Kádár Márta

Szolid licitek a Pintér-aukción

Az első nap 174 tételéből 74, a második napi 89-ből 21 kelt el a Pintér Galéria május 12-13-i árverésén. A jobb elkelési arányt a klasszikus festmények és műtárgyak hozták, a kortárs iránt laza volt az érdeklődés. Jól jártak, akik komoly szándékkal jöttek, hiszen nem akadt versenytársuk, s így leginkább kikiáltási áron vagy azt egy-két licitlépcsővel megemelve szerezték meg a kiválasztott tételeket. A vételi megbízások és a telefonos vásárlók mellett ritkán jutottak szóhoz a teremben lévők, bár volt gyűjtő, aki alaposan bevásárolt, tucatnyi darabot vitt el.

Visszatérő és vadonatúj művek a Pintér-aukción

Májusban kétnapos aukciót tart a havonta árverező Pintér Galéria: 12-én 174 klasszikus festmény és plasztika, valamint műtárgy, 13-án 89 kortárs alkotás közül lehet válogatni. A klasszikus kínálatban Gyarmathy Tihamér kétoldalas, ónlemezre festett művéért 1,7 millió forintot kérnek, Rippl-Rónai őszi tájat ábrázoló pasztelljére 800 ezer forinttól, Kmetty János szentendrei részletére 950 ezer forinttól indul a licit. A müncheni iskolázottságú Kováts Károly 1896-os, Golyózó gyerekek című képét 2,8 millió forintra tartják; Pintér Péter, a ház tulajdonosa szerint a nagyméretű vászon igazi remekmű, múzeumban volna a helye.

Újra felfedezett festmények a Belvedere Galériában

Neves gyűjteményekből származó festményekre is lehet licitálni a Belvedere Galéria május 15-i művészeti aukcióján, ahol a 185 tétel húsz százaléka egymillió forint felett, öt esetben tízmillió forint felett indul. A legmagasabb összeget, 16 millió forintot, Aba-Novák Vilmos nagyméretű, Kilátás az ablakomból című olajképéért kérik: az 1925-re datált, 1928-ban a Nemzeti Szalonban kiállított, zebegényi helyszínre valószínűsíthető mű azért is különleges, mert a festőtől eddig csak néhány vázlatrajz volt ismert zebegényi témában. Rippl-Rónai korai párizsi éveiből mindössze két kép ismert, most 14 millió forintért kínálják 1888-as Műteremben című olajképét, amely még mestere, Munkácsy Mihály stílusát őrzi.

Az olcsóbb tételeket vitték a Zelnik-gyűjteményből

A különleges délkelet-ázsiai műtárgyakat kínáló árverés szép eredményt hozott április 24-én a Belvedere Galériában, figyelembe véve, hogy a hazai aukciós piacon alig reprezentált területről van szó. A Zelnik-gyűjteményből származó 118 tételből 51 gazdára talált: noha ezek a legalacsonyabbra árazott darabok voltak, jelzik, van érdeklődés a téma iránt. A licitálást végigasszisztáló Zelnik István sikeresnek ítélte az aukciót; mint lapunknak elmondta, a bevételt a hamarosan megnyíló Zelnik-múzeum kutatásainak, illetve ösztöndíjprogramjának finanszírozására kívánja fordítani. Évente három hasonló árverést terveznek a Belvederénél, nemzetközi érdeklődésre is számítva. A nem túl népes közönség először a 22. tételnél vált aktívvá, egy 1900-as, Perzsiából származó cseréptányérkáért indult meg a licit 8 ezer forintról a 17 ezres leütésig, egy másik hasonló darab árát 5 ezerről 20 ezerig vertek fel. Ugyanannak a gyűjtőnek érte meg az 50-50 ezer forintot a két ezüst-arany, rubin- és smaragddíszítésű tibeti hegyikristály-tégely. Elvitték a 20-25 ezer forintos porcelántálakat, csészéket, egy teáskannáért pedig megadták a 100 ezer forintot. A legtöbbet, 220 ezer forintot egy XI-XII. századra datált kambodzsai kőszoborért fizette ki vevője (képünkön), egy X-XI. századi vietnami víztartó edényt pedig 95 ezerről licitáltak 150 ezer forintra.

