Visszamaradtak a keleti kincsek
Visszamaradtak a keleti kincsek
Különleges gyűjteményt szerzett meg a MissionArt
Parádés anyagból rendez árverést december 16-án a MissionArt Galéria, köztük egy egyedülálló magángyűjtemény negyvenhat festményéből. Az évtizedek alatt gyűjtött anyag a két világháború közötti magyar művészet kiválóságainak alkotásait tartalmazza; igazi főművek, némelyikük a műtörténészszakma számára is újdonság. Ilyen képek ilyen mennyiségben ritkán kerülnek a piacra, ráadásul igen visszafogott áron. Két évet dolgoztak az anyag megszerzésén - mondta el a Napi Gazdaságnak Jurecskó László, a galéria egyik társtulajdonosa - és máris számos érdeklődés, megbízás érkezett a tételekre.
Mindent vitt a szocreál
Több százan vettek részt a Pintér Galéria Soha többet! Harmadszor című, a vörösiszap-károsultak megsegítésére rendezett jótékonysági árverésén, december 6-án este. Az érdeklődés 101, zömmel szocreál műtárgynak szólt, melyeket még a rendszerváltás után is különböző minisztériumok raktáraiban őriztek, miközben elsődleges feladatuk az ötvenes évek politikai téziseinek illusztrálása volt. Mivel minden tételre sok licit érkezett mind a teremből, mind a huszonkét országból adott vételi megbízásokból, mind a nyugat-európai, amerikai, japán vagy arab országokból érkező telefonosoktól, igen hosszúra sikeredett az est - ehhez az is hozzájárult, hogy három, a Dumaszínház gárdájából kiválasztott humorista vezette az aukciót. Ami a lényeg: minden vevőre talált, olykor százszoros áron is, így 12 millió forint körüli összeg gyűlt össze a jótékonysági célra. Két, ismeretlen művésztől származó Dimitrov-portré (bronzírozott műanyagból) ezer forintról indulva százezer, illetve százharmincezer forintért kelt el, de sokat adtak a Lenin-ábrázolásokért is, legyen szó akár festményről, akár szoborról. Kisfaludi Strobl Zsigmond egész alakos Leninje 10 ezer forintról 200 ezerig bírta, Vasas Károly szobra is ugyanennyit ért meg valakinek. A szovjet vezető festve is népszerű volt: Czene Béla két Lenin-képe 65 ezer, illetve 75 ezer forintért, Csáki Maronyák Józsefé 80 ezerért, Szokol Vilibáldé 50 ezerért ment el. Rákosi Mátyásról csak egy fotó maradt a raktárakban: a nagy tülekedésben a szimbolikus egyforintos kezdésről 80 ezerre verték fel az árát. Zombory Moldován Béla sztahanovistája 750 ezer forintot is megért valakinek, de megadták a 300-500 ezer forintot azokért a tételekért is, amelyeket máig jól csengő nevű művészek jegyeztek (például Szurcsik János, Biai Föglein István, Koszta Rozália). Ék Sándor, Würtz Ádám, Makrisz Zizi grafikái 50-200 ezer forintos árakon találtak gazdára.
Kalapács alatt Ázsia aranya Budapesten
Meghívásos nemzetközi árveréssel is finanszírozza a tavaszra megnyitni tervezett, nevét viselő múzeum építését, a mellé rendelt kutatóintézetet és könyvtárat, valamint az ELTE kelet-ázsiai fakultásának megindítását Zelnik István.
Pintér: kortárs, klasszikus, szocreál
Hatszáz tétellel tartja karácsonyi árverését december 8-10. között a Pintér Galéria, kortárs és klasszikus festmények, grafikák és kisplasztikák, valamint iparművészeti műtárgyak kerülnek kalapács alá. A legmagasabbról kezdő tételekre a második napon lehet licitálni: Benczúr Gyula többször megfuttatott lótanulmánya most 5,4 millióról tesz próbát, de más visszatérők is lesznek a milliós sávban Batthyány Gyulától Szőnyi Istvánig. Újdonság viszont a lengyel születésű Johann Seits akvarellsorozata a Jelenetek az otrantói csatából, egyenként 1,2 millió forintért. Az első nap klasszikus kortársai közül Bolmányi Ferenc Vízió című expresszív olajképét 2,4 millióért lehet megvenni, a Párizsban világhírűvé vált Sándorfi István 1964-es Július című festménye 800 ezer forintra van árazva.
Soha többet! Harmadszor
Egy egész falat kitapétáztak Lenin-portrékkal, Rákosiról viszont csak egy fénykép van, amelyet 57 éven át minden kurzusban tovább őrzött és leltározott egy minisztérium nyilvántartása. Ez az arckép szimbolikusan egy forintról indul a Pintér Galéria december 6-i Soha többet - Harmadszor címmel meghirdetett jótékonysági aukcióján. A galéria nem számol fel jutalékot, az aukció teljes bevételét a vörösiszap-károsultak javára utalja tovább a művek tulajdonosa, vagyis a magyar állam.
