BUX 131452.70 -0,29 %
OTP 40460 -0,86 %
header

Kollányi Katalin Zsófia

09.
29.
23:59

Nullára is csökkenhet a méhnyakrák-halálozás

Tegnaptól postázza az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat azokat a leveleket, amelyekben a 25 és 65 év közötti nőket invitálják ingyenes méhnyakrákszűrésre, valamint tájékoztatják a szűrés fontosságáról, feltételeiről és elérhetőségéről. A szervezett szűrőprogramot még az idén elindítja a szakminisztérium az „Egészség évtizedé”-nek Johan Béla Nemzeti Programja keretében - mondta Jakab Ferencné címzetes államtitkár. A tervek szerint a veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők háromévente kapnak majd ezután meghívót hasonló szűrésre; a cél az, hogy az érintetteknek legalább 50-60 százaléka megjelenjen a vizsgálaton. Az elvárások szerint így 2010-ig felére csökkenhet itthon a méhnyakrák miatti halálozás a 25 és 65 év közötti női lakosság körében, de mint Jakab Ferencné elmondta, elvileg nullára is csökkenthető a mortalitás. A szűrővizsgálatok teljes költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi. Az egészségbiztosító számításai szerint a részvétel mértékétől függően, átlagosan 50-60 százalékos megjelenési aránnyal számolva a szűrési program éves költsége két- és hárommilliárd forint közötti összeg, a háromévenkénti személyes meghívások rendszerének kiépítése 150, működtetése pedig évente 200-220 millió forintba kerül. Kökény Mihály egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy a már működő, rendszeres és szervezett mammográfiai szűrés és a most bevezetendő méhnyakrákszűrés mellett a szakemberek a vastagbélrák szervezett szűrésének modellkísérletén dolgoznak. E három onkológiai területen bizonyított, hogy költséghatékonyan lehet eredményt elérni a megelőzést segítő szűrővizsgálatokkal. Amennyiben megfelelő arányú a részvétel és a megjelenteknél sikerrel jár a szűrés - azaz időben fény derül az esetleges elváltozásokra -, a teljes szűrőprogram éves költsége alatta maradhat a szűrőprogram hiányában előrehaladottá váló daganatok összes kezelési költségeinél (amihez a táppénzt és más tényezőket is hozzá kell számolni). Egy szakértői tanulmány szerint például az emlődaganatok kezelésének összköltsége 2001-ben 8,6 milliárd forint volt, ám a teljes érintett népességre kiterjedő szűrővizsgálattal annak költsége alig haladta volna meg a kétmilliárdot.

Szerző(k):
Kollányi Katalin Zsófia
09.
24.
23:59

Csak a sereg keresi a mozgó céltáblát

A Honvédelmi Minisztérium csaknem tízezer különféle anyagú és alakú céltábla szállítására írt ki közbeszerzési pályázatot, ebből 9400 fémlemez és 255 kettős falú céltábla. Ez a mennyiség hozzávetőleg egy évre fedezi a magyar hadsereg céltáblaszükségletét - tudta meg lapunk Gyenes László mérnök alezredestől. A táblákat többször is használják, csak azokat selejtezik le, amelyek stabilitása a becsapódó golyók miatt meggyengült, illetve a találatok nem láthatók rajtuk. A céltáblák ára ezer és néhány tízezer forint között mozog. Az egyszerűbb, kisebb fémlemez táblák ára alacsonyabb a kettős falú, a találatot elektronikus úton érzékelő eszközökénél. Magyarországon 20-22 olyan lőtér van, ahol ilyen táblákat alkalmaznak. Egy részük a gyalogság, más részük pedig a harci járművek gyakorlatoztatására alkalmas. Van továbbá tíz kisebb, 25-200 méteres laktanyai lőtér, amelyeket főként alapkiképzésre és sportcélokra használnak. A nagyobb lőterek mind számítógép-vezérlésűek, célemelő és célmozgató szerkezetekkel felszerelve. A beszerzés tárgyát képező célok mind mozgó (emelkedő vagy helyváltoztató) eszközök, és alkalmasak a találatok jelzésére, adott esetben a találat pontos helyének meghatározására is. Egy hadsereg lőtáblaszükségletét nem elsősorban a létszáma, hanem a végzett kiképzési feladatok határozzák meg - tette hozzá Gyenes. A magyar hadsereg eszközeit, lőtereit térítés ellenében alkalmanként külföldi csapatok is használják hadgyakorlatokra. Mivel a sportcélú és az úgynevezett szituációs lövészet főként papírcélokat igényel, a magyarországi céltáblakereslet gyakorlatilag a hadsereg beszerzéseire korlátozódik, ami meglehetősen szűk piacot jelent.

