Budapestre jön Verheugen
Kétnapos látogatásra érkezik ma Budapestre Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa.
Budapestre jön Verheugen
Kétnapos látogatásra érkezik ma Budapestre Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa.
Síri csend a bankközi devizapiacon
Minimális forgalom mellett stagnál a forint árfolyama a bankközi piacon, amelyet a háborús helyzet miatt a pesszimizmus és a kivárás jellemez - informálta a NAPI Online-t az ING Bank üzetkötője.
Úszik a pénzben a pénzügyi rendszer
Februárban a monetáris bázis éves növekedési indexe 67,6 százalékos volt, ami az előző havihoz képest 24,3 százalékpontos emelkedésnek felel meg. Az egynapos betétek állománya nélkül számított éves növekedési ütem 16,8 százalék volt - közölte a jegybank.
EU-népszavazási nyomtatványok 350 millióért
Az Állami Nyomda Rt. - Pénzjegynyomda Rt. konzorcium végezheti az EU-népszavazáshoz szükséges nyomtatványok és szavazástechnikai anyagok gyártását, expediálását, illetve szállítását. Az összköltség 350 millió forint - jelentette az euro.hu.
Pesszimisták az ázsiai befektetők
Három hete nem látott mértékben estek a japán részvényárak és a többi vezető ázsiai index is vesztett az értékéből. A nap vesztesei az exportcégek voltak.
Trükkök segíthetik az euró bevezetését
A magyar kormányzat adminisztratív eszközökkel is elősegítheti, hogy az eurózónához való csatlakozás érdekében átmenetileg a megkövetelt szintre csökkenjen az infláció - mondta csütörtökön Hetényi Géza, a Külügyminisztérium koordinátora. A makroelemzők régóta számolnak ezzel a lehetőséggel, de hozzáteszik, hogy már jövő tavasszal oda kell figyelni a fogyasztói árakra, ha a kabinet - a jegybankkal egyetértésben - 2007-ben beléptetné az országot a Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU). Az állam eszközei közül a legegyértelműbb hatással az áfakulcs csökkentése járna, de erre jelenleg nem túl sok esély kínálkozik. Az áfakulcs érezhető csökkentése rosszat tenne az államháztartásnak, márpedig az államháztartási hiány csökkentése is egyike a kritériumoknak - véli Barcza György, az ING Bank szakértője. Számítások szerint egy százalékpontos mérséklés 35-40 milliárd forinttal apasztja a büdzsé bevételeit, így az érezhető dezinfláció százmilliárdokba kerülne. Sokan arról sincsenek meggyőződve, hogy a kulcs mérséklése megjelenik az árakban, és a kereskedők nem nyelik le az így keletkező profitot. A fogyasztói kosár csaknem ötödét jelentő hatósági árak befolyásolása szintén segítheti az infláció csökkentését, bár a bázishatás miatt még az is elég lehet, ha elmaradnak a szokásos áremelések. Több szakértő is hibának nevezte, hogy idő előtt törölte el a televíziós előfizetési díjat a kormány, ez ugyanis önmagában 30 bázispontos dezinflációt hozott egy éven keresztül. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő közgazdásza a még meglévő lehetőségek közül a tankönyvek támogatását és a szerencsejátékok olcsóbbá tételét emelte ki. Ez utóbbival kapcsolatban Mináry Borbála, a KSH illetékese elmondta, hogy az áron kívül más tényezőket is figyelembe vesznek az árindex számításakor, azaz például az emelkedő nyereményalap mellett stagnáló árszint is negatív mutatót eredményez. Feltehetően a hatósági termékek esetében nem szakad majd el teljesen a kormányzat a piaci folyamatoktól, így a hatás mérsékelt marad - véli Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Oblath Gábor, a monetáris tanács egykori tagja szerint az infláció átmeneti csökkentéséhez társadalmi konszenzusra volna szükség. Kedvező jel, hogy a gazdasági kabinet tegnapi ülésén egyezség született egy olyan gazdaságpolitikai megállapodás létrehozásáról, amely a minél gyorsabb és zökkenőmentesebb EMU-csatlakozás elősegítését is céljának tekinti. Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető igazgatója szerint miután a piacon túlkínálat van és az árszint tartása is eredménynek számít, így a vállalkozói oldalon lenne fogadókészség egy ilyen jellegű megállapodásra. Az euró 2007-es bevezetéséhez már jövőre oda kell figyelni a fogyasztói árakra. Az inflációt ebben az esetben ugyanis 2005 márciusában kezdik figyelni.
Vannak-e Magyarországon iraki bankszámlák?
Magyarországon sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB), sem pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nem foglalkozik kiemelten iraki hatóságok, szervezetek, intézmények, illetve magánszemélyek és vállalatok bankszámláival, és nem is tervezi ezek figyelemmel kísérését - tudta meg a NAPI Gazdaság. Több országban - a szerdai információk szerint többek között Romániában - az erre felhatalmazott hatóságok (felügyeletek, jegybankok) a kormány kérésére felkutatják és adott esetben figyelemmel kísérik az iraki hatóságok bankszámláit annak érdekében, hogy - ha a kormányzat szükségesnek látja -, be tudják azokat fagyasztani. Magyarországon az sem teljesen egyértelmű, hogy melyik állami intézménynek lenne a feladata ez. Missura Gábor MNB-szóvivő szerint egyértelműen az egykori Bankfelügyelet feladatait ellátó PSZÁF hatáskörébe tartozik. A felügyelet illetékesei azonban lapunk kérdésére tagadták ezt. A felügyelet az ügyfelek adataival vagy ügyfelektől érkező panaszbejelentés, vagy pedig felügyeleti ellenőrzés kapcsán kerülhet kapcsolatba, egy bizonyos ügyfélkör adatainak lekérésére azonban nincs lehetősége. A magyarországi pénzintézeteket tömörítő Bankszövetség szintén nem rendelkezik az ügyfelekkel kapcsolatos adatbázissal. Több szakértő szerint a banktitok védelme miatt - amennyiben nincs konkrét bűncselekmény -, a bank nem is adhatja ki ügyfelei adatait, még a hivatalos szerveknek sem. Az is szinte biztos, hogy a Magyarországon működő iraki külképviseletnek a napi működési költségekre van számlája valamely magyarországi banknál. Egyesek szerint gyakorlatilag nincs is esély a számlák valódi tulajdonosainak azonosítására, azaz technikailag is nehezen lennének elkülöníthetők az iraki hatóságok esetleges számlái.
Hosszabb pereket hozhat a bővítés
Az Európai Unió (EU) bővítése után a várakozások szerint robbanásszerűen meg fog nőni az állami támogatásokkal kapcsolatos bírósági ügyek száma az Európai Bíróságon - olvasható az EuObserver honlapján.
Felesleges a NATO és az ENSZ?
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Észak Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felesleges intézmények, amelyek nem képesek szavatolni a világ biztonságát a 21. században - nyilatkozta Richard Perle, a Pentagon egyik legbefolyásosabb szakértője.
Nem csak amerikaiak vehetnek részt Irak újjáépítésében
Az Egyesült Államok illetékesei megerősítették, hogy nem csak amerikai cégek vehetnek részt azokon a pályázatokon, amelyeket Irak háború utáni újjáépítésére írnak ki - közölte a BBC.