Külföldről mentették meg a Biksady-árverést
Karakteres anyaggal indította első budapesti árverését november 25-én a svájci Biksady Galéria, ennek ellenére laza érdeklődés kísérte az eseményt. Ha nem lett volna számos külföldi megbízás és telefon, még a hetven tétel sem kelt volna el a 184-ből. A legtöbb vétel így is kikiáltási áron történt, bár volt azért néhány szép licit és többször koppant a kalapács egymillió forint fölött. A legmagasabb áron a német William Wauer futurisztikus bronz kisplasztikáját vitték el: az 1916-os Korcsolyázó figura (képünkön) 6,5 millióról indult és az aukció legnagyobb emelkedését produkálva ért 9 millióra. Étienne Beothy két szobra közül csak egy patinázott bronzot vettek meg, 950 ezer forintról 1,1 millióra emelve az árát.
Rákaptak a vevők Kelet-Ázsiára
Kezdi megkedvelni a hazai közönség a kelet-ázsiai műtárgyakat, egyre többet és többen vásárolnak a Zelnik-gyűjtemény rendszeressé váló aukcióin a Belvedere Galériában. A november 13-i árverésen már a tételek fele elkelt, míg az első ilyen alkalommal csak párat vettek meg. A legkapósabbak az 1700-as évek elejéről való, kínai hajóroncsleletekből származó teáscsészék, tányérok, rizsestálak voltak, amelyeket 24-40 ezer forintos kikiáltási árakon vettek meg. Egy türkiz-korall díszítésű tibeti ezüst pecsétnyomó a XVIII-XIX. századból már 130 ezer forintra duplázott, az ugyancsak tibeti díszes hegyikristály tál árát pedig 40 ezer forintról 200 ezerre verték fel. Szerette a közönség a festett perzsa cseréptálacskákat, a fedeles tégelyeket, az állatokat formázó kambodzsai ezüstdobozokat is, ezek 8-20 ezer forintos emelkedéssel mentek el. Megadták a kért 750 ezer, illetve 400 ezer forintot két IV., illetve VI. századi, kőből formált Bodhiszattva-fejért (képünkön az előbbi) és alapáron, 380 ezer forintért kelt el egy XIX. századi perzsa kerámiaváza is. Egy jádekő pecsét- és sakk-készlet 160 ezer forintról 200 ezerre drágult. Jelentős emelkedést ért meg két maszk, egy kínai ásatási leletért százezer forinttal adtak többet 80 ezer forintos kikiáltásánál, míg egy tibeti, türkizzel díszített, sárkány- és virágmotívumos ezüstmaszk 380 ezer forintra háromszorozta árát. Az eredetileg százhatvanhat tételes árverést megtoldották tíz XIX. századi kínai vasfa, illetve tikfa bútorral, a nagyon dekoratív ülőalkalmatosságok azonban nem keltek el.
Sűrű licit a BÁV árverésén
Majdnem mindent eladtak a BÁV múlt heti művészeti árverésén, a november 9-11. közti aukció kezdőnapján szinte a csilláron is lógtak. A dekoratív és értékes ékszerkollekció épp aznap került kalapács alá, amikor újabb rekordra, 1420 dollár fölé emelkedett az arany ára. Volt is licit bőven, a 280 tételből alig maradt vissza valami, emelt áron vették az 50-100 ezer forintról kezdő darabokat, a félmilliós új divatú fekete gyémántokat és a milliós férfiórákat. Utóbbiak közül került ki a nap legdrágább, 4 milliós leütése, egy Breitling karóra. Sokszor koppant a kalapács négy-ötszörös árnál az alacsonyról indított tételeknél, ilyen volt például egy kézelőgombpár (18 ezer/100 ezer forint), egy ezüstlánc hegyikristály és briliáns függővel (12 ezer/95 ezer) egy filigrán díszes szelence (35 ezer /150 ezer) és egy Zerkovitz Béla zeneszerzőnek ajándékozott szelence (25 ezer/150 ezer). Nagy Béla kardvívó bajnok 1901-es arany sportérmének ára 100 ezer forintról félmillióra szaladt fel.
Hamupipőke a magyar piacon
A magyarországi aukciósházak a 2000-es évek második felében fordultak a kortárs művészet felé, amikor a fontos klasszikus művek jelentős része már a köz- és magángyűjtemények féltett kincse lett. A műgyűjtők és a befektetési céllal vásárlók minőségi műtárgyat, megbízható értéket keresnek, így adott volt a lehetőség a kortársak felfedezésére.