Szerző(k):
Kollányi Katalin Zsófia
09.
21.
23:59

A Rudas marad a fővárosnál

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szeretné lemondatni Budapestet a város egyik legpatinásabb fürdőjének, a Rudasnak az ingyenes használati jogáról - adta hírül az Info Rádió pénteken. A lemondatás oka a rádió értesülései szerint az, hogy a főváros nem tesz eleget a műemléki épülettel kapcsolatos, törvényben foglalt felújítási kötelezettségének. A NAPI Gazdaság információi szerint azonban szó sincs az említett lemondatásról: bár az örökségvédelmi törvény egy ideje lehetőséget biztosít ilyen lépésekre, a KVI gyakorlatában azonban eddig sem fordult elő olyan eset, amikor ezzel a szankcióval éltek volna. Nem kellőképpen tisztázott a hasonló eljárások jogi háttere sem. Ezenkívül éppen folyamatban van a Rudas fürdő törökfürdő részének felújítása: lapértesülés szerint hamarosan kiírják a műemlékvédelem alatt álló épület rekonstrukciójára a közbeszerzési pályázatot. Egy augusztusi sajtótájékoztatón elhangzottak alapján 2003-ban összesen 390 millió forintot fordítanak a felújításra; ennek egyik felét a főváros biztosítja, a fennmaradó 195 millió forintot pedig a Széchenyi terven elnyert támogatásból fedezik. A felújítás építészeti tervei már készen vannak. Demszky Gábor főpolgármester akkori beszámolója szerint az egész épületkomplexum felújítása 4-4,5 milliárd forintba kerülne. A távlati tervekben szerepel egy szállodai szárny kialakítása is a fürdő mellett. Az Info Rádió szerint egy Isztambulban fürdőket üzemeltető török vállalkozó neve is felmerült a Rudas működtetése kapcsán. A török nagykövetségen kérdésünkre elmondták: valóban kapcsolatban állnak a főváros Rudas fürdőért felelős műszaki szakemberei Rusen Baltaci török befektetővel. Rusen Isztambulba is meghívta többek között Horváth Gábort, a Rudast jelenleg használó Budapest Gyógyfürdő Rt. vezérigazgatóját, hogy bemutassa neki az ottani fürdők működését. A nagykövetség információi szerint a felújításra kiírt közbeszerzésnek a török befektető is a meghívottja lesz.

Szerző(k):
Kollányi Katalin Zsófia
09.
18.
23:59

Egyelőre ingatag az orvosok jogállása

Konkrétumok híján nem tudott döntést hozni a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos elnöksége arról, hogy el tudja-e fogadni a Kökény Mihály szakminiszterrel folytatott megbeszélésen felajánlottakat. A megbeszélés tárgya a jelenleg is a parlament előtt fekvő, az egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseit taglaló úgynevezett jogállási törvény, ami miatt a MOK már országos sztrájk lehetőségét is felvetette. A kamara elnöksége tegnap úgy találta, hogy Éger István elnök és a miniszter megbeszélésén nem körvonalazódtak konkrét javaslatok, sem pontos határidők és garanciák, ezért nem tudnak döntést hozni. Nem rendelkezett például az elnökség hiteles információval arról, létezik-e akár a törvény nevét vagy más tartalmi elemét megváltoztatni szándékozó kormánypárti módosító javaslat. Azt ugyanis egyértelműen kijelentette a kormány, hogy a javaslatot nem vonja vissza: mind Kökény, mind Vojnik Mária politikai államtitkár többször hangsúlyozta, hogy mindazokat a rendkívüli előnyöket, amelyeket a javaslat az orvosokra nézve magában foglal, nem lehet semmissé tenni. A MOK országos elnöksége egyértelmű választ vár a kormánytól arra, mely pontokat fogadja el és melyeket tekinti tárgyalási alapnak a MOK országos küldöttközgyűlésének augusztusi határozatában megfogalmazottak közül. Hasonlóképpen választ várnak arra is, milyen határidővel és milyen, korábban megfogalmazott tartalmi elemek alapján rendeznék külön törvényben az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállását - amennyiben ez a szándékuk. Kökény nem érti, miért kell a MOK-nak így üzengetnie, hiszen az Éger István elnökkel folytatott megbeszélése reményei szerint az első lépés volt az érdemi együttműködés felé, amihez ő miniszterként tartani akarja magát. Jelenleg még csak a tárgyalási tematika egyeztetésének fázisában tartanak, de reméli, hogy mihamarabb érdemi megbeszélésekre kerülhet sor. A realitások talaján maradva a kormány nyitott a kamara bérköveteléseinek megvitatására is: részletesen meg kell vizsgálni, melyek a követeléseknek azon elemei, amelyekre a kormány költségvetési garanciát tud vállalni. Az egy százalékkal megemelt egészségügyi hozzájárulás hozzávetőleg ötvenmilliárd forint pluszbevételt eredményez, ennek felhasználásáról azonban még nem tudott közelebbit mondani a miniszter.

Szerző(k):
Kollányi Katalin Zsófia
09.
17.
23:59

Tízezer céltáblát vásárol a HM

Összesen 9938 céltábla szállítására írt ki közbeszerzési pályázatot a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala. Az ajánlatokat október végéig várják, a teljesítés határideje 2004. február 29-e. A rendelt eszközök nagy része - 9400 darab - fémlemez céltábla: ezek általában kisebb méretűek, emberalakokat és különböző kézifegyvereket ábrázolnak. A fennmaradó több mint ötszáz úgynevezett kettős falú céltábla: ezek harci és szállítójárműveket formáznak különféle nézőpontokból és helyzetekben. Az ajánlattevőknek referenciát kell benyújtaniuk az elmúlt három évből céltábla-szállításról, az ügylet értékének, idejének és a szerződő félnek a megnevezésével.

Szerző(k):
Kollányi Katalin Zsófia