Ázsiai műtárgyak a föld alól és a tenger mélyéről

Új területre lép be április 24-én a Belvedere Galéria: Zelnik István gyűjteményéből árverez el 118 műtárgyat. Az egykor Vietnamban szolgáló magyar diplomata több mint 16 ezer, többségében ázsiai műkincs tulajdonosa, ezek között háromezer az arany-, illetve ezüsttárgy (keleti aranymaszkjaiból jelenleg a Néprajzi Múzeumban látható kiállítás). A négy évtized alatt felépített kollekcióból Zelnik István múzeumot alapít, emellé kutatóintézetet, szakkönyvtárat tervez, fiatal kutatók számára ösztöndíjprogrammal. A mostani aukcióra szánt műtárgyak között a vietnamiak mellett sok a kínai, kambodzsai, mongol, jávai darab, az időszámítás kezdetétől az 1900-as évekig. Vannak köztük ásatási leletek, kőszobrok, égetett agyagszobrok, égetett mázas edények, porcelánvázák, bronzfigurák, jadekő amulettek, istenségszobrok, mások pedig a Dél-kínai-tengeren elsüllyedt hajók roncsai közül kerültek ki. A legdekoratívabb és egyben a legdrágább a tengeri szkulptúra névvel illetett tétel, ez korallok, illetve kék festésű kínai porcelántálak és -tányérok természet adta kompozíciója; az 1713-1735-ös évekből, a Ca Mau hajó roncsaiból származó leletért 2,5 millió forintot kérnek. Egy XIV-XV. századi vietnami váza a Hoi An hajóroncs leleteként került elő, ezt 200 ezer forintra árazták. Izgalmasak az angkori és pre-angkori időkből fennmaradt kambodzsai kőfaragványok: a VII-IX. századi, nandi bikán ülő Siva félmillióért licitálható, egy valamivel korábbi relief 120 ezer forint, egy istenségfej (a XII-XV. századra datálva) 200 ezer forintot ér. A Thaiföld, Laosz, Kambodzsa vidékéről való bronzpénz a XVI-XVIII. századból 10 ezer forintról indul, éppúgy, mint a II. századi kambodzsai bronz ékszerek, az ezer évvel későbbi bronztálak, használati tárgyak, de egy bronzgongért már 120 ezer forintot kérnek. Félmillióról indul egy Ming-dinasztia (1368-1644) korabeli együttes, egy halotti tor kellékei: tizenkét kicsiny zöld mázas kerámiatányér, rajtuk gyümölcs, zöldség, hal, madár, disznó domborművel. Látványosak a tibeti hegyi kristály tégelyek ezüst-arany applikációval, rubin- és smaragddíszítéssel, 50 ezer forintért. Az állatokat formázó jade-, hegyi kristály, üvegamulettek Mongóliából származnak és 8-20 ezer forintért elvihetők, ha nem verik fel kikiáltási árukat.

A Rokokó nem okozott csalódást

Amint azt várni lehetett, Szinyei Merse Pál festménye elért a csúcsra a Belvedere Galéria március 27-i árverésén. Magasra tette a mércét már a szezon elején: 38 millió forintos kikiáltási árról úgy jutott 50 millióra, hogy 46 millióig vételi megbízások kísérték, ezt követően a teremben emelkedett 48 millióra, majd egy telefonos vevő ezt is felüllicitálta, s ő vitte el az újra védetté nyilvánított Rokokót. Az alaposan dokumentált festmény neves gyűjtők birtokában volt, mígnem egy 1975-ös aukciót követően - bár akkor is védett volt - szem elől tévesztette a piac, felbukkanása így több szempontból is jelentős esemény. A kép keletkezését két dátummal, az 1882-es és az 1894-es évekkel jelzik; az előbbi a téma felvetését, vázlatok és a mű elkezdését, utóbbi a hosszú visszavonultság utáni újrakezdést és a festmény befejezését jelenti. A téma a későbbiekben nem foglalkoztatta Szinyeit, de még követhette a Rokokó diadalmenetét, hiszen életében négyszer is kiállították.

