Kolozsi Pál

Tulajdonosváltás előtt a Hungexpo?

Feltehetően tulajdonosváltás előtt áll a Hungexpo Reklám Rt., miután a hírek szerint a közvetett tulajdonos svájci cég tervei nem váltak valóra, így kiszállna a társaságból - értesült a Népszabadság.

Profitkivét miatt csökkent a Nikkei

A technológiai papírokba fektetők nyereségrealizálásai miatt csökkenéssel zárt a tokiói Nikkei, a bankszektor részvényei azonban jó napot zártak.

Az EU-n múlik a növekedés gyorsulása

A piaci elemzők szerint a 2002-es év 3,3 százalékos GDP-bővülést hozott, az idei kilátások pedig a nyugat-európai konjunktúrán múlnak.

Emelkedett az ipari árindex

Januárban véget ért az ipari termelői árak négy hónapja tartó mérséklődése, az árszint havi összehasonlításban 1,1 százalékkal nőtt - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva az árak gyakorlatilag stagnáltak. A belföldi értékesítések árindexe 1,3 százalékos, a forintban mért exporté pedig 0,9 százalékos emelkedést mutat 2002 decemberéhez képest. A kiviteli árak legutóbb júliusban emelkedtek hó/hó alapon, egy évvel korábban pedig 0,8 százalékos volt a csökkenés. A belföldi értékesítések januári áralakulását a szokásostól eltérően elsősorban nem a hatósági áras termékkör árváltozásai, hanem a termelők oldaláról kiinduló áremelések határozták meg. A forintban mért exportértékesítési árak havi növekedése a feldolgozóipari ágazatokban 0,1-9,6 százalék között volt, utóbbi a kőolaj-feldolgozás termékeinek áralakulását tükrözi. Az ipari exportot meghatározó gépipari ágazatokban 0,3 százalék, az élelmiszer-ipari termékek esetében pedig 2,3 százalékkal emelkedő árakat regisztrált a KSH.

Az EU-n múlik a növekedés

A piaci elemzők szerint a 2002-es év 3,3 százalékos GDP-bővülést hozott, az idei eredmények pedig a nyugat-európai konjunktúrán múlnak.

Az euró bevezetése 2008-ra tolódhat

A jelenlegi inflációs szint, illetve a 2002-es költségvetési deficit miatt Magyarországon a jegybank által korábban javasolt 2007 helyett várhatóan csak 2008-ban válthatja fel a forintot az euró - jelentette ki pénteken egy szakmai konferencián Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az államháztartás hiánya 2002-ben több mint 1600 milliárd forintot tett ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százalékának felelt meg. Az infláció tavaly decemberben 4,8 százalékos volt, az MNB szakértői szerint - a monetáris kondíciók változatlansága esetén - 2003 végén 5,2 százalékos pénzromlás várható, 2004 decembere pedig 4,0 százalékos árindexet hozhat. Az euró bevezetéséhez az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alá, az inflációt pedig 2-3 százalékos szintre kell mérsékelni. A forintsáv ellen másfél hónapja indított spekulációs támadás után több szakértő is a minél gyorsabb monetáris váltás mellett érvelt. A magyarázatok szerint az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás azon túl, hogy számos közvetlen haszonnal jár, az önálló monetáris politika feladásával jelentős veszélyforrástól is megszabadítja a gazdaságot (NAPI Gazdaság, 2003. február 26., 3. oldal). A csatlakozó országoknak már ez EU-belépés után, azaz jövő májusban dönteniük kell arról, milyen ütemezéssel veszik át az EU árfolyamrendszerét, az ERM II.-t. Az Európai Központi Bank (ECB) és a helyi hatóságok közösen határozzák meg a belépési árfolyamszintet.

Sokasodnak az érvek a magyar euró mellett

Az árfolyamsáv ellen január közepén indított spekulációs támadás egyértelműen rámutatott: a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy minél hamarabb az euró váltsa fel a forintot – vélekedtek egybehangzóan a Magyar Közgazdasági Társaság és az International Center for Economic Growth (ICEG) európai központja által szervezett konferencia felszólalói.

Sokasodnak az érvek a magyar euró mellett

Az árfolyamsáv ellen január közepén indított spekulációs támadás egyértelműen rámutatott: a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy minél hamarabb az euró váltsa fel a forintot - vélekedtek egybehangzóan a Magyar Közgazdasági Társaság és az International Center for Economic Growth (ICEG) európai központja által szervezett konferencia felszólalói. A szakértők szerint az önálló valuta és monetáris politika fenntartása sok veszély forrása, ám tartós haszonnal nem kecsegtet. Emiatt Magyarországnak arra kell törekednie, hogy az eredeti terveknek megfelelően - azaz 2007-ben - a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) tagjává váljon. A jegybank már több tanulmányt publikált, amelyek a hatásvizsgálatok alapján az euró gyors bevezetését javasolják. Az EMU-tagsággal kapcsolatos döntés azonban a kormány hatáskörébe tartozik, és a pénzügyi tárca még nem közölte a végleges céldátumot. Amennyiben Magyarország 2004 májusában az Európai Unió (EU) tagjává válik, úgy 2007-ben elvileg felválthatja a forintot a közös európai pénz, de ehhez teljesíteni kell a konvergencia-kritériumokat. László Csaba pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy legkésőbb 2009-ben sor kerül az EMU-csatlakozásra. Oblath Gábor, a Kopint-Datorg kutatója - aki a közelmúltban mondott le monetáris tanácsi tagságáról - úgy véli, hogy a jegybank által követett árfolyamalapú monetáris politika nem optimális, miután nem szektorsemleges. Az árfolyam felértékelődésére építő dezinflációs politika a külkereskedelemben részt vevő cégek rovására és a szolgáltatási szektor javára rendezi át a jövedelmeket - fejtette ki Oblath. A jegybank döntéshozatalában korábban aktív szerepet vállaló szakértő szerint a jelenleg követett monetáris politikát egy középtávú társadalmi-gazdasági megállapodásnak kellene felváltania, amely kommunikációs eszközként minimalizálná a dezinfláció költségeit. Ebben az esetben az infláció csökkentése monetáris szigor nélkül is megvalósítható - tette hozzá Oblath. Nem így látja Riecke Werner, az MNB alelnöke, aki védelmébe vette a jelenlegi jegybanki politikát. A monetáris tanácsban is helyet foglaló jegybankár szerint folytatni kell az árfolyamalapú dezinflációs stratégiát, mert annak feladása a társadalmi konszenzus kialakulását is alááshatja.

Véget ér a kötélhúzás?

Az utóbbi napokban mind a kormányfő, mind a jegybank elnöke a gazdaságpolitika összehangolásának fontosságáról beszélt. A tavalyi év tükrében ez egyáltalán nem meglepő, a fiskális, a jövedelmi és a monetáris politika ugyanis 2002-ben nem alkotott optimális elegyet.