Kolozsi Pál

Tovább esett az Ifo-index

Márciusban az előző havi 88,9 pontról 88,1 pontra esett az Ifo intézet által készített nyugat-német üzleti bizalmi index - közölte a Bloomberg. Elemzők azzal számoltak, hogy az index változatlan szinten marad.

Saját CNN-re vágyik Párizs

Francia nyelvű nemzetközi hírtévé-hálózat felállítását tervezi a francia kormány. A közpénzekből finanszírozott, francia CNN-ként emlegetett csatorna a tervek szerint jövőre indul - közölte az euro.hu.

Kitiltották az Al-Dzsazírát a New York-i tőzsdéről

Helyhiányra hivatkozva kitiltotta a kereskedési parkettről a katari székhelyű Al-Dzsazíra televíziót a New York-i tőzsde - közölte a CNN.

További leépítések a British Airwaysnél

További négy százalékkal csökkenti kapacitásait az iraki háború negatív keresleti hatásai miatt Európa legnagyobb légitársasága, a British Airways (BA) - közölte a Bloomberg.

Kampány alatt fiskális szigor?

Minden egyéb vélekedéssel ellentétben a kormány nem akar előrehozott választásokat – mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) tegnap tartott küldöttgyűlésén. A 2004-es előrehozott választások lehetőségéről több hónapja tart a vita, hosszú szünet után hétfőn Németh Zsolt, a Fidesz politikusa nyilatkozott úgy, hogy információi szerint a Magyar Szocialista Párt (MSZP) már jövőre választásokat kíván tartani. A NAPI Gazdaság által megkérdezett politológusok szerint az előrehozott választásokról csak 2004 tavaszán hoznak döntést a politikusok, feltehetően az akkori népszerűségi adatok alapján. Makrogazdasági szempontból a parlamenti választások időpontjának a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás időzítése miatt lehet jelentősége. A jelenlegi állapot szerint 2006-ban tartják a parlamenti választásokat, azaz az eddigi tapasztalatokból kiindulva a 2005-ös esztendő feltehetően a kampány és a költségvetési költekezés jegyében telik. Márpedig ez lehetetlenné tenné az euró 2007-es bevezetését, miután a maastrichti kritériumok egy részét – többek között a legfeljebb a GDP 3 százalékát kitevő államháztartási hiányt lehetővé tevő feltételt – 2005-ben kell teljesíteni. Gallai Sándor, a Budapest Economics politikai elemzője szerint amennyiben nem hozzák előbbre a választásokat, úgy nagy az esélye annak, hogy kitolódik az eurócsatlakozás, de az is szinte bizonyos, hogy az euró minél hamarabbi bevezetése érdekében nem írják felül a választási naptárat. A kritériumok közül a legnagyobb problémát nem az infláció, hanem az államháztartási hiány leszorítása jelenti Magyarország számára, így ebből a szempontból nem szerencsés, hogy 2006-ban lesznek a választások – mondta Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. A szakértő szerint mindemellett az sem segítene sokat, ha 2004-ben lennének a választások, miután ebben az esetben feltehetően az idei büdzsé szállna el, márpedig a deficit csökkentése nem megy egyik évről a másikra, annak egy folyamatot kell képeznie. Vojnits Tamás, az OTP Bank közgazdásza úgy látja, hogy a deficitkritérium teljesítése politikai akarat kérdése, és akár a választásokat megelőző esztendőben is le lehet szorítani a hiányt. Az elemzők nagy része úgy véli, hogy az eurót minél hamarabb be kellene vezetni Magyarországon, de mégis egyre kisebb a 2007-es EMU-csatlakozás esélye. A szakértők szerint előrehozott választások esetén nem kell a normális választások környékén szokásosnál nagyobb piaci bizonytalansággal számolni.

Bush 75 milliárdot kér a háborúra

Bush amerikai elnök - hat hónapos háborúval számolva - 75 milliárd dollárt kért a kongresszustól az Irak elleni hadjárat finanszírozására és a háborús erőfeszítést támogató közel-keleti államok megsegítésére. Irak újjáépítésére és humanitárius segélyekre több mint 3 milliárd dollárt tervez fordítani az amerikai kormány. Eközben a vártnál nagyobb iraki katonai ellenállás és a homokviharok miatt lelassult a szövetséges erők előrenyomulása Bagdad irányába. Mintegy 80 kilométerre közelítettek meg a fővárost. A háború azonban a jelek szerint hosszabb lesz és nagyobb véráldozatokat fog követelni, mint azt korábban gondolták. A washingtoni kormány mindenesetre máris 4,8 millió dolláros szerződést kötött a Stevedoring Services of America nevű amerikai céggel a kulcsfontosságú Umm-Kaszr kikötőváros üzemeltetésére, a segélyszállítmányok fogadásának biztosítására. Az EU brüsszeli bizottsága azt fogja javasolni, hogy emeljék kétszeresére, azaz 1 milliárd euróra a Törökországnak a következő három évre tervezett támogatást. Ugyanakkor nyomást kíván gyakorolni Ankarára, hogy ne küldje be csapatait Észak-Irakba. A Fitch eközben az ország bizonytalan adóssághelyzetére hivatkozva tegnap egy fokozattal B mínuszra minősítette vissza Törökország hosszú lejáratú adósságainak kockázati besorolását, negatív kilátásokkal. A döntés nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy Ankara összesen 30 milliárd dollár hiteltől és segélytől esett el amiatt, hogy nem engedélyezte az Irak elleni hadjáratban résztvevő szövetségesek átvonulását területén. A Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég jelentése szerint a háborús kiadások Nagy-Britanniában is nagyobbak lesznek a tervezettnél. Gordon Brown pénzügyminiszter ezért mintegy 12 milliárd fontnyi lyukat lesz kénytelen betömni az áprilisban kezdődő költségvetési évben. Brown az április 9-én esedékes költségvetési beszédében így várhatóan a novemberben bejelentett 24 milliárdról 36 milliárdra emeli a kormány hitelfelvételi igényének összegét. A tárca a Deloitte jelentése szerint a háború miatt 0,25 százalékponttal csökkenti a következő két évre vonatkozó növekedési előrejelzését. Ami a válságnak a világgazdaság egészére gyakorolt hatását illeti, azt a G-7 égisze alatt működő pénzügyi stabilitási fórum szerint egyelőre nem lehet megbecsülni, de fokozatos fellendülésre számítanak a háború okozta bizonytalanságok megszűntével.

