaitól – a legfőbb ügyész interpellálható, politikai felelősséggel azonban nem tartozik sem a kormánynak, sem az Országgyűlésnek – mondta Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. Az unió tagországaiban a magyartól eltérő rendszerek is megtalálhatók: a kormány alá rendelt; a kormányzattól független, de a parlamentnek felelős; illetve a kormány alá rendelt, azonban nem interpellálható legfőbb ügyészi szervezet. (A magyar szabályozás eredeti szándéka is a kormány alá rendelt ügyészség létrehozása volt.) Az EU a kormányzatnak felelős és az attól független legfőbb ügyészi rendszert egyaránt elfogadja. A legfőbb ügyész az ügyészi szervezet irányítása mellett számos egyéb jogkörrel rendelkezik. Így jogszabály kibocsátását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti és tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülésein. Büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörébe vonhatja a bűncselekmény nyomozását, a büntetőügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében (kizárólag a vádlott javára) jogorvoslatot nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz, indítványozza a mentelmi jog felfüggesztését. Az ügyészségi fejezet költségvetését és a végrehajtására vonatkozó javaslatot ugyancsak a legfőbb ügyész állítja össze. Az idei költségvetési előirányzat 28,9 milliárd forintot juttat az ügyészi szervezetnek, míg tavaly ennél 2,3 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatott.
A cégek is profitálnak a régiós tudásközpontokból
Bár a fejlesztések hátterében többnyire nem egy kész, piacra vihető termék áll, így nagyobb a kockázat, mégis egyre több felsőoktatási intézmény és társaság társul tudásközpont létrehozására.
Késik a kamarai garancia a szakfordítóknál
Mégsem tárgyalta az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a hiteles szakfordítói és hatósági tolmácskamaráról szóló törvényjavaslatot. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által készített törvénytervezetet a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalta, azonban további egyeztetéseket javasolt az érintett minisztériumoknak, így az IM-nek és a belügyi tárcának – tudtuk meg Vajdovits Évától, az igazságügyi tárca főosztályvezetőjétől. Emiatt a tervezet már nem kerül a kormány elé a jelenlegi ciklusban. A javaslat szakmai előkészítése akkor folytatódhat, ha a következő kormány is felvállalja a tervezetet. E tevékenységek jelenleg rendeleti szinten szabályozottak. A Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE) részt vett az új törvénytervezet szakmai vitájában, amelyben sikerült elérni, hogy az új szabályozás tervezete tartalmazza az MFTE e tárgyban két legfontosabb, régi törekvését: a hiteles fordítás és hatósági tolmácsolás személyes jogosultsághoz kötését, és azt, hogy az erre jogosultak szakmai kamarába tömörüljenek – mondta lapunknak Schaffler György, a szervezet elnöke. Számukra a törvénytervezet a tagságot kötelezővé teszi. A többi okleveles szakfordító és tolmács számára, akik hiteles fordítás, illetve hatósági tolmácsolás végzésére nem jogosultak, a tagság nem kötelező, de lehetséges volna. A tervezet a hiteles fordításra és a hatósági tolmácsolásra hatósági tarifát irányoz elő, de annak kidolgozása még további egyeztetések tárgya.
Az esztétikai beavatkozás megadhatja az embereknek azt, amit a természettől nem kaptak meg
Az emberekben mindig is megvolt az esztétikai beavatkozások iránti igény, az idők kezdete óta törekedtek arra, hogy szebbek legyenek, sokáig megőrizzék a fiatalságukat vagy éppen elrejtsék testi hibáikat, hiányosságaikat. Régebben a nők fűző segítségével oldották meg alakproblémáikat, ma plasztikai sebészhez fordulnak. A modern technika és az orvostudomány vívmányainak köszönhetően már teljesülhet az a vágyunk – ha nem vagyunk elégedettek azzal, amit a természet adott –, hogy szebbek legyünk, ezáltal pedig magabiztosabbak és boldogabbak – mondta dr. Sas György általános és plasztikai sebész szakorvos, a Dr. Sas Clinic igazgatója. A több mint tíz éve működő magánklinika sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a gyönyörűen berendezett váróteremben található vendégkönyv számtalan hálás bejegyzése, a kezelt páciensek véleménye az elért eredményről és a gyógyulásukat segítő odafigyelésről, gondoskodásról. A magánklinika rekonstrukciós és esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozásokat egyaránt végez, ez utóbbiból többet. Az esztétikai műtéti beavatkozások teljes palettájával foglalkoznak: ambuláns arcfelvarrással, arcfiatalítással, alakformálással, has- és mellplasztikával. A leggyakoribb az arc-, orr-, szemhéj-, állplasztika és a mellműtét (felvarrás, nagyobbítás). Bár az esztétikai beavatkozások terén mindig is a nők túlnyomóan nagyobb aránya volt a jellemző, ma már a férfiaké is eléri a 15-25 százalékot (Amerikában ez 30-40 százalék). Ennek az az oka, hogy nemcsak a nők igényesek, hanem a férfiak is, és ez így van rendjén – véli Sas György. Mivel az emberek genetikailag eltérőek, fontos tudni, hogy a gyógyulási képesség nem egyforma, a plasztikai sebésznek mindig a „hozott anyagból” kell dolgoznia. Ezért nemet kell mondani annak a páciensnek, aki egy képeslappal a hóna alatt sétál be a klinikára, mondván, abban van egy fotó, és ő úgy szeretne kinézni. „Ha nem várunk eredményt a beavatkozástól, nem szabad lépni. A lényeg, hogy valami kis eredmény mindig legyen, a beteg pedig érezze, hogy a legjobbat szeretnénk neki adni” – hangsúlyozta a plasztikai sebész szakorvos.
Kollégiummá alakítanák a pécsi toronyházat
A Pécsi Tudományegyetem hamarosan megjelenteti közbeszerzési pályázatát, amelyen befektetők jelentkezését várja a város több mint nyolcvanméteres toronyháza kollégiummá történő átépítésére és 20 éves üzemeltetésére. Az épület most a Porr Hungáriáé.
