BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
header

Kolozsi Pál

04.
06.
23:59

A gyors eurócsatlakozás mellett érvel a pénzügyminiszter

Magyarország olyan árfolyamon alkalmazza majd az európai árfolyam-mechanizmust (ERM II.), illetve csatlakozik az eurózónához, amely nem ront a gazdaság versenyképességén - jelentette ki pénteken László Csaba pénzügyminiszter, aki szerint minél hamarabb érdemes bevezetni Magyarországon az eurót. A céldátumot az idei második félévben határozzák meg. Magyarországnak az uniós csatlakozás után mindenképp be kell vezetnie az eurót, a kérdés csak az, hogy erre mikor és milyen konverziós árfolyam mellett kerül sor. A szakemberek többsége - egyetértésben a pénzügyi tárca első emberével - úgy látja, hogy a magyar gazdaságnak a minél gyorsabb eurócsatlakozás az érdeke. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint 2004-es EU-csatlakozást feltételezve elméletileg akár 2006-ban is felválthatná a közös pénz a forintot, de a jegybank vezetése végül 2007-es csatlakozást tűzött ki célul. Ma már az elemzők és Járai Zsigmond jegybankelnök is úgy látja, hogy 2008-2009 előtt nem kell búcsút mondanunk az 1946-ban létrehozott nemzeti fizetőeszköznek, azaz eddig nem lépünk be az eurózónába. Akad olyan szakmai műhely is, amely a várható hasznok miatt az euró egyoldalú bevezetésének végiggondolását sem tartja elvetendő ötletnek (NAPI Gazdaság, 2003. március 6., 3. oldal). Az átváltási árfolyammal kapcsolatban is éles viták folynak az elemzők között. A reálgazdaság és az exportszektor viszonylag gyenge forintot jelentő kurzus mellett érvel, miközben a pénzügyi világ szakértői arra mutatnak rá, hogy nominális felértékelődés hiányában az egyensúlyi reálfelértékelődés az infláció növekedésén keresztül valósul majd meg. Az ERM II-ben való részvétel nem a magyar fél egyoldalú döntése lesz, azt a tagállamoknak is kérvényezniük kell. A részvételről és a középárfolyamról szóló döntést közös eljárás keretében hozzák meg. László szerint Magyarországnak arra kell törekednie, hogy fennmaradhasson a jelenleg érvényes 18 százalékos társaságiadó-kulcs, ezen hosszabb távon sem érdemes változtatni. Az európai uniós tagországokban tapasztalható dekonjunktúra mérsékli a tagság nyújtotta előnyöket - tette hozzá a pénzügyminiszter.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
04.
06.
23:59

Változatlan kamatszintre számít a piac

Változatlan jegybanki kamatszintre számítanak a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők. A szakemberek szerint sem a makrogazdasági környezet, sem a forint árfolyama nem indokolja a monetáris kondíciók megváltoztatását, sőt az Európai Központi Bank (ECB) sem nyúlt a kamatokhoz múlt heti ülésén, ami szintén a magyar alapkamat változatlanságára utal. A monetáris tanács ma délután ül össze. A múlt héten több szakértő is lehetségesnek tartotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) módosítja a kamatszintet. Volt, aki a forint átmeneti gyengülése miatt kamatemelésre látott esélyt, de akadtak olyan prognózisok is, amelyek szinte biztosra vették, hogy Frankfurtban csökkentik a hitelezés költségét, így Budapesten is elkerülhetetlen lesz a kamatvágás. A jegybank monetáris tanácsa legutóbb január közepén, a forintsáv ellen indított spekulációs támadás kapcsán nyúlt az alapkamatlábhoz, amely azóta 6,5 százalékon áll. A jegybankárok utoljára február végén változtattak a monetáris kondíciókon, ekkor ugyanis - bár az alapkamatot változatlan szinten hagyták - az addigi 600 bázispontról 200 bázispontra mérsékelték a kamatfolyosó szélességét és feloldották a kéthetes betétetekkel kapcsolatos mennyiségi korlátozásokat is. A jegybank többször egyételművé tette, hogy döntései meghozatalakor nem az idei, hanem a jövő évi inflációs folyamatokat veszi figyelembe. Ennek köszönhető az is, hogy bár idén decemberben az MNB számításai szerint az eredetileg meghatározott 4,5 százalékos szint felett lesz a fogyasztói árak növekedési üteme, a monetáris tanács két héttel ezelőtti ülésén mégsem szigorított a monetáris feltételeken.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
04.
02.
23:59

A metróból 60 vagy 80 százalékot áll az állam

A pénzügyi tárca elkötelezett a 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány betartása iránt - mondta a kormány ülését követően László Csaba pénzügyminiszter. Véleménye szerint a tavaly elfogadott gazdaságpolitikán nem kell változtatni, beavatkozásra nincs szükség. A 4-es metró finanszírozásáról a kormány egy hónapon belül dönt. Jelenleg két koncepció közül lehet választani: a megvalósítás terheiből 60 vagy 80 százalékot visel az állam.

Szerző(k):
Kolozsi Pál