A háború és a magyar gazdaság

Az iraki háború elhúzódása elsősorban az olajárakon keresztül érintheti a magyar gazdaságot - véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint a magasabb olajárak nehezítik a dezinflációt, és hosszabb távon hátráltatják a magyar export felvevőpiacainak magához térését is. Az elemző szerint a csökkenő nemzetközi hozamokat nem követik a magyar hozamok, mert a kockázatosabb instrumentumok iránti kereslet visszaesése miatt inkább a kivárás jellemzi a piacot. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. szakértője úgy látja, hogy csak abban az esetben kell számottevő hatással számolni, ha a tervezett néhány hét helyett hónapokig tart a háború.

Nem változott az irányadó jegybanki kamat

A monetáris tanács változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 6,5 százalékos szintjét - közölte tegnap az MNB. A bejelentés összhangban volt a piac előzetes várakozásával, a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők közül senki sem számított a kamatszint módosulására. A jegybankárok tegnapi döntésükkel újra egyértelművé tették, hogy az idei inflációs folyamatok már nem befolyásolják a monetáris politikai döntéshozatalt. A kamatszint változatlanságát ugyanis azzal magyarázta a 2003-as rátáról nem értekező monetáris tanács, hogy a gazdasági folyamatok lehetővé teszik a jövő év végi inflációs cél teljesülését, így a monetáris kondíciók megváltoztatása nem indokolt. Az elemzők egy csoportja szerint a csökkenő olajárak, az élelmiszerárak kedvező alakulása és a vártnál alacsonyabb importált infláció miatt a jegybanktól függetlenül is teljesülhet a 4,5 százalékos idei cél. Az optimista álláspontot azonban nem osztja mindenki, többen 5 százalék feletti dinamikát prognosztizálnak decemberre. Az MNB szerint az iraki háború hatásai nem veszélyeztetik a hazai pénz- és tőkepiacok, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, a gazdasági bizonytalanság pedig nem nőtt. Hasonlóan vélekedik Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint a mostanában inkább az alacsony forgalomtól szenvedő piacokat nem érinti számottevően az iraki konfliktus. A jegybank szerint a bér-, illetve az inflációs statisztika arra utal, hogy a versenyszektorban megkezdődött az alkalmazkodás, a gazdasági szereplők várakozásai alacsonyabb inflációhoz igazodnak, így megvalósulhatnak a jegybanki előrejelzések. A költségvetés első két havi egyenlege szintén igazolni látszik az MNB korábbi előrejelzését - áll a monetáris tanács indoklásában. A jegybank legutóbbi inflációs jelentésében 2003-ra 7,8 százalékos bruttó bérdinamikát várt.

Változatlan kamatszintre számít a piac

Nem változtat mai ülésén a 6,5 százalékos jegybanki alapkamatlábon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa - vélik a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A szakértők szerint változatlan kamatszintet valószínűsít, hogy a makrogazdasági környezet nem módosult számottevően a legutóbbi ülés óta. Feltehetően óvatosságra inti a monetáris döntéshozókat az iraki háború is - tette hozzá Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője. Barcza György, az ING Bank szakértője úgy véli, hogy a kamatot változatlanul hagyják a jegybankárok, az MNB közleménye azonban utalhat arra, hogy a forint további gyengülése kamatemelést indukálhat a jövőben. A monetáris tanács legutóbb két hete tartott ülést, ahol a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyták a jegybanki alapkamatot. A jegybankárok utoljára február végén változtattak a monetáris kondíciókon, ekkor ugyanis - bár az alapkamatot változatlan szinten hagyták - a spekulációs támadás befejeződésére hivatkozva az addigi 600 bázispontról 200 bázispontra mérsékleték a kamatfolyosó szélességét és feloldották a kéthetes betétetekkel kapcsolatos mennyiségi korlátozásokat is. A jegybanki alapkamatláb az árfolyamsáv ellen indított spekuláció óta 6,5 százalékon áll, akkor a forró pénzek beáramlásának megakadályozása érdekében két nap alatt 200 bázisponttal csökkentették a kamatszintet. Az elemzők középtávon sem várnak jelentősebb kamatváltoztatást. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője szerint amennyiben az egyensúlyi mutatók jelentősen romlanak, úgy a nyár elején kamatemelésre kerülhet sor, de ha ez elmarad, akkor akár csökkenhet is a kamatszint. Az év végéig a jelenleg érvényes 6,5 százalékon maradhat az alapkamatláb - véli Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza, aki szerint a forintpiac viszonylag érzéketlen a külső sokkokra, így feltehetően az iraki események sem hagynak mély nyomot az árfolyamon. Barcza szerint jelenleg az a jegybank legnagyobb gondja, hogy gyakorlatilag nincs monetáris politikai mozgástere. Hoszszabb távon akár az árfolyamsáv eltolása is szóba jöhet - véli az elemző, aki szerint ez nem feltétlenül járna a forint erősödésével, így a kormányzat számára is elfogadható lenne.