Lappangó Szinyei Merse a Belvedere árverésén

Az évad első, karakteres értékeket felvonultató művészeti aukcióját rendezi meg március 27-én a Belvedere Galéria, a 159 tétel közül 16 indul millió fölött. A legtöbbet, 38 millió forintot egy harmincöt éve rejtőzködő Szinyei Merse Pál-főműért, a Rokokóért kérik (képünkön). A sokszor kiállított, alaposan dokumentált vászon abban a periódusban született, amikor a festő letenni készült, sőt le is tette az ecsetet: 1882-ben, Bécsben kezdte festeni, s csak 1894-ben fejezte be. A Rokokó 1929-ig Krausz Simon bankár tulajdonában volt, aki sikertelen tőzsdeügyletei miatt volt kénytelen akkor megválni Stefánia úti palotájától és legendás műgyűjteményétől. Több aukció után 1975-ben a BÁV árverésén tűnt fel utoljára a festmény, azóta nem látta a közönség - ez év elején egy zalai gyűjtőhöz került, most pedig várja új tulajdonosát.

Egyharmados eladás a Pintérnél

A szokásos eredményt hozta a Pintér Galéria szokásos havi árverése március 3-án, melyen most az eddigieknél kevesebb, 109 tételt indítottak. A műtárgyak, főleg ezüst használati tárgyak, néhány antik ezüst mellett voltak kisplasztikák, a Batthyány család személyes levelei a XIX. század második feléből; többen is vásároltak és vételi megbízással is elkelt a 39 tétel harmada, kikiáltási áron vagy egy-két licitlépcsővel többért. A legkelendőbbek az ezüstök voltak. A továbbiakban festményekből és grafikákból árvereztek, ezúttal hiányzott a kortársak kínálata. Az elkelési arány és az árak alakulása is megegyezett a műtárgyakéval. A legtöbbért, 360 ezer forintért Nagy Oszkár élénk koloritú, nagybányai olaj tájképét vitték el. A Benczúr-tanítvány Mihalovits Miklós keleties hangulatú, nagyméretű vásznáért 300 ezret adtak. A többi tétel megmaradt a 20-60 ezer forintos sávban.

Az olcsóbb műtárgyakat vitték a Belvedere árverésén

A kínálat felénél kicsit több, 134 tételből 75 kelt el a Belvedere Galéria február 27-i bútor-, műtárgy- és szőnyegárverésén. A negyven bútor közül a 100 ezer forint alá árazott darabokat vitték kikiáltási áron vagy kicsit többért; két art deco klubfotelért 60 ezerről 85, illetve 100 ezer forintig tartott a licit, egy ötvenes évekbeli angol kanapéért is 100 ezret adtak. Jobban szerepeltek a műtárgyak, bár a bronz és kerámia kisplasztikák, muranói üvegek, Zsolnayk, meisseni porcelánok, fajanszedények közül is az olcsóbbak iránt volt kereslet. Néhány antik szobor XIX. századi kisméretű replikája akár háromszorosára is feltornázta 15 ezer forintos kikiáltási árát, elvitték a kis állatszobrokat is - a legtöbbet, 300 ezer forintot egy art deco alumíniumöntvény őzbakért adtak. A Flavio Poli által 1927-ben, illetve az ötvenes-hatvanas években tervezett muranói vázák, tálak mind gazdára találtak, kétszeres-négyszeres áron, de a német és cseh díszüvegek se maradtak vissza. A Mátyás-templomot formázó Zsolnay falidíszt 12 ezer forintért kínálták és 80 ezernél ütötték le, egy tizenkét személyes francia étkészlet 150 ezer forintot ért meg valakinek. A néhány szőnyeg közül került ki az aukció győztese, egy XIX. századi iráni Kirman Sah, 800 ezer forintos leütéssel.